BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Érik a botrány Érden: egyre nagyobb az esélye annak, hogy elbukja az uniós forrásait az ellenzéki település

Hat év, pontosan ennyi ideje lett volna az ellenzéki vezetésű Érdnek, hogy megvalósítsa azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyeket most rohamtempóban, a december 31-i uniós programozási ciklus zárásáig kell befejeznie, különben nem fogja tudni elszámolni az EU felé. A kivitelező cégeknek szűk két hónapjuk lesz, hogy pont a téli időszakban javítsanak valamennyit a város egyébként is kritikus állapotban lévő infrastruktúráján.

Továbbra is bizonytalan az uniós források sorsa a Budapest szomszédságában lévő, 70 ezres agglomerációs településen, Érden. Még augusztusban írtunk róla, hogy az ellenzéki Csőzik László polgármester vezette város, amely évek óta horribilis összegeket görget maga előtt, miközben a településvezető folyamatosan pénzhiányra panaszkodik, érthetetlen okból az utolsó pillanatra hagyta az uniós forrásból megvalósuló csomópontfejlesztéseket, ezért kicsúszhat a határidőkből. Bő fél évvel ugyanis a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus zárása előtt a 12 vekopos útépítési projektből mindössze két projektet adtak át hivatalosan, és hat olyan volt köztük, amelyre csak idén írták ki a közbeszerzést, tehát egy kapavágás sem történt.

Fotó: Erdmost.hu

Azóta sem javult érdemben a helyzet, legfeljebb annyiban változott, hogy az érintett útfejlesztésekre kiírt közbeszerzési eljárás szeptember végén lezárult, ám ha neki is látnak a nyertes ajánlattevők (a Strabag, Pulzus és Közműépítő Kft., a HE-DO, valamint a Colas) a munkálatoknak, szűk két hónapjuk lesz, hogy végezzenek. Ráadásul a munkavégzést biztosan hátráltatja majd az időjárás, amely novemberben–decemberben jó eséllyel csapadékosra fordulhat. S ott van még a másik probléma, amely legalább annyira a levőben lóg, hogy olyan műszaki problémák merülnek fel, amelyek hetekkel kitolhatják a munkálatok befejezését. A törökbálinti út felújításakor ezzel már egyszer szembesült a város.

Mindez azért gond, mert ha a város nem tud számlák birtokában rendben elszámolni az EU felé, már csak az állam jóindulatán múlik, hogy visszakéri-e a 2017 végén kifizetett, többmilliárdos előleget, amely azóta is ott hever az önkormányzat számláján.

A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértő szerint az állam biztosan nem lesz olyan kegyes, mint a korábbi ciklusokban, amikor nem kérte vissza az előleget. Most, amikor a költségvetés sincs a legjobb formában, nyugodtan hivatkozhatnak arra, hogy volt elég idejük a támogatott önkormányzatoknak a beruházások megvalósítására. Bár a területfejlesztési minisztérium korábban lapunk kérdésére elszámolási szempontból kockázatosnak minősítette az érintett beruházásokat, az érdi városházán továbbra is bizakodók, miután a nyertes ajánlattevőkkel aláírták a szerződést, így most azt ígérik, hogy napokon belül eldől, melyik nyertes melyik Vekop-beruházást valósítja meg.

Nem tartunk forrásvesztéstől, a Miniszterelnökség illetékes szakembereivel folyamatos az egyeztetés, támogatásukról biztosították az érdi önkormányzatot

– írta László Ferenc a városháza kommunikációs vezetője lapunknak, aki szerint a Miniszterelnökség már hozzájárult a szerződések megkötéséhez. „Tehát a kormány illetékesei is úgy látják, hogy az idei év folyamán elég idő áll rendelkezésre a projektek megvalósításához” – tette hozzá. Szerinte a cégek sem tettek volna ajánlatot, ha nem látnák biztosítottnak a projektek befejezését. Megkerestük a Miniszterelnökséget is, hogy valóban biztosítottnak látják-e a határidőre történő befejezést, és mi vár az önkormányzatra abban az esetben, ha kicsúsznának a munkálatokkal, ám cikkünk megírásáig nem válaszoltak.

Valamiért minden beruházást az utolsó pillanatra hagy a város

Nem ez az első alkalom, hogy utolsó pillanatra hagyja a település a beruházásait, aminek szimbolikus esete volt a tárnoki út felújítása, amelyre 2018-ban kapott a Pénzügyminisztériumtól 150 millió forintot, de csak 2021 nyarán, tehát több mint három év (!) után volt hajlandó a közbeszerzést kiírni. A késlekedésnek meg is lett az ára, a közbeszerzésen győztes Colas, majd a második helyezett Swietelsky is visszalépett, miután úgy ítélték meg, hogy a rendelkezésre álló keretösszegből nem tudnák megvalósítani a tervbe vett beruházást. Mindkét vállalat a háború kitörése óta tapasztalt kőolajár-robbanásra hivatkozott döntésében. Nem kell különösebb közgazdasági ismeret ahhoz, hogy megállapítsuk, ami elég volt 2018-ban, az 2023-ban biztosan nem elegendő az elmúlt években látott építőipari és alapanyagár-emelkedések miatt, tehát ha meg is valósulnak a projektek, a vége lebutított műszaki tartalom lesz. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.