Új jelenség ütötte fel itthon a fejét: visszatekintő árazást vetnek be a telekommunikációs cégek
Érdekes jelenségeknek lehettek elszenvedői a magyar fogyasztók az elmúlt egy esztendőben. A brutális áremelkedés mögött nemcsak az energiaárak elszállása áll, hanem a profit húzta infláció, vagy közkeletű nevén a céges nyerészkedés, amelynek az a lényege, hogy a vállalatok jóval a költségnövekedésük fölött emelték az áraikat. Ennek egyik legszembetűnőbb példája volt év elején a benzinkutasok dupla árrése, amely azóta sem lett kevesebb, és ez magyarázza is, hogy a régióban miért továbbra is nálunk a legmagasabbak az üzemanyagárak.
Alighogy sikerült részben kezelni ezt a problémát néhány szektorban a verseny fokozásának köszönhetően, most egy újabb jelenség ütötte fel a fejét, amire a Magyar Nemzeti Bank a szeptemberi inflációs jelentésében hívta fel a figyelmet:
a visszatekintő árazás során a cégek a múltbéli költségnövekedésük alapján kezdtek el árat emelni, mégpedig az indokoltnál nagyobb mértékben. A jegybank külön kiemeli a telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat, amelyek így cselekedtek az év elején.
Az érintett cégek 2022 nyara végén és őszén módosították a Lakossági Általános Szerződési Feltételeiket (ÁSZF), amelyben a 2023-as évtől kezdődően automatikus átárazási mechanizmust, árindexálást vezettek be. Az árindexálás visszatekintő jellegű, az automatikus árváltozás mértéke minden esetben a megelőző év átlagos inflációján alapul. A banki szolgáltatások esetén már régebb óta működik hasonló mechanizmus.
E két szektor visszatekintő átárazási gyakorlata nélkül a szolgáltatások inflációja számottevően mérsékeltebb lenne
– állapítja meg az MNB, kiemelve, hogy a tavasszal a piaci szolgáltatások havi alapon 1,5–2,3 százalékkal drágultak, ez a visszatekintő átárazások nélkül március és május között átlagosan 0,7 százalékponttal lett volna alacsonyabb. Ennek tudható be az is, hogy a hírközlési szolgáltatások ára hazánkban nőtt az egyik legnagyobb mértékben az Európai Unióban.
Az élelmiszeriparban is elszálltak a profitráták
Mindenképpen más megvilágításba helyezi a brutális áremelkedéseket a profit húzta infláció, amelytől nem volt mentes az élelmiszergyártás sem, ahol a nominális profitok 55 százalékkal emelkedtek tavaly, ami egészen elképesztő szám ahhoz képest, hogy a 2013–2019-es időszakban az átlagos nominális profitnövekmény évi 3 százalék volt.
A profitszinteket tekintve szintén kiemelkedő a 2022-es élelmiszeripari működési eredmény, amely a 2013–2019-es átlagos profit 2,6-szorosát érte el.
Ami a teljes inflációs adatot illeti, az MNB számításai szerint 2023 második negyedévében a 21,9 százalékos infláció harmadát „a költségek által meg nem magyarázott része” okozta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.