A visszatartott EU-s források megszerzésében is segíthet a magyar elnökség
Az ingyen figyelem kiemelkedően fontos szempont – mondta Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter a magyar EU elnökségre felkészítő konferenciasorozat harmadik rendezvényén, amely a Vállalati érdekérvényesítés az elnökség alatt-alcímet viseli.
Fotó: Facebook / Neumann Technológiai Platform
A konferenciasorozatot szervező EuroAtlantic Zrt. alapítója, Fellegi Tamás azzal alapozta meg a véleményét, hogy Washingtonhoz hasonlóan Brüsszel is egy buborék, amely önálló logika szerint mozgó és elsősorban politika-vezérelt szervezet. Ugyanakkor a 2024. július 1-jén kezdődő soros magyar elnökség oldalvizein több mint 200 pluszrendezvény is lesz, ezeken a megjelenés olyan felületet biztosít, amit ki kell használni.
Nem jönnek az EU-s források, ami azt jelenti, hogy a forrásigényt közvetlen brüsszeli eléréssel kell megkísérelni visszaszerezni. Ez nagyon nehéz, de nem lehetetlen vállalkozás
– közölte Fellegi Tamás a panelbeszélgetésen, amelyen részt vett még Csömör Magdolna, a Vodafone Magyarország szabályozási igazgatója és a 4iG Csoport szabályozási vezetőhelyettese, illetve Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, volt nagykövet is.
Miként lehet összehangolni az EU-s szabályozást a hazaival?
A konferenciasorozat harmadik eseményét Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg az előadásával, amelyben az Európai Unióról, a politikai irányáról és vezetéséről, illetve a magyar elnökségi felkészülésről is beszámolt.
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért is felelős kormánybiztos után a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László következett, aki a kis és közepes vállalkozások (kkv) szemszögéből vizsgálta a jelen folyamatait, illetve a magyar elnökség potenciális hatásait.
A panelbeszélgetés felvezetőjeként Fellegi Tamás rögzítette:
a két előadás során felülnézetből vizsgálták, miként fest az EU és nemzetállam együtt-, illetve szembenállása.
Ezek után a nagy kérdés, hogy miként lehet magyar érdekérvényesítésről beszélni az EU szintjén, és miként lehet ezt összekötni a magyar elnökséggel?
Nincs lehetetlen a kkv-knak sem
Prőhle Gergely emlékeztetett, hogy az EU-t illető minden jogos és jogtalan kritika dacára Magyarország önként, népszavazás útján vállalta, hogy belép e szerződések rendszerébe.
Fotó: Shutterstock
Az NKE munkatársa elmesélte azt is, hogy a 2004-es magyar csatlakozás idején kiderült, hogy a német autógyár-beruházásokhoz kötődő szabályozás nagyban függ a lobbitevékenységtől. Érdekességként pedig a német autóipar ma is keresi az útját a zöld átállás és a szabályozások erdejében.
Az egykori nagykövet szerint nincs lehetetlen a magyar vállalatok számára sem, de tenni kell a sikerekért:
Okosnak kell lenni, olvasni a nemzetközi újságokat és használni a tanácsadó cégeket: az információ beszerezhető, és muszáj követni a folyamatokat a kkv-knak is.
Csak jön és jön a mesterséges intelligencia
Csömör Magdolna a közelmúlt nagy hazai szerződéskötései kapcsán elmondta, hogy számukra kiemelten fontos a digitalizáció felpörgetése Magyarországon.
Ide kapcsolódik, hogy az IT-szektorhoz kötődő szabályozás intenzíven alakul Brüsszelben, a legújabb és legfelkapottabb téma nyilvánvalóan a mesterséges intelligencia, amelyről előadásaiban kitért Kovács Zoltán és Parragh László is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.