Van elég gázunk a fűtési szezonra
A Mathias Corvinus Collegiumban a kormány öt tárcavezetője tartott eddig előadást. Ezúttal Palkovics László technológiai és ipari miniszter volt a meghívott, akit az intézmény budapesti központjában Litkei Máté műsorvezető, a Klímapolitikai Intézet igazgatója arról faggatott, hogy milyen hatással lehet a kialakuló energiaválság Európára és hazánkra, továbbá mindez mennyire befolyásolja a klímacélok megvalósulását.
A beszélgetést megelőző prezentációjában Palkovics megjegyezte, hogy
ő elsősorban mérnöknek vallja magát, és erre is a legbüszkébb, miniszter ugyanis bárki lehet.
Majd azzal folytatta, hogy Orbán Viktor mindig a következő négy év feladatait próbálja meghatározni a kormányon belül, szerinte ez most is jól sikerült.
A tárcavezető mondandójának központi témája egyrészt az volt, hogy
hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon, másrészt évente ne fogyasszon többet 3-4 milliárd köbméter gáznál, jelenleg ez a szám ugyanis túl magas, 11,5 milliárd köbméter.
Harminc percen belül minden autópálya elérhető legyen itthonPalkovics László előadásában arról is beszélt, hogy hazánk a közúti közlekedés terén hatalmasat fejlődött az elmúlt évtizedben: Luxemburg és Csehország után ma a harmadik helyen állunk az egy négyzetkilométerre eső épített autópályák tekintetében. A terv pedig az, hogy bárhol éljünk Magyarországon, 30 percen belül minden sztráda elérhető legyen – nemcsak kényelmi, hanem gazdasági szempontokból. Hozzátette, az elkövetkező négy évet a vasúthálózat fejlesztése határozza majd meg: a kormány célja, hogy kiépítse a Budapest–Belgrád, valamint a Záhony–Győr közötti, illetve a fővárost elkerülő vasútvonalat, míg a környező országokkal nagy sebességű vasútvonalon kapcsolódjunk össze. |
Szerinte az orosz–ukrán háború is rámutatott, mekkora a kitettségünk ezen a téren, éppen ezért a kormány egyik legfőbb célkitűzése, hogy a jövőben ne függjünk egy olyan energiaforrástól, amelynek csak egy kis részét állítjuk elő Magyarországon. Eddig túl olcsó volt az energia, az emberek pedig hozzászoktak, kényelmessé tette őket, és ez a fogyasztáson is meglátszott – jegyezte meg. Megoldásként az Európában egyedülálló Makói-árokban felhalmozódott réteggázt jelölte meg, ám ezt a lehetőséget egyelőre nem tudjuk kiaknázni, a meglévő mezőinken viszont igen, ott 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárdra növeljük a termelést.
Sportos dolog
– fogalmazott Palkovics László arra utalva, hogy 28 év múlva 10 százalék alá kerüljön a földgázfüggőségünk, és a városokban mindenhol távfűtés, a lakóépületekben meg hőszivattyú legyen.
Az alternatív energiaforrások arányát mindeközben növelnünk kell, és lépést kell tartanunk az emelkedő villamosenergia-igényekkel, illetve azok rugalmas kiszolgálásával.
A magyar gazdaság alapvetően gázalapú, de azt szeretnék, hogy átalakuljon villamosáram-alapúvá
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a jelenlegi villamosenergia-hálózat korszerűsítése 24 milliárd euróba kerül. A napenergiáról azt mondta, nem a legjobb megoldás, mert ha túl sokat süt a nap, sok van belőle, ha viszont keveset, akkor pótolni kell.
Palkovics László kitért arra is, amikor augusztus 22-én felmentette a pozíciójából az Országos Meteorológiai Szolgálat két felső vezetőjét, Radics Kornéliát és Horváth Gyulát, miután nem valósult meg az OMSZ-nek az a forgatókönyve, amely miatt elhalasztották a budapesti ünnepi tűzijátékot.
Hiányzott a tüntetés, ezért aztán az OMSZ vezetőit felmentettem. Nem ezért mentettem fel őket, de tényleg jó tüntetés volt, mert utána Szegeden, a Magyar Meteorológiai Társaság vándorgyűlésén elmondtam, hogy milyen átalakításokra gondolok, és a végén megtapsoltak, jól jöttünk ki belőle
– idézte fel a történteket az ipari és technológia miniszter, ezt követően pedig elmagyarázta, hogy meg kell tudniuk mondani, mennyi energiát visz be a hálózatba egy naperőmű. Ha pontatlanok az előrejelzések – az Országos Meteorológiai Szolgálat esetén 30 százalék volt az eltérés –, akkor a hiányt muszáj pótolni, meg kell venni valahonnan, mégpedig drágán, korábban ezért fizettünk a kiegyenlítőenergiáért többet Németországnál.
A napelemes rendszerekkel kapcsolatban megjegyezte, jelenleg is zajlik a hálózatok bővítése, a szélerőművekről pedig azt mondta, habár Magyarország egy teknőben fekszik, és nálunk a szélbiztonság nem jelentős, a kormány mégis úgy gondolja, hogy változott a világ, a technológia, eljött ezeknek az erőműveknek az ideje, és engedélyezi az építésüket. Biomasszát, biogázt eközben nem használunk, de ezen is változtatunk, csakúgy, mint a hidrogénstratégiánkon.
Magyarország 2050-re harmadára csökkentené gázfelhasználásátA tervek szerint a többségében, mintegy 70 százalékban gázzal üzemeltetett távfűtési rendszereket teljes mértékben geotermikus energia váltaná fel. |
„A magyar gázellátás jobb állapotban van, mint az európai – felelte Palkovics László az egyik kérdésre.
A legoptimistább, legbiztosabb szcenárió a mostani fűtési szezonban jelenleg az, hogy Magyarországnak van elegendő gázszerződése, gáz- és tárolói kapacitása, így március 9. előtt a kereskedelmi gázkészlet nem fog elfogyni. Ha mégis, akkor van 1,2 milliárd köbméter stratégiai tartalékunk.
A válságkezelésre vonatkozó kérdésre felelve úgy fogalmazott, Európa nem tudta megvédeni a határait, kezelni a migrációt, Magyarország azonban igen.
Lehetne szolidaritás ebben a kérdésben is, mondjuk, az Európai Unió kifizethetné Magyarországnak azt az összeget, amibe ez kerül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.