Az EU újra nekifeszül a globális minimumadó bevezetésének
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) 137 ország állapodott meg arról, hogy 2022 végéig saját adószabályaiba is átülteti a globális minimumadót. Az év végéhez közeledve biztosan kijelenthető, hogy ezt az ambiciózus határidőt az államok nem tudják tartani, és a VG által megkérdezett adószakértő szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy 2023-ra csúszik át a bevezetése. A halasztásnak számos oka van, köztük a tárgyalások megtorpanása az Európai Unióban először a lengyel, majd a magyar vétó miatt, valamint az Egyesült Államokban a szenátusi jóváhagyás hiánya egyetlen demokrata szenátor ellenszavazata okán.
Azóta egyre több jel mutat abba az irányba, hogy 2023-ban számos nagyobb ország bevezeti a szabályokat, ha kell, akár a magyar vétó ellenében is. Az EU-s pénzügyminiszterekből álló ECOFIN keddi ülésének hivatalos napirendjén szerepel a globális minimumadó elfogadása, de szinte kizárható, hogy a magyar álláspont változik addig. Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi rádióinterjújában azt mondta, a minimumadó munkahelygyilkos intézkedés , és hangsúlyozta, az adó kérdése nemzeti hatáskörbe tartozik.
Magyarország nélkül jogellenes lehet a globális minimumadó bevezetéseAz Európai Unió alapszerződésével ellentétes lehet, ha Magyarország nélkül, megerősített együttműködés keretében vezetik be a globális minimumadót, amely versenyhátrányt okozhat a kontinensnek. |
Ha végül megegyezésre jutnak is a tagállamok, az eredeti tervhez képest minimum egy éves csúszásnak számos hatása van. Czoboly Gergely, a PwC Magyarország adózási szakértője kiemelte, a leglátványosabb következménye, hogy a Magyarországon működő cégek egy évvel tovább élvezhetik az Európai Unió legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adója adta lehetőségeket, és a kormánynak sem kell egyelőre hozzányúlnia az adórendszerhez.
Arról kevesebb szó esik, hogy az egy év csúszás nélkül a cégek nagyon nehezen lettek volna csak képesek felkészülni a rájuk nehezedő adminisztratív feladatokra. A minimumadó ugyanis adópolitikai szempontból a hatálybalépése után váltja ki a hatását, de a cégeknek a munka már jóval azt megelőzően kezdődik
– emelte ki Czoboly. Hozzátette, becslések szerint a felkészülés másfél-két évet is igénybe vehet a belső folyamatok kiépítése, a szükséges adatok kinyerése és feldolgozása miatt, amire az OECD által diktált iramban nem lett volna idő.
Ugyanakkor a késlekedésnek van egy olyan hatása is, hogy a Magyarország és Lengyelország által az OECD-ben kialkudott kedvezmények eredménye valamelyest csökken. A tárgyalásokon ugyanis a két ország ragaszkodott hozzá, hogy a valós gazdasági jelenlétet a szabályozás vegye figyelembe, és kompromisszumos megoldásként ez az első tíz évben magasabb összegen kerül számításra. Ez a mérték viszont évről évre folyamatosan csökken.
Az adószakértő rámutatott, mivel az OECD-s megállapodás során abból indultak ki, hogy 2023-ban már minden állam át fogja ültetni a szabályokat, ezért konkrét éveket rendeltek a táblázatban a százalékok mellé. Éppen ezért az egyéves csúszás ahhoz vezet, hogy a valós gazdasági jelenlét kedvezményét már induláskor is kicsit alacsonyabb összegben lehet csak igénybe venni.
Ez a csökkenés első ránézésre nem tűnik jelentősnek, de nagy összegű tárgyi eszközzel és sok munkavállalóval működő cégek esetében azért szemmel látható
– jelentette ki Czoboly Gergely, aki úgy látja, összességében az állapítható meg, hogy az egyéves csúszással már szigorúbb szabályok vonatkoznak majd induláskor is a cégekre, viszont a korábbi tervekhez képest kaptak egy év felkészülési időt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.