Szinte napra pontosan egy éve, hogy rekordogat döntögetett a gáz ára, egészen elképesztő ma is belegondolni, hogy 300 euró fölé repült a holland tőzsdén, ami akkor villamos energia árával kiegészülve csúnyán kibillentette a magyar folyó fizetési mérleget. Tavaly olyan mértékű romlás következett be a hazai külkereskedelemben, hogy hiába volt többletes az áruforgalmi egyenleg, érthető módon nem tudta ellensúlyozni az energiaegyenleg elszállását. Ami aztán minden bajunkat okozta, ami leginkább a forint csúnya megbotlásában és leértékelődésében csúcsosodott ki.
Azóta viszont fordult a kocka. A gáz ára hónapok óta 30 euró körül mozog, ami ugyan még mindig magasabb, mint a válság előtt, de legalább egy kezelhető kategória. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak megerősítette, hogy óriási visszarendeződés figyelhető meg a magyar fizetési mérleg egyenlegben, ezért ő arra számít, hogy jövőre már többletes is lehet.
Három okra vezeti vissza ezt a javulást: az energiaárak visszarendeződése és a magyar exportkapacitások folyamatos bővülése mellett a fogyasztási és beruházási dinamika mérséklődése következében érvényesülő import csökkenés is szerepet játszik.
A szakember szerint ugyanakkor nagy kérdés, hogy a jövőben az energiaárak hogyan alakulnak, mindenesetre úgy látja, azok a félelmek már nincsenek velünk, hogy tartósan magasabb árakra kellene berendezkedni. A másik kérdés – amely nem kevésbé lényeges – hogy ha beindul a gazdasági növekedés és emiatt ismét gyorsulnak a beruházások és erősödik a fogyasztás, akkor ezek hozadékaként az import kereslet mennyire fogja lelassítani a külkereskedelmi és fizetési mérleg javulását.
Számítottunk a cserearány javulására és az energiaárak valamelyest történő normalizálódására, meglepetés mégis a javulás mértéke
– mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Markonóm Intézet szakmai vezetője. A szakember emlékeztetett, hogy a folyó fizetési mérleg már 2019-től hiányt mutat, ennek mértéke tavaly lett kiugróan magas, a GDP 8,1 százaléka, amelyet elsősorban az energiaárak elszállása okozott, az energiaegyenleg romlása a tavalyi évben elérte a GDP 5,6 százalékát. Szerinte idén éves szinten még nem várható, hogy pozitívvá válna az egyenleg, már csak azért sem, mert a profit-húzta infláció mellékhatásaként növekedhet a profitkiáramlás, ami rontja az egyenleget.
„Júniusi előrejelzésünkben arra számítottunk, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 2,7 százaléka lesz 2023-ban. Nem lenne meglepő, ha a szeptemberi előrejelzés ennél kisebb deficitet mutatna majd” - emelte ki az elemző. Hogy érzékeltessük, mekkora javulásról van szó,
a korábbi hónapokban még a bruttó hazai termék arányában 4 százalék körüli szinten várták ennek mértékét a szakemberek, illetve a jegybank is, amely a márciusi infláció jelentésében is a deficit megfeleződését jósolta. A Markonóm elemzője által prognosztizált számot pedig csak 2024-re várta a Magyar Nemzeti Bank.
Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy ebben a recesszió miatt bekövetkező kereslet összezuhanása legalább annyira fontos tényező, mint az energiaárak rendeződése. Regős is azt emelte ki, hogy paradox módon tehát a mostani visszaesés az egyensúlyi mutatókat javítja. Ami viszont üdvös, hogy az export egyre jobban teljesít, és a termék-külkereskedelmi egyenleg már most pozitívumot mutat, ám az igazi kérdés, az a teljes külkereskedelmi mérleg, vagyis a termékek és szolgáltatások teljes egyenlege a nemzeti számlák szerinti elszámolás alapján.
Az elemző jelezte, hogy itt az első negyedévben már szintén többlet látszódott, ez pedig remélhetőleg az év hátralévő részén is fennmarad. Ezt igazolhatjuk a másik részről is: a GDP és a GNI közötti gap az elmúlt években a GDP 3-4 százaléka volt, azaz ha a folyó fizetési mérleg hiánya kisebb 3 százaléknál, akkor a külkereskedelmi egyenleg várhatóan többletet mutat. A beruházások termőre fordulása a GDP néhány százalékát is elérő exporttöbbletet hozhat – persze ennek egy része tulajdonosi jövedelemként a végén ismét külföldre megy, így nem jelenik meg teljes egészében a folyó fizetési mérleg egyenlegében.
Ugyanakkor ha a reálbérek ismét növekedni tudnak, ami augusztusban már bekövetkezhet, akkor nő a fogyasztás, ennek szintén van importvonzata. „Azt reméljük tehát, hogy az import a következő időszakban növekedésnek indul. Ez önmagában nem baj, az a baj, ha az export bővülése ezzel nem tud lépést tartani. 2024-ben, ha az uniós források is megérkeznek, nem kizárt, hogy az import volumenének bővülése a 6-7 százalékot is meghaladja majd” – magyarázta Regős Gábor, aki ezzel együtt arra számít, hogy sem a költségvetésben, sem a folyó fizetési mérlegben nem lesz akkora a hiány, így ha marad is az ikerdeficit, mértéke a tavalyinál sokkal kisebb lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.