A magyarok elfeledkeznek a jövőjükről, pedig az öngondoskodás az út – figyelmeztetnek a pénztárak
Erős munkáltatói háttér nélkül nincs jól működő kiegészítő nyugdíjrendszer – hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) idei éves konferenciáján. A potenciális tagokat leginkább a munkaadókon keresztül lehet közvetlenül, a legegyszerűbben és legolcsóbban megszólítani a szövetség szerint.
Az ÖPOSZ a Makronóm Intézettel olyan javaslatcsomagot állított össze, amelynek lényege, hogy a munkáltatói befizetések utáni adó- és járulékbevételekre is alapozva növelné a pénztári taglétszámot – mondta az ÖPOSZ elnöke, Nagy Csaba. A javaslataik között szerepel például az az elképzelés, amely szerint
a munkáltatók automatikusan havonta tízezer forintot fizethetnének be adó- és járulékmentesen a dolgozók pénztári számlájára, ha az alkalmazottak is ugyanekkora befizetést vállalnak.
Ez úgy növelhetné drasztikusan az öngondoskodó pénztártagok létszámát, hogy csak minimális állami ráfordítással járna. További javaslat, hogy a befizetések után járó adókedvezmény alakuljon át állami támogatássá, így azok is megkaphatnák ezt az ösztönzőt, akik valamilyen ok folytán nem tudják igénybe venni az szja-visszatérítést.
Mindemellett az ÖPOSZ azt is javasolja, hogy a jelenleg évi 150 ezer forintos adó-visszatérítési plafon évente a minimálbér változásával azonos arányban emelkedjen, illetve az adókedvezményt akár össze is lehetne kapcsolni a családpolitikai célokkal, például gyermekszámhoz kötve az adójóváírás nagyságát
– fogalmazott Nagy Csaba.
Az önkéntes egészségpénztárak taglétszáma utolérte a nyugdíjpénztárakét
Mindkét pénztártípus létszáma megközelíti az egymillió-egyszázezret.
A bővülés meglátszik az egészségpénztárak összesített vagyonán is, amely új csúcsot elérve meghaladta a 75 milliárd forintot
– mondta az ÖPOSZ alelnöke, Váradi Péter.
Hozzátette, hogy az egészségpénztárak akár több százezres kockázati közösségének részeként a tagok nagyon jó feltételekkel juthatnak termékekhez és szolgáltatásokhoz. Példának hozta fel, hogy havi néhány száz forintért olyan biztosításokhoz lehet hozzáférni, amelyek a piacon ennek akár a tízszeresébe is kerülhetnek.
További hatalmas potenciált jelentene a szektor számára, ha a szabályozók visszaterelnék a munkáltatókat a rendszerbe, hiszen így olyanok számára is hozzáférhetőek lennének ezek a szolgáltatások, akik maguk nem képesek a takarékoskodásra
– vélekedett az alelnök.
Több a megtakarító és több a félelem is
A négy évvel korábbihoz képest az idén nőtt azok aránya, akik igyekeznek félretenni időskorukra: a 18–65 éves aktív dolgozó lakosság közel kétharmada próbál megtakarítani valamilyen formában nyugdíjas éveire. Azok, akik nem takarékoskodnak, továbbra is jellemzően arra hivatkoznak, hogy ehhez túl alacsony a jövedelmük – ismertette az NRC által a Pénztárszövetség megbízásából készített közvélemény-kutatás eredményeit Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.
Arról is beszélt, hogy a megkérdezettek legnagyobb része sokkal szívesebben takarékoskodna, ha az erre szánt pénzt a munkáltató kiegészítené vagy fizetésemelést kapna.
A megkérdezettek fele ugyanakkor kisebb-nagyobb mértékben tart attól, hogy anyagi nehézségei lesznek, további egyharmaduk pedig bizonytalan a jövőbeli nyugdíjával és anyagi helyzetével kapcsolatban – írta közleményében az ÖPOSZ. Ezzel párhuzamosan
25 százalékról 20 százalékra csökkent azok aránya, akik kifejezetten nyugodtak vagy alapvetően bizakodók az időskori anyagi helyzetük kapcsán.
Nagyot csökkent azok aránya, akik állami nyugdíjra számítanak, az idén már csak a válaszadók fele tartozott ebbe a körbe, de kevesebben számítanak teljes- vagy részmunkaidős bevételekre is, illetve szintén csökkent a nyugdíjcélú megtakarításból származó bevételekkel kalkulálók aránya.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.