Sorra formálják saját képükre a felvételi szabályokat a hazai egyetemek

Sok diák fogadhatta nagy megkönnyebbüléssel a napokban, hogy az új felvételi szabályaikat eddig közzétevő egyetemek rendre lazább bekerülési előírásokat határoztak meg a korábbiakhoz képest.

Ezt az tette lehetővé, hogy a kormány intézményi hatáskörbe utalta a felvételi szabályok egy részének kialakítását. Így például – mint arról a VG néhány héttel ezelőtt beszámolt – 2023-tól maguk határozhatnak arról, hogy

• az alap- és osztatlan szakjaikra jelentkezőktől kérnek-e emelt szintű érettségit,
• húznak-e olyan minimumponthatárt, amely alatt senki nem kerülhet be az adott intézménybe,
• majd 2024-től az is egyetemi-főiskolai szinten dől el, hogy a felvételizők pontosan milyen teljesítmény felmutatása esetén kaphatnak többletpontokat,
• és hogy szerveznek-e saját felvételi vizsgát.

Az elmúlt napokban pedig az is kiderült, hogy az egyes intézmények konkrétan milyen saját eszközökkel élnek.

Felvételi emelt szintű érettségi nélkül?

Az emelt szintű érettségi téren már jövőre nagy változások lépnek életbe. A kormány korábbi döntésének megfelelően 2020 óta ugyanis a felvételi alapfeltétele volt legalább egy emelt szintű érettségi, a felsőoktatásba jelentkezőknek ezt kötelező volt teljesíteniük függetlenül attól, hogy melyik egyetemre vagy főiskolára, melyik szakra, államilag támogatott vagy fizetős formára készültek.
2023-tól ez már nem lesz előírás, az egyetemek által a napokban közzétett tájékoztatókból pedig egyértelműen kiderül: 

A veszprémi Pannon Egyetem és a többek között pedagógusképzéseket kínáló Nyíregyházi Egyetem például egyetlen szakon sem tette kötelezővé a nehezebb, ám egyben több felvételi pontot jelentő érettségi vizsgát. Sőt, a veszprémiek szerint felelős döntést hoztak ezzel, mert úgy vélik, hogy az emelt érettségi előírása valójában egy kirekesztő feltétel volt, mivel szociális okokból sokan nem tudtak rá megfelelően felkészülni. A szabolcsi megyeszékhelyen pedig a jelentkezők számának emelkedését várják a változtatástól.

Az általános orvosi képzéshez például – ahol eddig is a legszigorúbb felvételi szabályok éltek – továbbra is két ilyen vizsgát kell felmutatni, és ugyanez a helyzet a fogorvosi és a gyógyszerészképzésen is. A Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) sem adott felmentést minden jelentkezőnek, az évről évre rengeteg jelentkezőt vonzó szakokra ezután sem lesz elegendő a középszint. Így például az ELTE kínálatában csak néhány éve elérhető, ám gyors karriert befutott gazdasági szakokon, továbbá a nyelvszakokon, a jogászképzésen vagy az évekig slágerszaknak számító kommunikáció és médiatudomány BA-szakon sem.

Már a 2024-es felvételi pontszámítási szabályok egy része is ismert

Ezekben a napokban nemcsak az ebben a tanévben érettségiző, hanem a most tizenegyedikes diákok számára is fontos információk láttak napvilágot.

Amellett, hogy a felsőoktatási intézmények 2024-től arról is maguk dönthetnek, hány többletponttal honorálják a nyelvvizsgát, a tanulmányi és a versenyeredményeket, illetve hány pontot adnak a hátrányos helyzetű, gyermeket nevelő vagy fogyatékossággal élő jelentkezőknek, teljesen új elemeket is beemelhettek felvételi szabályzatukba.
Az egyik ilyen, hogy

Ez a Semmelweis Egyetemen például azt jelenti majd, hogy ha az ápolás és betegellátás szakot választók – ezt végzik mások mellett a későbbi diplomás ápolók, mentőtisztek, védő- és szülésznők – a múltban már dolgoztak az egészségügyben, jár nekik a többletpont.
A felvételi rendszerében teljesen új elem, hogy 

Az Óbudai Egyetem például a maximális 100 pluszpontból 45-tel jutalmazza, ha egy felvételiző valamely szaktárgyi előkészítő tanfolyamukra járt. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) pedig legfeljebb 50 pontot érhetnek majd az intézmény által szervezett, vagy országos versenyeken elért eredmények, és 5 ponttal díjazzák azt is, ha valaki célzottan a szegedi egyetemre készül, és ehhez sikeresen részt vett az SZTE Junior Akadémia jelenléti vagy online programjain.