EP-képviselők szerint Magyarország nem tett eleget az uniós forrásokért
A jogállamisági feltételrendszerrel foglalkozó európai parlamenti képviselők csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatójukon úgy értékelték, hogy a jogállamiság megsértésének kiküszöbölésére tett magyar intézkedések nem megfelelők. Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt finn képviselője a sajtótájékoztatón elmondta: az Európai Bizottság „nagyon szűken” értelmezte a feladatát, amikor konkrét magyarországi korrupciós ügyeket és érdek-összefonódásokat kifogásolt a közbeszerzések kapcsán.
Véleménye szerint ez csupán egy szelete a magyarországi jogállamisági problémáknak. Mint mondta, lehetséges, hogy Magyarország most elkezdett a jó irányba haladni, de a magyar kormány által javasolt 17 intézkedés kapcsán, „amelyeket sikerült gyorsan átnyomniuk a magyar parlamentben”, még nem vonható le az a következtetés, hogy Magyarországon helyreállt a jogállamiság.
Uniós pénzek visszatartása: mit vár még el Brüsszel?Legalább három törvényjavaslatot még biztosan el kell fogadnia az év hátralévő részében az Országgyűlésnek. |
Azt várjuk az Európai Bizottságtól, hogy jövő kedden az általunk elmondottakkal összhangban értékelje a helyzetet, mi fenntartjuk, hogy továbbra is vannak kockázatok Magyarországon. Arra számítunk, hogy a bizottság javasolni fogja a tanácsnak az uniós források felfüggesztését, az összeg nagysága vita kérdése lehet
– hangsúlyozta.
Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista képviselő hangsúlyozta: a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet célja az uniós költségvetés védelme, és nem az egyes kormányok szankcionálása. Véleménye szerint a magyar kormány által javasolt intézkedéscsomag 17 javaslata közül csupán kettő megfelelő, és a magyar kormány eddig csak hármat hajtott végre közülük. A képviselő kétkedését fejezte ki abban, hogy az Európai Bizottság helyesen használja-e mechanizmust, és arra kérte fel a testületet, hogy tartsa fent az uniós források befagyasztásával kapcsolatos javaslatot Magyarország vonatkozásában.
Moritz Körner, az EP Renew frakciójának német képviselője szerint az Európai Bizottság nem értelmezi megfelelően a mechanizmust, és nem él az ezáltal biztosított eszközökkel. A magyar javaslatcsomag kapcsán azt mondta, hogy mivel még csak most születtek meg a jogszabályok, a bizottságnak legelső lépésben vissza kellene tartania az uniós forrásokat, egészen addig, míg a magyar kormány a gyakorlatban is bizonyítja, hogy a jogszabályok működnek. Hozzátette: ha az uniós bizottság elfogadja a magyar kormány ígéreteit, akkor Ursula Von der Leyen, a testület elnökének személyes felelőssége merül fel, hogy nem tett semmit a magyarországi korrupció felszámolásáért.
Daniel Freund az uniós parlament Zöldek frakciójának képviselője elmondta: számos bizonyíték áll rendelkezésre a magyar kormány korrupciójáról.
Az uniós pénzek elkötése szervezett módon zajlik a legmagasabb szintről, Orbán Viktor miniszterelnök utasítására
– jelentette ki. Freund is egyetértett azzal, hogy az Európai Bizottság „túl szűk értelemben” tett eleget feladatának, mivel Magyarországon a korrupción kívül számos más jogállamisági probléma is van. Véleménye szerint a magyar kormány által javasolt 17 intézkedés egyike sem javítja a jogállamiság helyzetét Magyarországon, mivel nem nyújt megoldást a többi között a bírói függetlenséggel kapcsolatos aggályokra, és a korrupciót felszámolni hivatott Integritás Hatóságnak nincs bűnüldözői jogosultsága. „A magyar igazságszolgáltatást foglyul ejtette a kormány, Orbán Viktor rokonai tovább élvezhetik a büntetlenséget” – hangoztatta. Daniel Freund azt javasolja a bizottságnak, hogy
először tartsa vissza az uniós forrásokat, aztán hosszú távon kövesse nyomon az új magyar jogszabályok végrehajtását és alkalmazását, és ha pozitív eredményhez vezetnek, akkor Magyarország megkaphatja az uniós pénzeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.