Sok gondot okoz a két számjegyű infláció a vállalatoknak
A belföldi kereslet után az infláció az egyik legmeghatározóbb tényező a vállalatok jövedelmezősége szempontjából a K&H nagyvállalati növekedési index szerint, amely a kétmilliárd forint feletti éves árbevételű magyarországi cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja.
„A hazai infláció tavaly szeptemberben lépte át a 20 százalékot, majd januárban 25,7 százalékon tetőzött. Bizakodásra adhat okot, hogy ezt követően lassú csökkenés kezdődött, de az egy számjegyű érték még várat magára. Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint a magyar éves inflációs ráta a 2022-es 15,3 százalékról várhatóan 16,4 százalékra emelkedik idén, majd 2024-ben 4 százalékra csökken – jelezte Rajna Gábor, a K&H Vállalati ügyfelek divíziójának vezetője.
A két számjegyű infláció tehát még velünk marad egy ideig, ami nagymértékben meghatározza a nagyvállalatok jövőképét és működését.
Emelkedő költségek
Bár tavaly év végén megtorpant azoknak a cégeknek az emelkedő aránya, amelyeket kisebb vagy nagyobb mértékben negatívan érint az infláció, idén a korábbinál is magasabb volt az arányuk, jelenleg a cégek 86 százaléka tartja jelentős kihívásnak a pénzromlást, szemben az előző negyedévi 67 százalékkal.
A magas infláció következtében a cégek 87 százaléka leginkább a megnövekedett működési költségekre, 71 százalékuk az alapanyag-, míg 52 százalékuk a bérköltségekre panaszkodik, de tízből három vállalat arról számolt be, hogy a szűkülő belföldi kereslet is nehezíti a mindennapjaikat.
Korlátozásokat hoz az erős drágulás
„Az extrém magas inflációs környezet ellenére a nagyvállalatok többségénél nem volt és nem is lesz szükség megszorításokra.
Minden negyedik céget azonban olyan jelentősen érint vagy érintett a pénzromlás, hogy emiatt már bevezettek intézkedéseket, vagy ha még nem, akkor tervezik.
Ez az átlagosnál sokkal jellemzőbb a nyugat-magyarországi (43 százalék) és a középvállalatokra (30 százalék).
Azok a cégek, amelyek már tettek valamit az infláció kompenzálására, elsősorban a működési költségeket csökkentették a termelés volumenének megtartása mellett, 66 százalékuk a hatékonyságot növelte, illetve 55 százalékuk árat emelt. Az áremelést a cégek 49 százaléka az inflációnál kisebb mértékben tudta érvényesíteni, de további 42 százalék teljesen be tudta építeni az árakba” – részletezte az eredményeket Rajna Gábor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.