Szijjártó: Brüsszel eltérítené az uniós energiamegegyezést

Nem rajzolódott ki megegyezés az Európai Bizottság kedden elhangzott javaslatai alapján az uniós állam- és kormányfők legutóbbi energiabiztonsági döntéseinek jogszabályba foglalását illetően, könnyen lehet, hogy újabb csúcsot kell szervezni – mondta az energiaügyekkel foglalkozó miniszterek luxemburgi találkozóját követően Szijjártó Péter  külügy- és külgazdasági miniszter, aki szerint a következő hetekben „nagyon észnél kell lenni”, mert Brüsszel lopakodó hatáskörelvonásokra készül.

Miközben Európa eddigi legsúlyosabb energiaellátási válságát éli, Kadri Simson energiaügyi biztos beszámolójából az derült ki: az Európai Bizottság újabb lopakodó kísérleteket tesz arra, hogy a tagállami hatásköröket energiaügyekben visszaszorítsa.

Pedig amikor saját hatáskörbe vontak valamit, abból eddig csak baj volt, és a tagállami intézkedések működtek – mondta a miniszter, aki szerint az uniós csúcsot követő tisztázó tárgyaláson, egészen „őrült” ötletek is elhangzottak, például volt miniszter, aki szerint a földgáz árára nemcsak egy felső, hanem alsó ársapkát is tenni kéne, nehogy túl alacsony legyen a gáz ára, mert akkor az veszélyeztetné az elképzeléseket a gázfogyasztás csökkentésére.

A miniszter elmondta, hogy az Európai Bizottság hivatkozik olyan jogszabályra, amelynek az alapján minősített többséggel is lehetne hozni döntéseket energiabiztonsági kérdésekben, Magyarország azonban ragaszkodik ahhoz, hogy csak egyhangú döntést lehessen hozni ezekben a nemzetbiztonságot is alapvetően érintő ellátási kérdésekben. A magyar álláspont szerint hosszú távon csak az volna megoldás az energiaválságra, ha „elárasztanák földgázzal az európai piacot”, ahelyett, hogy a kínálatot szűkítenék az árakat felhajtva, ahogyan azt Brüsszel az eddigiekben tette.

A külügyminiszter, mint elmondta, Magyarország részéről egyértelmű vörös vonalakat vont a megbeszélésen.

Közös energiabeszerzés

A miniszter leszögezte: a magyar álláspont szerint csak önkéntesség alapján lehet létrehozni a tervezett uniós közös földgázbeszerzési platformot. 

– mondta.

Ugyanakkor – itt jön a lopakodó ügyeskedés – a bizottság egy kötelező részvétellel létrehozandó keresletösszesítést szeretne létrehozni – tette hozzá. Eszerint minden tagországnak mégis be kellene mondani, hogy mennyi földgáz kellene neki, hogy egy bizonyos szintet elérjen. Magyarország esetében az előadott elképzelés alapján ez nagyjából félmilliárd köbméternyi földgázt jelentene.

Nem világos azonban, hogy ennek a bejelentési rendszernek aztán mi lenne a sorsa. „Világossá tettem – mondta a miniszter –, hogy miután a csúcs az önkéntességről döntött, elfogadhatatlan fordulat lenne, ha a bizottság ezután okoskodva-ügyeskedve csak kihozza, hogy 15 százalékot mégis kötelező megvásárolni.”

A szerződések bejelentése

Szijjártó az elhangzott javaslat kritikus elemének nevezte, hogy a bizottság azt szeretné: ha egy tagország 472 millió köbméternél nagyobb mennyiségű földgáz beszerzésére szeretne szerződést kötni, azt előre jeleznie kellene Brüsszelnek.

– mondta, hiszen minden tagállam szuverén joga eldönteni, milyen energiahordozókat vásárol, milyen mennyiségben, kitől és milyen árformula alapján. Sőt ezek jelentős része üzleti titok, az energiaellátáshoz fűződő titok és nemzetbiztonságilag is érzékeny információ – tette hozzá.

Az ársapka

A gázársapkára a bizottság egy nagyon bonyolult mechanizmust akar létrehozni – mondta Szijjártó –, miközben Magyarország minden ársapka típusú intézkedést károsnak és veszélyesnek tart. 

Az orosz szállítók világossá tették, hogy ársapka esetén nem szállítanak, vagyis ebben az elképzelésben „mind az ellátásbiztonságot fenyegető, mind áremelkedéssel járó aspektusok vannak”. A miniszter felhívta rá a figyelmet a megbeszélésen, hogy a hosszú távú szerződéseket az európai tanácsi megegyezés szerint semmilyen módon nem befolyásolhatja az ársapka, és a tagállamoknak részletes, világos tájékoztatást és a tanulmányozására elegendő időt kell kapniuk a tervről. 

Szolidaritási mechanizmus

Szijjártó szerint elképzelhetetlen, hogy a Magyarország által, a magyar adófizetők pénzéből megvásárolt, a magyar földgáztárolókban eltárolt, a magyar emberek és a magyar gazdaság fogyasztására tartalékba helyezett földgázt más országnak adjunk oda. 

Az Európai Bizottság és jó néhány tagország azon fáradozik, hogy az Oroszországból származó földgázt száműzze az európai piacról, miközben Magyarország vásárol orosz földgázt. 

– tette fel a kérdést a miniszter, hozzáfűzve: „Nagyon-nagyon sok kérdőjel sorjázik e javaslatszerűség körül.” 
Szijjártó beszámolt róla, hogy arra is emlékeztette a minisztereket, hogy a bizottság arról beszél, megbízható szállítókkal kell tárgyalni az oroszok helyett, de „itt eltérő tapasztalatok vannak”. Magyarországra a Gazprom leszállítja a déli útvonalon a szerződéses mennyiséget, sőt a különmegállapodás alapján az afeletti mennyiséget is hiánytalanul. Magyarország eközben a múltban kötött szerződést nyugati partnerekkel arról, hogy a Romániában kitermelt földgázt elhozzák Magyarországra, ezek a szereplők azonban visszaléptek, holott a jövő évtől ezek érvényes szerződések lettek volna. 

Messze a tárgyalások vége

A miniszter szerint a megbeszélésekből sok van még hátra, ha nem sikerül előrelépni, akkor újabb csúcstalálkozót kell összehívni. A magyar intézkedések működtek, a tárolókban lévő gáz az éves fogyasztás 52 százalékát tudja fedezni, szemben a 27,5 százalékos uniós átlaggal, miközben a brüsszeli intézkedések eddig csak zavart és áremelkedést okoztak – mondta Szijjártó Péter.