Ezt a gyógyszert szedi minden ötödik magyar
A 21. század az alvatlanság kora – vezette fel G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke az alvás világnapjára szervezett hazai konferenciát, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont.
Fotó: Shutterstock
A tíz tudományos előadást és az éves díjak kiosztását is magában foglaló rendezvényen elhangzott, hogy miként a gazdaságban, úgy az alvásban is újszerű gondokat okozott a koronavírus-járvány, az energiaválság és infláció, valamint az orosz–ukrán háború is, pontosabban az ilyen drámai események okozta bizonytalanság.
Minden ötödik honfitársunk altatót szed
A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. és a Magyar Alvás Szövetség reprezentatív kutatásában
a válaszadók több mint 60 százaléka felelte azt, hogy éjjelente felébred, és nem tud visszaaludni, majd reggel fáradtabbnak érzi magát, napközben pedig álmos.
Érdekes találatokat hozott a poszt-Covid-elemzés is, amely szerint a magyarok 43 százaléka saját bevallása szerint átesett a koronavíruson, és immár kimutatható, hogy az utóhatások közé tartozik a fáradékonyság, a memóriazavar, a zsibbadás, a fejfájás és a szédülés mellett az alvászavar is.
Magyarországon a lakosság mindössze 4 százalék állíthatja magáról, hogy kiváló az alvásminősége, ami lassan romló tendenciába illeszkedik. Hétköznap az átlag alvásmennyiség 6,8 óra, hétvégén 7,6 – a lakosság 42 százaléka kevesebbet alszik 7 óránál, 20 százalék pedig már alvássegítő szert is használ, ami lassan növekvő tendencia része.
Hálás gondolatok, kellemesebb pihenés
Mindez jelentős összefüggést mutat a túlsúllyal: 56 százalék nyilatkozott úgy, hogy saját értékelése szerint nehezebb, mint kellene. Késmárszky Róbert sebész a Franciaországban és francia kulturális területeken végzett kutatásokra alapozva hozzátette, hogy az alváshoz az optimális testtömegindex 25 alatti, 30 felett viszont már elhízásról beszélhetünk. Az elalvási idő átlaga 30 perc, az alvási idő hatékonyságának pedig 85 százaléknál is jobbnak kéne lennie, ám sajnos ettől messze vagyunk.
Az idegrendszeri terhelés vizsgálatával is kimutattuk, hogy a lefekvés utáni első két-három óra a legfontosabb: a reggeli szundigomb többszörös megnyomása is arra utal, hogy éjjel nem volt teljes a regeneráció
– mondta Vada Gergely címzetes egyetem docens, a Fusion Vital igazgatója, a Magyar Alvás Szövetség alelnöke, aki szerint Magyarországon 57 százalékon áll az alváshatékonysági mutató, másképpen a rászánt időnek a kétharmadát sem töltjük ténylegesen alvással. Kifejtette, hogy a Covid-időszak legalább az alvásmennyiségre jó hatással volt, csakhogy aztán bezuhant az érték, a 7 óra 14 perces mennyiség kevesebb, mint a pandémia előtt mért, pedig akkor már jelentősen csökkenő tendencia uralkodott.
Beszámolt egy kutatásukról is, amelyben kimutatták, hogy a pozitív gondolatok pozitívan hatnak az alvásra is. A négy-hat hetes vizsgálat során arra kérték a résztvevőket, hogy vezessenek tevékenységnaplót, lefekvés előtt pedig végezzenek hálagyakorlatot, amely során a napközben történt kellemes, akár legapróbb élmények – például egy nevetés – felidézését éltették. Az eredmény: a szenzorosan mért élettani mutatóknál tízből kilenc 10-14 százalékkal, a szubjektív jólét pedig 20 százalékkal volt magasabb.
Ha nem alszunk, olyan, mintha innánk
Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatója szerint tavaly mindannyian együtt 78 millió órát aludtunk, életünk során összesen pedig már 140 millió évet. Ehhez képest az étkezés semmiség: evéssel 12 millió órát töltöttünk 2022-ben, életünk során pedig 21 millió évet. Érdekes fogalom a szociális jet lag, amely a hétköznapi, illetve hétvégi alvásidőszakok eltolódását takarja, manapság 1 óra 9 perccel csúszik el lefekvés ideje.
Magyarország egysége pedig hajnali két és három óra között található meg: ekkor a lakosság 97 százaléka alszik
– megjegyzése szerint nincs még egy tevékenység, amit ennyire egyszerre és ilyen sokáig csinálnánk.
A hajnali órák azonban nem csak egységet, veszélyt is jelentenek: éberség szempontjából háromkor van a mélypont, az elbóbiskolás miatti közúti balesetek is ekkor a leggyakoribbak, az összes baleset 8 százaléka, és az sem lehet meglepetés, hogy a másik csúcs a kora délutáni álmoskás időszakban van.
Fotó: Shutterstock
Óberling József ezredes, az ORFK-OBB vezetőjének jelentése szerint az éves balesetszám 1-2 százaléka történik elalvás miatt, ám ez csak az érintettek bevallásán alapul, a valódi érték feltehetőleg ennél magasabb. Statisztikai megközelítésből mégis jobban állunk, hiszen a megnőtt járműszám és a bonyolultabbá váló közlekedési környezet dacára 2022-re sikerült visszaszorítani a balesetszámot az ötvenes évek mértékére. Felhívta ugyanakkor a figyelmet egy-egy ausztrál és holland egyetemi kutatásra, amely az alvásmegvonás, illetve az alkohol hatásait vizsgálta. Eszerint, ha a reakcióképességet nézzük,
17 órányi ébrenlét már közepes alkoholos befolyásoltságnak felel meg, kétórányi folyamatos vezetés 0,5 ezrelékes, négy óra folyamatos vezetés pedig már 1 ezrelékes alkoholszintnek.
Nem az ittas vezetés, hanem a pihentség elősegítése céljából folytattak kampányt a 4-es főúton, ahol megállították a román határ felé tartó autósokat, de csak azért, hogy beszélgessenek és kávézzanak a sofőrökkel, akik a remények szerint felfrissülve, kisebb baleseti kockázattal folytatták útjukat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.