Rezsire és élelmiszerre megy el a munkahelyi prémium
A mindennapi megélhetést segítő juttatásokra vágynak a magyarok – derül ki az Edenred novemberi felmérésből, amelyben ezer hazai munkavállalót kérdeztek meg béren kívüli juttatásaikról. Kiderült, hogy jelenleg jóval fontosabb a munkavállalók számára a munkabéren felüli juttatások széles körű elkölthetősége, szükségleteik szerinti szabad felhasználása, hogy a mindennapi megélhetést segítse, és jóval kevésbé fontos szükségletük a jóllét támogatása.
A növekvő infláció hatásaival összefüggésben a munkavállalók igényeit vizsgáló kutatásban megkérdezett ezer fő túlnyomó többsége inkább választana alacsonyabb nettó összegű juttatást, ha arra költhetné, amire szeretné.
Idén 5-10 százalék közötti béremelést kapott a válaszadók 34 százaléka, miközben 22 százalékuknak 5 százalék alatti emeléssel kellett beérnie, és 31 százalékuk bére egyáltalán nem változott. A béremelés elmaradása a kisebb, 5–50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a leginkább jellemző.
Évközi, elsősorban az infláció hatásait mérsékelni hivatott támogatásról már a válaszadók 31 százaléka számolt be: ezen belül 6 százalékot tett ki a béren kívüli juttatásban, 8 százalékot az évközi béremelésben és 17 százalékot az időszakos támogatásban részesültek aránya.
Valamilyen béren kívüli juttatásban a megkérdezettek 35 százaléka részesül idén, ezen belül a szellemi munkát végzők majdnem 40 százaléka, a fizikai dolgozók 30 százaléka.
Leggyakoribbak az évi egyszeri, illetve a havonta adott juttatások, ezek összege az évi 50 ezer forint alatti sávtól egészen az 500 ezer felettiig szóródik.
A szellemi munkát végzők magasabb átlagos összegű juttatásokról számoltak be, 58 százalékuk évi 200 ezer forintnál is többet kapott, addig a fizikai dolgozóknál pont fordított a helyzet, körükben 66 százalék azok aránya, akik nettó 200 ezer forint alatti összeget kaptak.
A válaszadóknak mindössze 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett a juttatásaival, miközben 58 százalék csak részben mondhatta el ezt magáról.
A munkavállalók egyébként ragaszkodnak is a juttatásaikhoz: 30 százalékuknak jelentősen csökkenne a motivációja, ha megszűnne ez a támogatás 2023-ban, közel 40 százalékuknál pedig a mindennapi megélhetést is megnehezítené.
A saját megítélésük szerint átlagos színvonalon élők mindennapi életére is jelentős hatást gyakorol a növekvő infláció: ennek nyomán a megkérdezettek 96 százaléka változtat vagy már változtatott is a vásárlási szokásain, 80 százalékuk jobban átgondolja, hogy mire költi a pénzét, 62 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy próbál áttérni az olcsóbb élelmiszerek vásárlására.
Tömeges felmondáshoz vezethet a cafeteria megszüntetéseA magyarországi munkavállalók számára továbbra is az alapbér a legfontosabb. |
A jobb fizetés és a magasabb juttatások miatt a válaszadók közel 80 százaléka váltana, a megkérdezettek nagyjából 30 százaléka jelenleg is gondolkodik ilyen lépésen.
A magasabb fizetés, mint fő munkahelyváltási motiváció ugyanakkor kissé erősebb a fizikai dolgozóknál. Ami viszont különösen figyelemre méltó – és a mindennapi megélhetés támogatásának fontosságát támasztja alá –, hogy a válaszadók 84 százaléka inkább beérné 20 százalékkal kevesebb évi nettó juttatással, ha azt teljes egészében a mindennapi megélhetésére, például élelmiszerre, rezsire fordíthatná.
Egyértelműen látszik, hogy a növekvő infláció közepette a korábbinál is fontosabbá vált a munkavállalók számára, hogy olyan béren kívüli juttatásokban részesüljenek, amelyekre valóban szükségük van, és ténylegesen arra tudják fordítani, amire szeretnék. Emellett az is fontos, hogy a munkaadók valamilyen formában próbálják kompenzálni a növekvő infláció hatásait, amelyre a béremelésen kívül a juttatások bővítése is hatékony és rugalmas eszköz lehet
– nyilatkozta Szendrő Tamás, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.