Nem jó, de nem is tragikus: csökkennek a reálbérek, de 2010 óta még így is jóval többet érnek a fizetések
A KSH friss kereseti statisztikái alapján Magyarországon júliusban is dinamikus maradt a bérkiáramlás. Ugyanakkor a bruttó átlagkereset éves bázison mért 15,2 százalékos növekedése (a munkáltatók teljes körénél) úgy az előző hónapok mértékétől, mind pedig a piaci várakozástól elmaradt, írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, miután Központi Statisztikai Hivatal közzétette legfrissebb, júliusi inflációs adatait.
A közgazdász rámutatott: a rendszeres keresetek júliusban 15,6 százalékkal emelkedtek, amely mind az egy évvel ezelőttihez, mind az előző hónaphoz viszonyítva magasabb dinamikát mutat.
A bónuszkifizetések tehát gyengébben alakultak, mint egy évvel korábban, ami önmagában nem lenne meglepő a gazdaság teljesítményét figyelve. Viszont az is elképzelhető, hogy a vállalatok egy része elkezdte beépíteni a korábban egyszeri elemként biztosított juttatásokat az alapbérbe
– magyarázta Virovácz, aki szerint eztt a gondolatmenetet támaszthatja alá az is, hogy a bruttó mediánbér növekedési üteme érdemben gyorsult a maga 16,3 százalékával. Szerinte ezek alapján úgy tűnik tehát, hogy inkább az alacsonyabb keresetűek (a rosszabb jövedelmi lehetőséggel kecsegtető ágazatok) esetében körvonalozódik ez a fajta bónuszból rendszeres fizetésre történő konvertálás.
Az elemző szerint a vállalati szféra bérdinamikájának lassulása mögött vélhetően az összetételhatás is meghúzódhat.
Az idénymunkások számának növekedése lefelé húzza a nemzetgazdasági átlagbért, de sok esetben még az érintett szektorok átlagbér statisztikáit is.
Ezt láttuk júniusban és most júliusban is a mezőgazdaság területén és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban is. De némileg lassult a bérdinamika az ipari szegmensben is – mutatott rá az ING Bank elemzője.
Egyre nagyobb az esélye, hogy csökkennek a reálbérek éves viszonylatban
Júliusban az átlagkereset növekedési üteme az előző havi 16,0 százalékról 15,2 százalékra lassult, ami kedvezőtlen hírt jelent, hiszen májusban az átlagos keresetnövekedés még 17,9 százalék volt – emelte ki reakciójában Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Noha idén a bérek összességében kedvezőtlenül alakulnak, a reálkeresetek becslésünk szerint éves átlagban közel két százalékkal mérséklődnek
– húzta alá a közgazdász, aki két tényezőre hívta fel a figyelmet, hogy
egyrészt ezzel a reálkeresetek szintje a 2010-es értéket 65,4 százalékkal haladja meg, ami mindenképpen árnyalja a kedvezőtlen jövedelmi helyzetről alkotott képünket.
Másrészt az átlag mögött jelentős szóródás lehet: lehetnek olyanok, akiknél a keresetek alig vagy egyáltalán nem nőttek az idén, és így a reálkeresetük jelentősen csökken, miközben másoknál a reálkereset is növekedni tud az év egészét tekintve. Regős Gábor 2024-ben viszont az átlagkeresetek esetében már növekedésre számít reálértelemben is, amiben szerepe lesz a munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének is, sőt, szerinte indokolható jövőre is egy 10 százalékot meghaladó minimálbér-emelés.
Mikor indulhat be a fogyasztás?
A nagy kérdés továbbra is a fogyasztás beindulása, bár augusztus–szeptember hónapokban ismét nőhetnek a reálbérek, Virovácz Péter óva int attól, hogy mindenki a fogyasztás gyors helyreállására számítson. Szerinte a lakosság jelentős része az elmúlt másfél évben felélte a megtakarításai nagy részét. Emellett az infláció továbbra is a kívánatosnál jóval magasabb és a lakossági bizalmi index is egy évtizedes mélyponton van. „Mindezek aligha azt jelzik, hogy pusztán azért, mert egy statisztikai érték negatívból pozitívba vált, a háztartások elkezdenek nagymértékben fogyasztani. A belső kereslet helyreállása tehát egy lassú, fokozatos folyamat lesz” – jósolta az ING Bank elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.