Ha nem ad az unió egy vasat se, közel 2000 milliárdot már akkor is kifizetett a magyar állam
Továbbra is teljes bizonytalanság övezi az uniós források kérdését, épp ezért érdekes fejlemény, hogy eközben már több mint 1700 milliárd forintot kifizetett az állam a kedvezményezetteknek a 2021–2027-es programozási időszak operatív programjaiból és a helyreállítási alapból – ez derült ki a Széchenyi 2020 Plusz pályázati portál adataiból, a 2023. szeptemberi 19-i állapot szerint a legjobban a települések fejlesztéseit támogató TOP Plusz operatív program áll, amelyből már 738,1 milliárd forintot átutalt a kincstár a nyerteseknek.
Bár az év eleje óta láthatóan lassult az intézményrendszer, és a tavalyi év végi dömping után elvétve jelenik meg pályázati kiírás,
ennek ellenére a költségvetés a kifizetésekkel, amennyire lehet, haladt, május óta mintegy 200 milliárdot utaltak át a kedvezményezetteknek, összesen pedig több mint 1700 milliárd forintot.
Mint korábban írtunk róla, tavaly december óta lényegében leállt a fejlesztési intézményrendszer, vélhetően a uniós források körüli huzavona miatt nem jelentek meg a korábban február–március időpontra várt Ginop Plusz-felhívások. A Ginop Plusz programoknál ráadásul május óta a kifizetések is teljesen elakadtak, akkor a számláló 344,5 milliárdnál járt, most 348,8 milliárdnál, de ugyanez figyelhető meg a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapnál is, ahol eddig 578,9 milliárdot utaltak ki.
Fontos azonban látni: az, hogy a költségvetés az egyes projekteket előfinanszírozza, még nem garancia arra, hogy bármennyit is viszontlátunk ezekből a pénzekből. Brüsszel elvileg a számlák birtokában fizet, ha egyáltalán fizet.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter még július végén jelentette be, hogy az első számlákat kiküldték a bizottságnak a Ginop Pluszból, a testületnek onnantól kezdve van 90 napja, hogy a költségnyilatkozatokat kiállítsa, tehát akár már idén megindulhat a folyósítás. Ám nem mindenki ilyen optimista, Essősy Zsolt a Magyarok a Piacon Klub elnöke a Bruttó adásában azt valószínűsítette, hogy az év végéig több részmegállapodás jöhet létre az Európai Bizottság és az Orbán-kormány között, amelyek alapján csak 2024 közepén nyílhatnak meg az uniós pénzcsapok, viszont szerinte a forrásvesztést így sem tudjuk elkerülni.
Ha idén tehát nem is jönnek meg a források, a költségvetés oldaláról talán ez már nem okoz problémát, mivel az Állami Adósságkezelő Központ erre készült, jövőre viszont nehezebb lesz a helyzet. 2024-ben 2400 milliárd forint bevétellel számol a kabinet az uniós forrásokból, döntően az új ciklus operatív programjaiból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.