Magyarországon a mai napig jellemző az a gondolkodás, hogy ami játék, az gyerekeknek való. Az angolban a toy (hagyományosan gyerekjáték) és a game (akár a póker) szavakban rejlő különbség egyszerűbbé teszi az elhatárolást ebben a világban. A társasjátékok a reneszánszukat élik az utóbbi évtizedben. A régóta húzódó alapvetéseket Európában jellemzően Németországban kezdték el lebontani, és megalkották az úgynevezett modern társasjátékokat. Ma már egy társasjáték nem feltétlenül dobókocka, tábla és bábu, sőt könnyen elképzelhető, hogy ezek egyikét sem rejti a doboz. Számos mechanikát alkalmazó, okos megfejtések várják az érdeklődőket a polcokon, és szinte biztos, hogy mindenki talál kedvére valót.
A modernizáció nem csak a dobozok tartalmát, de az árazást is elérte. Ma már a néhány ezer forintos játékok mellett több tízezres társasjátékokat is találhatunk az üzletekben, és ez sokakat eltántorít attól, hogy kipróbálják ezt a hobbit. A mai napig a legkelendőbb társasjáték Magyarországon a Gazdálkodj okosan! című közismert darab, ami túlnyomórészt oda vezethető vissza, hogy ezt a játékot mindenki ismeri. Nagyon nagy kockázat manapság megvásárolni egy 25 ezer forintos társasjátékot, amelyet aztán lehetséges, hogy egyszer sem játszik végig a vásárló, mert otthon derült ki, hogy az a típus nem neki való. Győri Zoltán társasjáték-tervező, a Mit játsszunk? vlog vloggere nagyon fontosnak tartja, hogy
mindenki tájékozódjon, mielőtt belevág egy új, modern játékba, mivel nagyon fontos, hogy az első találkozás ezzel az új hullámos iparral ne csalódásba torkolljon.
Győri Zoltán arról is beszélt, hogy fejlesztőként sem a legegyszerűbb ez az ipar. Párhuzamot lehet vonni a magyar filmgyártással, ahol szinte lehetetlen a megtérülés, mivel a belföldi piac nem tudja kitermelni egy több százmillió forintból forgó film költségeit. Mint mondta, a társasjátékok esetében is meg van az az aranyszabály, mint a könyveknél:
a rezsit több könyvből lehet befizetni.
Egyrészt nehéz elérni, hogy egy játékot felkapjon annyira a piac, hogy többezres eladásokat hozhasson, másrészt pedig
a kereskedelmi árból végül csak 10-20 százalék kerül az alkotóhoz.
A magyar piac szűkössége miatt sok magyar fejlesztő gyárt a nemzetközi piacra társasjátékot. Tehát bár a játék magyar, lehetséges, hogy végeredményben magyar nyelven meg sem fog jelenni. Egy magyar játék sokkal nagyobb sikereket érhet el a nyugati országokban, ahol sokkal nyitottabbak az újdonságokra a vásárlók. Győri Zoltán arra biztat mindenkit, hogy aki kíváncsi a modern társasjátékokra, az ne féljen kipróbálni őket, mivel ez a világ az egész család számára tanulságos és szórakoztató hobbi lehet.
Keresse a VG Podcastot a kedvenc alkalmazásán!Spotify: VG Podcast Anchor: VG Podcast Google Podcasts: VG Podcast Radio Public: VG Podcast Breaker: VG Podcast |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.