Ferihegyi repülőtér visszavásárlása: kiderült, mennyi lehet az ára

A vételár nagyságrendileg nem változott a korábbi 4,44 milliárd euróhoz képest – így reagált a Világgazdaság által megkérdezett elemző arra a kérdésre, hogy mennyibe kerülhet jelenleg a ferihegyi nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. visszavásárlása.

A stratégiai szempontból kulcsfontosságú társaság magyar tulajdonba való visszaszerzése februárban került ismét a figyelem középpontjába, miután Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt, hogy a kabinet felhatalmazta Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, hogy tárgyaljon a reptér tulajdonosaival a tranzakcióról. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolta a döntést, hogy a reptér óriási hasznot hoz, ráadásul nemzetbiztonsági kérdés, hogy legalább részben állami vagy magyar tulajdonban legyen.

– fogalmazott. A megjegyzés annak szólt, hogy a cég 75 százalékát 2005-ben egy 75 évre szóló koncesszió keretében privatizálta az akkori Gyurcsány-kormány. A vevő a londoni Heathrow repülőteret is üzemeltető BAA Internacional Lcd. volt, az eladási ár pedig 464,5 milliárd forint. A még állami tulajdonban lévő 25 százaléknyi részvényt 2011-ben értékesítette 37 milliárd forintért a mostani kormányzat, miután belátta, hogy a kisebbségi részesedés nem biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport stratégiai működésében.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret tulajdonló cégek többször változtak, 2007 nyarán a spanyol Ferrovial a komplett BAA-t felvásárolta. A vasút- és útépítő cég később a Hochtief Airportnak értékesítette a BUD részvényeit, a németek pedig 2013 tavaszán adtak túl rajtuk a jelenlegi főtulajdonosnak. A Budapest Airportnak most három külföldi tulajdonosa van. A legnagyobb részvényese 55,44 százalékkal a német AviAlliance GmbH, amely lényegében egy kanadai nyugdíjalapot képvisel, a Malton Investment PTE szingapúri tőkealap 23,33, a Caisse de dépot et placement du Québec (ugyancsak kanadai nyugdíjalap) pedig 21,23 százalékban érdekelt.

Mitől függ, hogy mennyibe kerül a Budapest Airport?

A Világgazdaság még 2021 októberében írta meg magas rangú, névtelenségét kérő forrásra hivatkozva, hogy az akkor a visszavásárláson nagy elánnal dolgozó magyar kormányzat, illetve konzorciumi társai (Mol, Indotek csoport), 4,44 milliárd euróról szóló nem kötelező érvényű ajánlatot adott a Budapest Airport teljes értékére. Ebbe bele kell érteni a társaság 1,4 milliárd eurós hitelállományát is, amelyet a vevő értelemszerűen átvállal. Forrásunk ezt az összeget akkor úgy kommentálta, hogy ezen az árszinten valós az eladási szándék, és ez lehet az a vételár, amelyben meg fognak tudni állapodni a felek.

A 4,44 milliárd euró mai árfolyamon körülbelül 1700 milliárd forintnak felel meg. Csak összehasonlításképp: a Vodafone Magyarország hazai, 49 százalékos részben állami befektetői kör általi felvásárlása 1,78 milliárd euróba került, átszámítva mintegy 660 milliárd forintba. Ezzel ez minden idők legnagyobb magyarországi tranzakciója. 

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője most azt monda lapunknak, hogy a jelenlegi ár megbecsülésénél azt érdemes vizsgálni, hogy 2021 októbere óta, tehát az elmúlt másfél évben hogyan alakulhatott a 4,44 milliárd eurós ár, milyen tényezők hatottak rá. Ezek közöl az első a pandémia. A reptéri forgalom a Covid–19 okozta visszaesést követően fokozatosan épül fel, a koronavírus-járvány előtti szintet azonban még nem érte el. A tavalyi negyedik negyedévben az utasforgalom az egy évvel korábbinak a másfélszerese volt, míg a 2019-es negyedik negyedévitől 22 százalékkal elmaradt. 

Azonban a forgalom visszaépülésével a 2021. őszi ajánlat jó eséllyel már kalkulált. 

1. Ugyanakkor a háború és az ehhez kapcsolódó energiaválság, valamint a szankciók lejjebb vihetik az értéket. Az Oroszországba, illetve Ukrajnába menő vagy onnan érkező utasok aránya viszonylag csekély, 2021-ben 3,1, illetve 1,4 százalékot tett ki. 
2. A tavaly nyáron kivetett extraprofitadó a légitársaságokra szintén mérsékelheti a forgalmat és az árat, de ez a hatás minimális lehet. 
3. A vártnál nagyobb infláció viszont felfelé vihette az árat. 

Ezeket a körülményeket összeadva az állapítható meg, hogy összességében az ár nagyságrendileg nem változhatott a korábbihoz képest, vagyis továbbra is valahol 4-4,5 milliárd euró körül alakulhat.

Mikor lesz pénz a ferihegyi repülőtér visszavásárlására?

Hatalmas összegről van tehát szó, Gulyás Gergely jelezte is, hogy az államnak önmagában nincs erre ennyi pénze. Ezért is van jelentősége más tulajdonosok bevonásának, vállalva a rájuk eső vételárrészt. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a Budapest Airport nincs túlárazva: miközben 2005-ben a brit hátterű BAA csaknem harmincszoros EBITDA-szorzóval vásárolta meg a Budapest Airport 75 százalékát, illetve a budapesti repülőtér üzemeltetési és vagyonkezelési jogát 75 évre, a 4,44 milliárd eurós vételár azt jelentené, hogy a magyar konzorcium tizennyolcszoros áron szerezheti meg a társaság százszázalékos tulajdonrészét.

A reptér tulajdonosai az RTL Híradónak megerősítették, hogy a kormány februárban ismét bejelentette szándékát a Budapest Airport megvásárlására, de a tárgyalások még nem kezdődtek el. Regős Gábor emlékeztetett rá, hogy 2021 végén a vásárlást többek között a forráshiányra, a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságára és a magas inflációra való tekintettel halasztották el. Az infláció azóta csak növekedett, amelynek nyomán a forrásszerzés drágábbá vált. A költségvetés helyzete a megnövekedett energiakiadások miatt szintén nem tesz lehetővé egy ekkora bevásárlást. 

– vázolta fel az időbeli kilátásokat a szakértő.

Mi történt eddig a Budapest Airport visszavásárlása kapcsán?

A 2010-ben felálló második Orbán-kormány már tett kísérletet a ferihegyi reptér visszaszerzésére, de akkor a tulajdonosok elzárkóztak. Egy évtizeddel később, 2020 októberében a Bloomberg írta meg, hogy egy hazai befektetőkből álló konzorcium ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport megvásárlására. A Világgazdaság úgy értesült, hogy az eredeti elképzelések szerint a szerződéskötés 2021 karácsonya előtt, de mindenképpen még 2021-ben bekövetkezett volna, a lezárásnak, tehát a kifizetésnek a végső határidejét pedig 2022. március 31-re tervezték. Azonban 2021. december közepén Orbán Viktor kormányfő bejelentette, hogy Ferihegy visszaszerzését semmiképpen sem észszerű nyélbe ütni az áprilisi országgyűlési választások előtt. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy megvárják a választásokat, és majd utána döntenek erről. A fejlemény kapcsán megjegyezte, hogy a költségvetési hiányra figyelni kell, a reptér visszavásárlása pedig ehhez a kérdéskörhöz tartozik.

hiszen 2022 februárjában, tehát szűk két hónappal később Oroszország benyomult Ukrajna területére. Az orosz–ukrán háború kitörése és az arra adott uniós válaszlépések tüdőn lőtték az európai, benne pedig a magyar gazdaságot is. Az infláció és az elszabadult energiaárak finanszírozása mellett majdnem biztosan kijelenthető, hogy a magyar költségvetés nem bírta volna ki, ha 2022 márciusában ki kellett volna fizetnie több milliárd eurót a ferihegyi reptérért.