Az idén nyáron is jól fizet diákmunka, de messze még az átlagbér

Hazánkban 2022-ben 980 ezer 15–24 év közötti élt. Ők az a korosztály, akik már munkaképes korúak és bevonhatók a munkaerőpiacra. Ugyanakkor a  foglalkoztatásukra szigorú szabályok vonatkoznak – írta elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Magyarországon 15 éves kor betöltésekor lehet először munkát vállalni, de ekkor csak iskolai szünetekben, és szülői vagy gyámhatósági engedéllyel. 16 és 18 éves kor között is szükséges a szülői beleegyezés a munkavállaláshoz, ám 16 éves kortól lehet év közben is munkát vállalni, viszont csak nappal (éjszakai munkát 18 éves korig nem lehet végezhetni, vagyis 22–06 óra között).

2022. január elsejétől a 25 év alattiak jövedelme adómentes az átlagbérig (az aktuális érvényes összege 500 ezer forint), ezzel is ösztönözve a munkavállalásra őket. Amennyiben ezt az összeget meghaladja a fiatal havi keresete, csak az átlagbért meghaladó összegre kell személyi jövedelemadót fizetnie. Ehhez hasonló rendszer Magyarországon kívül csak Lengyelországban van.

A szóban forgó, 15–24 éves korosztály csökkenő létszáma ellenére 2016-ig folyamatosan nőtt a gazdaságilag aktívak száma a korosztályon belül, és az azt követő években is kisebb mértékben mérséklődött a gazdasági aktivitás a népességcsökkenéshez képest, azaz összességében kedvező folyamatok zajlanak a fiatal korosztály munkaerőpiaci részvételével kapcsolatban, a korcsoportból egyre többen kerültek be a munka világába.

A gazdaságilag aktívakon belül nőtt a foglalkoztatottak száma (2022-ben 271 ezren dolgoztak) és csökkent a munkanélkülieké (2022-ben 32 ezer fő), ebben a munkaerőhiány is fontos szerepet játszott.

A folyamatokat jól szemlélteti a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta alakulása. Az előbbi jelentősen emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta nagymértékben visszaesett a 15–24 évesek körében. Tavaly e korosztály közel 27,6 százaléka dolgozott Magyarországon, szemben a 2009-es 18,7-del.

Kiemelt időszak a fiatalok foglalkoztatásában a nyári szezon mind a szünidő miatt, mind a fiatalokat leginkább kereső szektorok szezonalitása következtében (turizmus, vendéglátás, mezőgazdaság stb.).

Hivatalos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre a nyári diákmunkára vonatkozóan, a KSH által az idén közzétett adatok a teljes munkaidőben dolgozókra és egész évre vonatkoznak. Így egyéb forrásokból, elsősorban az egyes iskolaszövetkezetek adataiból kaphatunk körképet a fiatalok nyári foglalkoztatásáról.

A kormány az idén is meghirdette a Nyári diákmunkaprogramot, amelynek keretében bértámogatást nyújt a hirdetményben megjelölt feltételeknek megfelelő munkáltatók részére a 16–25 éves nappali tagozaton tanuló diákok és egyetemi hallgatók nyári foglalkoztatásához. A 2013-ban indult programmal évről évre sok fiatal nyári foglalkoztatását támogatják,

Az elmúlt 10 év alatt több mint 267 ezer diákot és hallgatót támogattak a nyári munkavállalásukban, 27 milliárd forint összegben.

A program időtartama minden nyáron legfeljebb 2 hónap (július-augusztus), napi 6 órai munkavégzés mellett. A havi bér szakképesítést igénylő munkahely esetén 222 300, ellenkező esetben 174 ezer forint.

A MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Hallgatói Kft. korábbi felmérése alapján a diákok több mint fele részmunkaidős állásban dolgozik szívesen, és mindössze 2 százalékuk preferálja a heti 10 óra vagy annál kevesebb munkát, kétharmaduk 3–8 hét között vállalna állást.

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) is készített kimutatást a 2022. június 1. és augusztus 31. közti időszak diákmunkapiacáról. A DiákÉSZ tagjain keresztül a teljes iskolaszövetkezeti piac 70-75 százalékát fedi le, így viszonylag széles körű áttekintést nyújtanak a statisztikái a témában. Az adatok szerint a tavalyi nyári diákmunkaidényben 24,5 milliárd forint kifizetett bért keresett meg a 75 ezer munkát vállaló diák, 9 ezer cégnél. Összesen 16,2 millió munkaórát dolgoztak le, 1500 forint átlagos órabér mellett, amellyel átlagosan 325 ezer forintnyi nyári jövedelmet szereztek.

Azonban érdekes adalék, hogy 2021-ről 2022-re a fiatalok bérezése magasabb növekedési ütemet mutatott az országos átlagnál. Miközben nemzetgazdasági szinten 2022-ben egy év alatt átlagosan 17,4 százalékkal emelkedtek a keresetek, addig a 20 év alattiaké 18,9 százalékkal, a 20–29-éveseké 17,8 százalékkal nőtt 2021-gyel összevetésben.