Sötéten látják a jövőt az e-kereskedők
A belföldi online kereskedelem növekedése jelentős mértékben lelassult az idei első félévben, a bővülés üteme 2016 óta nem volt ilyen gyenge – derül ki a GKID és az Árukereső.hu kilenc éve készülő Online Kiskereskedelmi Index kutatásának idei második fordulós eredményeiből. A bruttó 570 milliárd forintos forgalom azonban még így is 14,5 százalékkal magasabb volt mint a megelőző félévben.
Az e-kereskedők azonban pesszimistán látják a jövőt, részben a koronavírus-járvány kezdete óta megszokott növekedési ütem lassulása miatt. 2020 első félévében ugyanis a korábbi 16-17 százalékos bővülés több mint duplájára, 43,8 százalékra emelkedett és a lezárások miatt még 2021-ben is 31,4 százalékkal tudta emelni forgalmát a szegmens. Ehhez képest az első félévet jellemző 14,5 százalékos növekedés valóban erőteljes fékezést jelent, hiszen
ez nem csupán a járvány alatti időszaknál kisebb, de az elmúlt hat év legalacsonyabb eredménye is.
Az e-kereskedők borúlátására az igaz magyarázatot azonban a félév további két negyedévre bontása adja meg: míg az első negyedévben még tartott a lendület és 23,7 százalékkal emelkedett a forgalom, addig az áprilistól kezdődő három hónapban már csak 7 százalékkal bővült, így az időszak a hazai online szektor valaha volt leggyengébb növekedést mutató második negyedéve.
Nem csupán a forgalom, de a tranzakciók számának növekedése is a gyengeség jeleit mutatja.
A kutatás szerint az első félévben a webáruházakban összesen 36,5 millió belföldi rendelést adtak le a magyar vásárlók, amely mindössze 11,9 százalékkal haladja meg 2021 azonos időszakának szintjét.
Az eddigi eredmények tükrében 2022 egészében legfeljebb 8-10 százalékos növekedést várunk az online kiskereskedelmi forgalomban, a tranzakciók esetében pedig a stagnálás sem zárható ki 2021-hez képest
– értékelte az idei kilátásokat Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója, aki szerint ez különösen az elmúlt két év szárnyalása után kijózanító.
Míg az elmúlt két évet nyertesként élték meg a a webáruház-üzemeltetők, 2022 márciusától egyre erőteljesebben érvényesül a vásárlásokban a romló gazdasági kilátások hatása. Hónapról hónapra erősödik a háború és az arra válaszként adott uniós szankciók majd viszontválaszként korlátozott orosz gázszállítások hatása, mely főként az energiaárakon, a forint árfolyamán és az inflációs környezeten érezhető. Ez a kilátásokat is fokozatosan átalakította, így
a kereskedők az év második felében tovább romló inflációra és emelkedő rezsiárakra számítanak.
Az emelkedő energiaárak nem csupán ügyfeleik vásárlóerejét csökkentik ráadásként, de az őszi és téli hónapokban a kereskedők költségei is nőnek.
Baka László, az Árukereső.hu marketingvezetője szerint azonban van némi ok az optimizmusra is, ugyanis a kezdeti sokkot követően a recessziós környezet az online kiskeredelem javára formálhatja a piacot.
Az utóbbi néhány hónapban érthető módon nőtt a fogyasztók árérzékenysége, így egy kevésbé pozitív gazdasági környezetben is növekedhet az online piac akkor, ha a kereskedők jobb ajánlatokkal, kedvezőbb és összehasonlíthatóbb árakkal tudják az online rendelés felé terelni a vásárlókat
– fogalmazott a szakember, aki szerint bár lehetnek lemorzsolódó vásárlók, mások pont az árérzékenység vagy az üzemanyagár növekedése miatt fordulnak gyakrabban az netes rendelések felé.
A tudatosság felértékelődését a fogyasztók körében egyértelműnek tűnik a kutatás alapján, miközben az is kiderül, hogy a megkeresett webáruházak 53 százalékánál nőtt az árbevétel az idei első félévben. Ötödük esetében viszont már megmutatkozott a stagnálás, miközben minden negyedik e-kereskedő esetében nominális csökkenés volt megfigyelhető Madar Norbert szerint.
A felmérés arra is kereste a választ, hogy mely gazdasági hatásokat élik meg leginkább nehezen a kereskedők, illetve mik azok, amiktől a leginkább tartanak. Az eredmények szerint
mind jelenleg, mind az év második felében az infláció, a beszerzési árak növekedése és az árfolyamok romlása jelenthetik a legnagyobb akadályt.
Míg az első félév vonatkozásában az infláció szerepelt az 1-től 5-ig tartó skála első helyén 4,4-es értékkel, addig a második félévre nézve már a folyamatosan emelkedő beszerzési árak jelentik a legnagyobb fenyegetést a működésre (4,55). A fenti faktorokon túl az üzemanyagárak, valamint a gáz- és áramszámlák végösszegének növekedése, valamint az infláció miatti vásárlóerőcsökkenés korlátozhatja leginkább az online kiskereskedők növekedési potenciálját az év második félévében.
A webáruházok lehetőségeit tovább szűkíti a szektor koncentrációja is, amit jelez a GKID idén tavasszal publikált eTOPLISTA kiadványa is, mely a legnagyobb forgalmú webáruházak és a piac további, több ezer kereskedője között egyre nagyobbra nyíló szakadékra világított rá.
Mára a 15 legnagyobb webáruház megszerezte a forgalom 43 százalékát.
Baka László szerint az Árukereső.hu keresései is azt támasztják alá, hogy a piacon egyre inkább a legnagyobb e-kereskedők felé terelődik a forgalom. A marketingvezető úgy véli, a netes vásárlói rutin erősödésével fokozatosan szűkül a választott és rendszeresen használt webáruházak száma, hisz a rutinosabbak korábbi tapasztalataikat, tehát a szolgáltatás minőségét és a megbízhatóságot is figyelembe veszik döntéseik során az árak mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.