Az infláció fokozatosan, de növekszik, az energiaárak és rezsiszámlák összege is emelkedik, az élelmiszerárak is napról napra magasabbak. Egyelőre jelét sem látjuk az enyhülésnek. A gondos költségvetés vezetése, minden kiadás megtervezése és a spórolás átmenetileg segíthet, de belátható, hogy a legjobb megoldás a plusz bevételi forrás keresése. Ehhez hozzájárulhat a passzív bevételi források kialakítása is.
A Hold Alapkezelő magánszemélyeknek szánt pénzügyi lexikonja szerint passzív jövedelemnek nevezzük „azokat a bevételi forrásokat, amelyek megszerzéséhez nem kell jelentős időt és energiát befektetnie a passzív jövedelem élvezőjének”. Hazánk egyik legnagyobb független alapkezelőjének Lexikona szerint továbbá „a definíció nem egzakt, és ennek megfelelően nincs egyértelmű határvonal az aktív és a passzív jövedelmi források között. A köznyelvben a passzív jövedelem legtöbbször a tőke és befektetések után elért hozamot, jogdíjakat vagy az egyéb szellemi tulajdon után járó bevételt takarja. A passzív jövedelem lehet elsődleges bevételi forrás vagy az aktív jövedelem kiegészítése is.” Ennek megfelelően azt nevezzük aktív bevételi forrásnak, amire a legtöbb időt, energiát áldozzuk azért, hogy bevételhez jussunk, vagyis nagyon leegyszerűsítve legtöbbünknek ez a főállása után kapott fizetés vagy a vállalkozásából befolyó adózott összeg. A passzív jövedelem magában foglalja az összes a munkaadótól vagy vállalkozástól eltérő forrásból származó rendszeres bevételt, keresetet.
Mindenekelőtt érdemes leszögezni, hogy valóban száz százalékig teljesen passzív jövedelem – bármennyire jól hangzik – nem létezik.
Azt el tudjuk érni – például online oktatási anyagok elkészítésével és értékesítésével –, hogy némi előzetesen befektetett munka árán a későbbiekben könnyebben jussunk bevételhez. Vagyis az oktatási anyagot megveszik az érdeklődők, ahol már alig kell jelen lenni a folyamatban.
Értékelhetjük tehát a passzív jövedelmet egyfajta üzleti modellnek is, ami jórészt önfenntartó, hiszen az előzetes befektetés hosszú távon folyamatos nyereséget generál.
„Egy passzív jövedelmi forrás sikeressége minden esetben a saját képességeinktől és tudásunktól függ. Nem biztos, hogy egy módszer két különböző embernek ugyanolyan eredményeket fog biztosítani” – magyarázza Gere Attila, a Financer.com Magyarország vezetője. „Ha szubjektíven közelítjük meg a kérdést, akkor általában a működő passzív jövedelmi források azok, amelyek területén tapasztalattal rendelkezünk. Objektív szempontból azt lehetne elmondani, hogy az újonnan megjelent lehetőségek kihasználásával általában nagyobb sikert lehet elérni. Ha új a piac, és kicsi a konkurencia, akkor nagyobb esélyünk lehet a sikerre, ami azt jelentené, hogy a passzív jövedelmi forrás jobban működik.”
Általánosságban elmondható, hogy a passzív jövedelmi lehetőségek ugyanolyan feltételek mellett bárhol működnek a világon, egy fejlődő országban Ázsiában, Amerikába vagy Európában egyaránt. Az adott ország területi adottságain nem tudunk változtatni, ezért abból kell a legtöbbet kihozni, ami rendelkezésünkre áll.
Leegyszerűsítve, egy olyan országban, amelynek nincs tengerpartja, kevésbé fogunk jet ski bérbeadással pénzt keresni, mint a Balatonnál vagy az Adriai-tengernél.
A tudás és a kreativitás értékesítése az egyik nagy csoport. Ebben az esetben szellemi termék készítése és értékesítse történik. Ide tartozhat az online oktató anyagok készítése, a szövegírás, zenei jogdíj például. A másik nagy csoport a befektetés, pénzbeli invesztálás. Vagyis a meglévő tőkét felhasználva jutunk pluszbevételhez. Tipikusan ide sorolható például az ingatlan-bérbeadás.
A fenti két nagy csoportban lényegében tőke-, munkajövedelem-alapú és/vagy szerzői jogdíjakon alapuló jövedelemfajtákat tudunk megkülönböztetni. De nézzük néhány konkrét példát is ezekre a passzív jövedelemfajtákra. Bár az egyszerűség és az átláthatóság okán készült a csoportosítás, ez nem jeleni azt, hogy egy adott tevékenység ne kerülhetne be akár két csoportba is egyszerre.
Egy könnyen automatizálható vállalkozási forma. Akár egy saját ötleten alapuló termékről, akár értékesítésről van szó, készülhet webshop, amelynek az üzemeltetését akár teljes mértékben átadhatjuk egy úgynevezett fulfillment cégnek, amely a terméket raktározza, kipostázza, intézi a vásárlással kapcsolatos teendőket, vagyis webshoplogisztikával foglalkozik. Ilyen cég az Ilogistic vagy a Frisbo. De akár felvehetünk segítséget csak a postázásra is, a többi teendőt magunk ellátva. Az utóbbi megoldás persze több energiát vesz igénybe.
Ez egy speciális értékesítési forma, lényegében más termékét kell eladni reklámozással, a vásárlásokból pedig jutalék származik. Ehhez általában olyan követőbázist, közösségi médiacsatornákon létrehozott csoportokat, weboldalt kell kialakítani, ahol vásárlók lesznek a követőkből. Lényegében egy magánszemély saját felületeiről átirányítja a forgalmat az adott megbízó cég – ez általában egy webáruház – webhelyére speciális hivatkozások segítéségével, majd a vásárlások után közvetítői díjat kapunk. „Mi lenne, ha bármikor bárhonnan pénzt kereshetne – még alvás közben is?” – veti fel az affiliate marketinget hosszasan bemutató cikk a Bigcommerce oldalán.
Ma már teljesen természetes, hogy egy cég neve alatt fut saját weboldal, Facebook-, Instagram- esetleg Tik-Tok-fiók. De korábban ez nem volt ennyire egyértelmű, ezért aki élelmes volt, megvette a népszerű vagy hasraütésszerűen kiválasztott domianneveket, majd magas összegért értékesítette őket az úgymond tulajdonosainak, akik nem voltak elég gyorsak. A közösségi médiaplatformokon különböző nevek lefoglalásával lehet még jövedelemre szert tenni, mondjuk, egy Instagram-fiók gyors létrehozásával.
Fotózás stúdióban, szabad téren, rendezvényeken. Ha például családi fotózások, esküvők a fő profil, ott természetesen magasabb a befektetett energia, hiszen a helyszínre való kiszállás nem spórolható meg. De ha különböző hangulatképeket, természetfotókat, stúdióban egyszerre sok beállítással készítünk tárgyfotókat, azokat fel lehet tenni különböző stockfotóügynökségek – Shutterstock, Depositphotos – adatbázisába. Ezekkel a fotókkal több munka nincs, ha valakinek megtetszik és megveszi, bevételünk származik belőle.
Online kérdőívek kitöltése. A véleménynyilvánítás és a piackutatásban való részvétel is egy módja lehet a passzív jövedelemszerzésnek. Rengeteg cég – Ipsos iSay – foglalkozik azzal, hogy online felületen tesz közzé kérdőíveket, amelyeket ki lehet tölteni.
Online oktatás, oktatóanyagok készítése. Az online oktatás már a koronavírus-járvány és home office világa előtt is egyre népszerűsödött, hiszen bátran tanulhatott valaki például egy amerikai egyetem kurzusán algebrát Magyarországról, ha ahhoz volt kedve. Sok esetben gyorsabban és időhatékonyabban lehet online tanulni számos dolgot, sőt vannak olyan területek – marketing, informatika – amelyek olyan gyorsan fejlődnek, hogy sok esetben nincs is idő hagyományos tankönyvek készítésére. Az online oktatóanyagokat el kell készíteni, időt és energiát kell rájuk szánni, de elkészültük után egy weboldal, letölthetőség, fizetési forma szükséges csak, és értékesíthető a produktum.
„Kijelenthető, hogy a passzív bevételhez ez az iparág áll az egyik legközelebb” – állítja Molnár Dávid a Targeter Üzleti & Marketing Tanácsadó cég egyik tulajdonosa, aki egészen közeli szemszögből tud nyilatkozni az online oktatás mint passzív bevételi forrás témakörben, hiszen maguk is létrehoztak egy Business Pro online szakmai kurzust. „A termék (az online tanfolyam – a szerk.) a végtelenségig skálázható, hiszen magát a tananyagot csak egyszer kell elkészíteni, az internet segítségével pedig számtalan emberhez juttatható el jelentős ráfordítás nélkül.”
Érdekes példája az online tanfolyamok értékesítésének mind a passzív jövedelem, mind a befektetett munka, mind a profitszerzés szemszögéből a Udemy.
„Itt az is előfordul, hogy több százezren vesznek meg egy-egy kurzust — még ha csak 10 dollárért is, ennyibe kerülnek a kurzusok például Black Friday alkalmával. Könnyen kiszámolható, hogy az a több száz millió forint, amelyet egy top tanfolyam hoz, egy átlagembernek az egész élete során ledolgozott munkájának összbevétele. Negyvenévnyi munka, egyetlen kurzusból!” — mondja Molnár Dávid.
Mindezektől függetlenül frissíteni kell a tananyagokat, marketing-/reklámkampányt kell szervezni az eladásokhoz, tartani kell a kapcsolatot a tanulókkal. Teljesen, száz százalékig passzív jövedelemforrás sosem lesz egy online oktatóoldal, de a befektetett munka megtérül.
Főleg akkor, ha a kurzus örökzöld tudásra épül, és minőségileg is rendben van. Ekkor ugyanis sokkal kevesebb utómunkát igényel, mint egy gyorsan összecsapott, mindig csak az aktualitásokra — és az alapelvek helyett a pillanatnyi taktikákra — építő tanfolyam
– mondta el tapasztalatait Molnár Dávid. „A teljesen passzív bevételt nagyon nehéz elérni, mert ha kivonjuk magunkat a munkából, amikor piacvezetővé válunk, akkor előbb-utóbb a vállalkozás leamortizálódik, eljár felette az idő, a konkurencia pedig folyamatosan fejlődik, ezáltal egy idő után megelőz.” Vagyis néhány évig biztosan tud úgy működni egy vállalkozás, hogy passzív jövedelemre tegyünk szert, de évtizedekig semmiképpen sem.
Online könyvek, PDF-ek, kisokosok írása is bevállalható az online tanfolyamok mellett. A kettő kiegészítheti egymást. A tanfolyamokhoz szükség lesz oktatóanyagokra, de a szaktudásunknak megfelelő témában könyvek, leírások készítése és értékesítése működhet önmagában is.
Szövegírás, blogolás. Bár ez egy külön szakma, sokaknak természetes érzékük vagy különleges humoruk, tudásuk van, amit írásba lehet önteni és közzé tenni.
A szövegírás legtöbb esetben egy bárhonnan bármikor végezhető tevékenység, jó kiegészítő jövedelemforrás. A blogírás pedig – annak, aki szeret írni – kikapcsolódás és szórakozás, amellyel esetleg pénzt is lehet keresni, ha megfelelő kattintásszámot ér el a weboldal, és lehet rá hirdetéseket tenni, ami után bevétel jár. Hazánkban az egyik legrégebbi felület, ahol nagyon kis erőfeszítéssel blogot lehet indítani, a blog.hu. Itt lényegében egy regisztrációra van szükség, és máris van egy felület, ahol megoszthatjuk gondolatainkat.
Vlogolás, YouTube-csatorna indítása. Az alapelve hasonló a szövegíráshoz, blogoláshoz, de ebben az esetben a produktum nem szöveges, hanem képi. Népszerű videók, látogatott YouTube-csatorna készítésével és fenntartásával a megtekintések után lehet bevételhez jutni.
Jogdíjak. A zeneszerzőknek például minden esetben, amikor lejátsszák valahol egy dalukat, jár jogdíj, ha a szerzeményüket bejelentik az Artisjus felületén. Egy zene megkomponálása, szöveg megírása nem kis feladat, de hosszú távon remek passzív bevételi forrás válhat belőle.
Grafikai munkák eladása online felületeken. Sok esetben egy egyedi grafika elkészítése és kinyomtatása rengeteg költséggel jár. Ennek kiváltására teljesen nem alkalmas, de egy olcsóbb alternatívája lehet, ha kész grafikai elemeket vásárol valaki az erre szakosodott online felületekről. Ilyen felület például az Etsy, ahol nem csak kézművestermékekkel, de renget kész, letölthető grafikával is lehet találkozni. A grafikákat egyszer el kell készíteni, de a feltöltésük után már csak a vásárlónak van vele dolga, mikor kifizeti – a készítőnek nincs teendője, illetve csak annyi, hogy várja a pénzt. Sőt arra is van példa, hogy igen jövedelmezőre sikerül egy Etsy-fiók.
Az ingatlanok bérbeadása az egyik leggyakoribb passzív jövedelemforrás. Egy szoba, lakás, ház, nyaraló kiadása nagy kezdőtőkét kíván, de egy lakás hosszú távú bérleti szerződésének megkötése után – ha körültekintően lett kiválasztva a bérlő – havi fix pluszjövedelem folyik be, amivel minimális – számlák fizetésének ellenőrzése, bérlemény, bérlő időnként ellenőrzése – a teendő.
Ez a fajta tőkealapú passzív jövedelemforrás a KSH és az Ingatlan.com statisztikái szerint is nagy népszerűségnek örvend. 2021-ben Budapesten 47 ezer, a megyei jogú városokban 17,6 ezer, a többi városban 7,2 ezer, községekben 0,8 ezer kiadó lakás közül válogathattak az albérletkeresők, ennyi helyre folyt be passzív jövedelem a lakáskiadásból. „A főváros dominanciája miatt a megfigyelt hirdetések túlnyomó többsége (94 százaléka) többlakásos épületben lévő lakásokra vonatkozott, a fennmaradó 6,3 százalék esetében családi házakat hirdettek meg. Budapesten a kiadó lakások mindössze 2,9 százaléka volt családi ház. A fővárosban a hirdetések 41, országosan 43 százaléka származott magánszemélyektől 2022 első hónapjában” – olvasható a KSH statisztikáiban.
Parkoló, garázs, tároló, raktár bérbeadása. Ezekben az esetekben az alapvető működés pontosan ugyanaz, mint lakás bérbeadásakor. Lényegi különbség, hogy sokkal kisebb kezdőtőke szükséges egy garázshoz, mint egy komplett lakáshoz.
Ennek megfelelően a befolyó bevétel is kevesebb, de az nagyon közelít a teljesen passzív jövedelem fogalmához.
Pénzügyi befektetések. Ehhez szintén kell kezdőtőke, de annak mértéke változhat. Kisebb összegekből is lehet kötvényeket venni, de nagyban is lehet gondolkodni akár rögtön Apple-részvényekbe is be lehet fektetni. Ennek a passzív jövedelemforrásnak a hátránya, hogy nagyfokú pénzügyi vagy üzleti tudást igényel, ellenkező esetben nagy pénzösszegeket lehet elbukni. Pénzügyi befektetés lehet például a kockázatitőke-befektetés, cégek részvényeinek felvásárlása, kötvények , egyéb befektetések – arany, platina, gyémánt –, kriptovaluta vásárlása.
Ingóságok – eszközök, gépek, személygépkocsik – bérbeadása is lehetséges. Manapság már szinte bármit bérelhetünk óradíjas, napidíjas vagy egyéb konstrukciókban, annak, hogy mit adnak bérbe, szinte csak a képzelet szab határt. Bérelhető az utánfutótól kezdve a fűkaszán, a parkettacsiszolón, a szoftvereken, a drónon, a kárpittisztítón át a babamérlegig minden. Bármilyen géppark összeállítása nagy tőkebefektetést igényel, a bérbeadás koordinálni is kell, de az adott eszközzel tényleges munka elvégzése időben sokszorosa lenne, mint a teendők a bérbeadásával.
Föld bérbeadása is lehetséges, ha valakinek többhektárnyi földje hever parlagon vagy azért, mert nincs kapacitás a megművelésre, vagy esetleg nincs tudás hozzá. A legegyszerűbb és leggyorsabb módja annak, hogy mégis jövedelem származzon belőle az az, ha bérbe adjuk megművelésre. Kérhető bérleti díj és/vagy akár jutalék is a gazdálkodás hasznából.
Alapvetően semmilyen élethelyzet, esetleg kor vagy nem számít se hátrányosnak, se előnyösnek. Némi kreativitással előnyt lehet kovácsolni szinte mindenből. A sikerhez sok befektetett időre – és/vagy pénzre – lesz szükség, de ha nem adjuk fel a célunkat, akkor a befektetett idő megtérül. „Nyilvánvaló, hogy főállás és gyerek mellett kevesebb időnk marad erre a tevékenységre, mint mellékállás mellett húszévesen, ezért minél hamarabb kezdünk bele valamibe, annál könnyebb lesz az adott területen sikert elérni” – mondja Gere Attila. Ha heti pár órát fordítunk egy olyan tevékenységre, amellyel passzív jövedelemre tehetünk szert, akkor már az emberek 90 százalékánál többet megtettünk a célunk eléréséért.
Ez jó példa erre a gyerekeknek szóló magyar nyelvű videók gyártása. Körülbelül tíz évvel ezelőtt az videómegosztókon, például a YouTube-on is, alig voltak videók, ahol magyar nyelvű gyerekdalokat énekeltek. „A gyerekeinknek énekelt dalokat felvehettük volna videóra, a háttérbe eleinte pedig bármilyen játszós videót bevághattunk volna. A kezdeti sikert követően a reklámokból szerzett bevételt animációs videók készítésére költhettük volna, ezzel növelvén a csatorna és videók értékén” – magyarázza Gere Attila. Az ilyen videóknak most milliós megtekintésük van, és még több millió megtekintésük lesz a jövőben. Ezek a tartalmak örökzöldek, mindig lesz rájuk kereslet, a bevétel ezért folyamatosan nőni fog. Egy ilyen jellegű YouTube-csatorna akár több tízmillió forintos bevételt termelhet évente, holott egy egyszerű ötleten alapszik. De a tökéletes időzítéssel kombinálva szemmel látható összegeket lehet rajta keresni.
Be kell vallani mindent! Fontos kiemelni, hogy a passzív jövedelemforrások adózását és könyvelését el kell különíteni annak megfelelően, hogy aki jövedelemre tesz szert, az vállalkozás, egyéni vállalkozó vagy magánszemély minőségben van. Ha egy vállalkozás termel passzív jövedelmet, az pontosan úgy fog adózni, mint bármely más főtevékenységből származó jövedelme után, és a könyvelésben is ugyanúgy bevételként jelentkezik, mint más főtevékenységből származó bevételét.
Tartozhat a cég a kiva, a TAO hatálya alá, de lehet egyéni vállalkozás is. Magánszemély esetében külön-külön kell megvizsgálni, hogy az adott tevékenységből származó passzív jövedelem szja-köteles, vagy sem.
Ha nem keletkezik a bevétel után adófizetési kötelezettség, akkor azt nem is kell szerepeltetni az adóbevallásban. Minden olyan jövedelmet, amely után adózni kell, az éves személyijövedelemadó-bevallásban kell szerepeltetni, különböző sorokban, attól függően, minek minősül a jövedelem – magyarázzák a Számlázz.hu, valamint a Riport Applications szakértői.
„A magánszemélyek minden típusú jövedelmét – legyen az munkaviszony, megbízási díj, osztalék, ingatlan bérbeadása stb. – mindig az szja-bevallásban kell feltüntetni. Vannak bizonyos bevételek, amelyek adómentesek. Az alkalmazotti jövedelmek esetében, mivel a munkáltató havi bevallást ad be az adóhatóságnak, a munkaviszonyból, megbízási jogviszonyból származó jövedelem meg fog jelenni a NAV által elkészített szja-tervezetben. Az egyéb jövedelmek bevallását – mivel azokról az adóhatóság nem tudhat előre – önbevallás útján kell teljesíteni” – magyarázza részletesebben a magánszemélyek adózását a Számlázz.hu.
A Számlázz.hu szakértői elmondták, hogy a fenti példák szerint csoportosítva, adott tevékenységek adózása függ attól, hogy a jövedelmet ki juttatja a passzív jövedelem után adózónak. Ha jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó fizeti ki a jövedelmet, akkor az adókat ők fogják levonni. Itt beszélhetünk munkaviszonyról , megbízási díjról egyaránt, valamint az szja és a járulékok megfizetését is figyelembe kell venni. Ebből következik például, hogy magánszemély magánszemélynek nem tud munkát adni plusztevékenységért sem, hiszen nincs ki befizesse az adót.
Ezek a különbségek az eltérő fajtájú passzív bevételi források könyvelése között, ha:
Ahogy kezdtük írásunkat, valóban, száz százalékig passzív jövedelemforrás nem létezik, minden pluszbevétel termeléséhez valamennyi idő, tudás és/vagy pénzráfordítás szükséges. Az az adott tevékenységtől függ, hogy ez mennyi, de sajnos nulla befektetéssel nulla jövedelemre lehet csak szert tenni. Mivel az egy nagyon jól hangzó állítás, hogy munka nélkül lehet pluszbevételhez jutni, ezért megjelentek az interneten – főleg YouTube-videók és hirdetések formájában – olyan oktató vagy tájékoztató jellegű videók, amelyek azt sulykolják, hogy ez lehetséges. Vannak valóban értékes tartalmak, amelyek korrekt felvilágosítást adnak a témában, viszont ha olyan hangzatos szlogenekkel találkozunk, mint:
el kell kezdeni gyanakodni, hogy a videó csak azért került fel az internetre, hogy a készítője gazdagodjon, esetleg valamilyen más átverésbe, piramisjátékra épülő csalásba futottunk bele.
Melyek a további csapdák, amelyekbe bele lehet sétálni? Vagyis mi az, ami passzív jövedelmi forrásnak tűnik, de kiderülhet, hogy olyan átverés van a háttérben, amelyre nem is gondoltunk.
„A passzív jövedelmi források általánosságban működnek, viszont az egyik legnagyobb csapda szerintem az, ha nem tudjuk kellőképpen felmérni a helyzetet – mondja el a témában véleményét Gere Attila. – Ha nem vagyunk naprakészek, és nem követjük a piac működését, akkor egy rég lejárt módszerről is azt gondolhatjuk, hogy még mindig sikert lehet vele elérni. A kitűzött eredményeinket akkor érhetjük el, ha mindig egy lépéssel mások előtt haladunk.” Ha sok pénzt keresek a tőzsdén, akkor minden energiámat abba fektetem, hogy a jól bevált stratégiámat fejlesszem, és még több pénzt keressek.
Ha már nem annyira sikeres a stratégiám vagy a piac épp csökkenő trendben van, akkor lehet, hogy jobb ötletnek tartom, ha valami mással próbálok pénzt keresni: például megtanítom másoknak a tőzsdézést. A legtöbb tanítványnak viszont nem lesz akkora sikere, mint nekem, mivel jelenleg nem olyan az időzítés, mint amikor én elkezdtem a befektetést. Az emberek emiatt nagyon könnyen rosszul ítélik meg a helyzetet
– magyarázza a Financer.com Magyarország vezetője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.