Sorsfordító változás jöhet a banki hiteleknél: a kormány azonnali kamatplafon bevezetését kéri
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezetésével a múlt heti találkozó után ismételten tárgyaló asztalhoz ült a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Bankszövetség. A tárca azt írta kedd reggeli közleményében, hogy az egyeztetés továbbra is a partnerség jegyében és konstruktív hangulatban zajlott.
Már csak azért is, mert mindkét fél közös érdeke, hogy „a szankciós infláció letörését és egy számjegyűre csökkentését követően” a gazdasági növekedés mihamarabb helyreálljon, a lakossági- és vállalati hitelpiac pedig új erőre kapjon. Ezzel összefüggésben a gazdaságfejlesztési miniszter ismételten kiemelte, hogy hitelezés nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés. Azt is aláhúzta, hogy
bankadó helyett a pénzügyi eszközöket a gazdaság felé szükséges irányítani,
mivel a gazdaságnak jelenleg nagyobb szüksége van forrásokra, mint a költségvetésnek. Épen ezért meg kell akadályozni a hitelpiac befagyását és meg kell erősíteni az egészséges hitelezést.
Mit kér a kormány a bankoktól?
A kormány azt a kérést fogalmazta meg, hogy az új vállalati- és a lakáshitelek esetén a bankok vezessenek be önkéntes kamatplafont. Nagy Márton egészen pontosan azt vetette fel, hogy a piaci verseny fokozása és a hitelezési terhek csökkentése érdekében október 9-től, azaz jövő hét hétfőtől az újonnan szerződött hitelek esetében mind a vállalati, mind pedig a lakossági hitelpiacon egy önkéntes banki kamatplafont alakítson ki a bankszövetség. Ez alatt a szint alatt fokozott verseny indulhat a pénzügyi szervezetek között. A miniszter álláspontja szerint
- a kamatplafon maximális mértékét az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos kamatszintnél,
- a lakossági lakáscélú hitelek (új és használt lakóingatlan vásárlása, felújítása) esetében pedig 8,5 százalékos THM szintnél érdemes meghatározni,
amely mind a hirdetményekre, mind pedig a szerződéses szintekre egyaránt vonatkozik.
Mit ad a kormány a bankoknak?
Amennyiben ez teljesül, a kormány két vállalást tesz a pénzintézetek felé. Az első, hogy ha a jegybanki alapkamat egy számjegyűre csökken, úgy lehetőség nyílik a vállalkozásokat értintő kamatstop kivezetésére, továbbá a lakossági kamatstop felülvizsgálatának megkezdésére. A második pedig, hogy a kormány, azon belül is az illetékességgel rendelkező Gazdaságfejlesztési Minisztérium támogatja a Bankszövetség pénzügyi digitalizációra vonatkozó szabályozási törekvéseit és terveit, a konkrét javaslatok megtárgyalására már a következő találkozón sor kerülhet.
Végleges döntés egyelőre még nincs, de meglepő lenne, ha a Bankszövetség elutasítaná a kérést. A felek mindenesetre megállapodtak a tárgyalások folytatásáról, a tárca pedig előrevetítette, hogy az aktuális ügyek megvitatása mellett havi rendszerességgel alkalom nyílik a kamatplafonok felülvizsgálatára is.
Haladunk a kamatkörnyezet normalizálódása felé – de még van az útbólA Világgazdaság jubileumi konferenciájának utolsó kerekasztal-beszélgetésén a K&H, az MBH, valamint a Raiffeisen Bank szakértői elemezték, hogyan segítette a pénz- és tőkepiac a magyar gazdaság felzárkózását, továbbá lehet-e párhuzamot vonni a piaci szereplők, illetve a magyar gazdaság teljesítménye között. Mindannyian egyetértettek abban, hogy még csökken a banki betétállomány, de ez hamarosan fordulhat, és jövőre változhat az állampapírpiac is, csak még nem tudhatjuk, pontosan hogyan. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.