L. Simon László riadót fújt: meg kell védeni az anarchista klímaaktivistáktól a magyar műkincseket

Lefagyva áll a nemzetközi múzeumi közösség az anarchista klímaaktivisták akciói előtt – erről is beszélt L. Simon László A kulturális örökség védelme krízishelyzetekben című keddi konferencián. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója szerint ezeknek a köröknek a tevékenysége – különböző anyagokkal leöntik a műtárgyakat, hozzárögzítik saját magukat a múzeumok épületeihez, stb. – mindennapossá vált a nyugat-európai intézményekben, sok esetben visszafordíthatatlan károkat okozva a felbecsülhetetlen értékű műkincsekben.

Mindezt úgy értékelte, hogy a környezetvédő aktivisták megmozdulásai etikai, jogi és intellektuális alapon is súlyos csúsztatásokra épülnek: bevallásuk szerint arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a műtárgyak nagyobb értéket képviselnek a döntéshozók számára, mint az emberi élet és a környezet védelme. Csakhogy L. Simon László szerint mindez vaskos hazugság, mert semmiféle szembeállításról nincs szó, az emberi életet, a környezetet és a szellemi kulturális örökséget egyszerre kell védeni.

– szögezte le. A főigazgató szerint számos biztonsági rés van a múzeumi biztonsági rendszerekben, de ezeket nyilvánosan nem kívánta ismertetni. Jelezte viszont, hogy olyan változások szükségesek, amelyek jelentős forrást igénylenek, mert enélkül hosszú távon nem lehetséges az anarchista elemek távol tartására. Ennek érdekében stratégiai javaslatokat kell benyújtani a kormánynak, a konferencia ezt a célt szolgálja. Megemlítette azt is, hogy március 15-én az MNM több mint tízezer látogatót fogadott, a tömeg akkora volt, hogy mozdulni sem lehetett, ezért nem volt lehetőség a biztonsági ellenőrzésre, így azt arra a napra felfüggesztették. 

– húzta alá.

L. Simon László arra is rávilágított, hogy az aktivisták mellett másik két fő problémával is szembenéz a hazai múzeumi intézményrendszer, amelyek egyikére sincs felkészülve. Az első az Ukrajnában dúló háború, amely rávilágított: pillanatok alatt állhat elő olyan helyzet, amilyennel nem számolnak az intézményvezetők. Háborús szituációban azonnal menekíteni kell a műtárgyakat, az ukrán partnerintézetek is ezzel szembesültek. Csak éppen nem volt világos, hogy ezeket hová és milyen útvonalon kell elvinni. A magyar múzeumok számos módon segítették ezt a folyamatot, például csomagolóanyagot küldtek. „Vitán felül áll, hogy az első mindig az emberélet, és csak utána következnek az anyagi javak. De ebben a kategóriában első helyen kell lenniük a kultúrkincseknek. Bármilyen hasonló helyzetben azonnal cselekednünk kell. A feladat összetettségét jól mutatja, hogy csak az MNM-ben mintegy hárommillió műtárgyat őrzünk, köztük olyan kiemelkedő jelentőségűeket is, mint a koronázási palást, ami az egyetemes művészettörténet megismételhetetlen része.”

A másik kihívást a természeti katasztrófák jelentik. Friss példa erre a török–szír drámai földrengéssorozat, amely számos múzeumot döntött romba. Magyarország ugyan földrengésbiztos térségnek számít, de ez nem jelenti, hogy ne kellene ilyen eshetőségre készülni, olyannyira szélsőséges a klíma. „Ne feledkezzünk meg róla, hogy az MNM épülete egyszer már kigyulladt, és a tűzben a magyar természettudományi múzeum anyagának jelentős része megsemmisült, benne Kittenberger Kálmán pótolhatatlan preparátumgyűjteménye” – emlékeztetett a főigazgató.