Erre talán még Varga Mihály sem számított: a vártnál jobban csökkenhet idén az államadósság
Sokkal alacsonyabb lehet idén az államadósság szintje a tervezettnél a gyorsuló infláció és az erőteljes gazdasági növekedés következtében – erről beszélt a VG-nek Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A szakember hozzátette, 2022-ben a magas infláció (GDP-deflátor) miatt a nominális növekedés akár 18-20 százalékos is lehet, amivel a magyar GDP bőven meghaladhatja a 64 ezermilliárd forintot.
A fogyasztói árak két számjegyű emelkedésével tulajdonképpen elinflálódik az államadósság, így, ha a pénzforgalmi deficit nem nő tovább, akkor az elemző szerint
a tavalyi 76,8 százalékról idén 72 százalék alá süllyedhet a bruttó hazai termék arányában az államadósság mértéke. Sőt, jövőre a csökkenés még ennél is nagyobb lehet, akár 67 százalék közelébe is csökkenhet a mutató.
Ez még a kormány vállalásánál is nagyobb mértékű adósságfaragás lenne, idén 76,1 százalékos, 2023-ban 73,8 százalékos adósságrátával számol a kabinet. Az elemző és kormány számai közötti eltérést magyarázhatja, hogy 2021 tavaszán, amikor az idei költségvetést a parlament elfogadta, igencsak máshogy néztek ki a makromutatók, a kabinet, de még az Európai Bizottság is 3 százalékos inflációt jósolt Magyarország esetében 2022-re. Hiába módosította a kormány tavaly év végén 5 százalékra az inflációs prognózisát, az élet azt is átírta, ma már minden előrejelzés szerint 14-15 százalék körül alakulhat az éves ütem, miközben a pénzforgalmi deficitcél nem változott, a növekedés viszont dinamikus maradt.
Minden valószínűség szerint csökkenni fog idén az államadósság
– fogalmazott némileg óvatosabban a VG érdeklődésére Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, hangsúlyozva, ennél bátrabb kijelentésre nem vállalkozik, mivel az inflációval párhuzamosan a büdzsé kiadásai is jelentősek, amelyek részben megjelennek az államadósságban. Ezzel együtt a költségvetés hiánya szerinte a terveknek megfelelően alakulhat, bár itt a nagyobb eltérést az a gázvásárlás jelenti, amely miatt a kormány a 4,9 százalékos hiánycélt 6,1 százalékra emelte időközben.
Suppan Gergely arra is rámutatott, hogy az államháztartási folyamatok eddig kifejezetten kedvezően alakultak. Bár az év elején tetemessé duzzadt a pénzforgalmi deficit, júliusban és szeptemberben is többletes volt a költségvetés, ami várhatóan megismétlődik októberben, legalábbis erre utalt Varga Mihály a napokban. Ha ez így lesz, akkor tovább olvadhat a szeptember végi 2692 milliárd forintos deficit, amivel az év utolsó két hónapjára még mozgástere is maradna a kormánynak, tehát a 3152 milliárd forintos éves terv könnyen teljesíthetőnek tűnik. De még ennél is jobb számokat láthatunk majd az uniós módszertan szerint számolt eredményszemléletben az EU-s programok egyenlege és a családi adó-visszatérítésnek köszönhetően, csak e két tétel mintegy 2100 milliárd forinttal javíthatja az ESA-hiányt.
Arról, hogy mekkora esélye van a vártnál alacsonyabb költségvetési hiánynak, az elemző szerint még korai beszélni, mivel számos tényező közbeszólhat, mint a terven felüli gázkészletbeszerzés, amely önmagában 1,2 százalékkal növeli a deficitet, illetve az állami intézmények megemelkedő rezsiköltségei, amelyek szintén súlyosan terhelik a büdzsét. Az látható szerinte, hogy a kormány mindenképpen tartani akarja a hiánycélt, ezzel is próbálja csökkenteni a magyar gazdaság sérülékenységét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.