Gyülekeznek a felhők az exportra termelő vállalatok felett
Bár szeptemberben is esett a magyarországi ipari termelés, számos jele van közelgő talpra állásának a tekintélyes elemzők szerint, akik azonban nem hallgatják el a várható buktatókat sem. Regős Gábornak, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának és Virovácz Péternek, az ING vezető közgazdászának a Világgazdasághoz eljuttatott elemzését ismertetjük.
Fotó: Móricz Sabján Simon / Világgazdaság
Segítette a kivitelt, hogy termelőre fordult sok beruházás
A szeptemberi – és összességében a harmadik negyedéves – ipari termelési adatok felemás képet mutatnak – írta értékelésében Regős. Éves alapon az ágazat termelését továbbra is jelentős, 7,3 százalékos csökkenés jellemezte szeptemberben. Ebben azonban – magyarázza – szerepet játszik a magas bázis, hiszen az ipari termelés tavaly szeptemberben érte el történelmi csúcsát. Továbbra is igaz, hogy az egyes ágazatok kibocsátása jókora eltéréseket mutat: az exportra termelőké több esetben növekedni tudott (például járműgyártás, villamos berendezés gyártása), amiben elsősorban a beruházások termőre fordulása játszik szerepet. Ezzel szemben a belföldi felhasználásra termelő ágazatok (például élelmiszeripar) az alacsony belső kereslet miatt kevesebbet állítanak elő, mint egy évvel korábban – természetesen a magas árak miatt ezeket a cégeket sem kell félteni.
A trend még nem fordult meg, de az irány jó
Kedvező hír, hogy havi alapon 1,2 százalékkal növekedett a termelés, de Regős Gábor hangsúlyozta, hogy ez önmagában még nem trendforduló, hiszen az előző hónapban itt csökkenésről számolt be a KSH. A negyedéves termelési adatokat nézve már biztatóbb a kép: a harmadik negyedévben az ipar termelése 1,7 százalékkal haladta meg az egy negyedévvel korábbit, azonban az egy évvel korábbitól 4,9 százalékkal elmaradt. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ipar a harmadik negyedévben hozzájárulhatott a gazdasági növekedés beindulásához, éves alapon ellenben visszahúzta a teljesítményt.
Szükség van a belső kereslet helyreállítására
A következő időszakban az ipari termelés fokozatosan indulhat be, ehhez ugyanakkor szükség van a belső kereslet helyreállítására. „Paradox módon azt gondolnánk, hogy a gyenge forint jó az iparnak, ez ezekben a hónapokban azonban megdőlni látszik.”
A forint a tavalyinál erősebb, mégsem az exportra termelő vállalkozások szenvednek, hanem a belső piacra termelők a magas infláció miatti alacsony kereslet eredményeként.
„Ebben pedig jelentős szerepe van a forint korábbi gyengülésének” – magyarázza az elemző.
Ugyanakkor az ipari termelés kapcsán felhívta a figyelmet a külső kereslet okozta kockázatokra is: nemcsak a magyar, de a német ipar teljesítményével is problémák vannak. Németországban a termelés havi alapon 1,4, míg éves alapon 3,7 százalékkal mérséklődött szeptemberben, itt a harmadik negyedéves adat is 2,1 százalékos visszaesést mutat a második negyedévhez képest. Ami kedvező lehet, az a beruházások alakulása:
bár nemzetgazdasági szinten a beruházások csökkennek, ezt leginkább az állami beruházások visszaesése okozza, az ipari beruházásoknál a probléma jóval kisebb. Kérdés ugyanakkor, hogy a beruházások termőre fordulása idején lesz-e elegendő munkaerő, vagy a vállalkozások egymástól (elsősorban a kisebbektől) szívják el, és így az invesztíciók hatása a vártnál kisebb lesz.
Az utolsó negyedév adata akár pozitív is lehet
A kedvező mozzanatokat emelte ki Virovácz Péter is. Értékelését azzal indította, hogy az ipar szeptemberben érdemi pozitív meglepetést okozott, ugyanis havi alapon 1,2 százalékkal nőtt a termelés a Központi Statisztikai Hivatal friss adatközlése szerint. Ez egyben azt is jelenti, hogy, szemben a várt romlással, az éves bázisú index szeptemberben javult az augusztusi értékhez képest a munkanaphatástól megtisztított mutató esetében.
Habár alapvetően kedvező a szeptemberi adat, az összkép továbbra sem mutat javulást, ugyanis a termelés szintje nem érte el a júliusban látott mértéket. A szeptemberi adattal együtt már rendelkezésre áll a teljes harmadik negyedév teljesítménye. Az ING Bank becslése szerint negyedéves bázison közel 1,7 százalékkal növekedett az ipar, vagyis a szektor a harmadik negyedéves GDP-növekedéshez pozitívan járulhatott hozzá. Mindez érdemi lehetőséget teremt arra, hogy négy negyedévet követően ismételten pozitív negyedéves változást lássunk a bruttó hazai termékben, vagyis véget érjen a technikai recesszió Magyarországon.
Jól jött, hogy teljes kapacitással termeltek az üzemekA részletes adatokra még várni kell, de a KSH előzetes közlése szerint érdemi változás nem volt az ipari termelés szerkezetében. Miközben a termelés csökkenéséhez az alágak többsége hozzájárult, ez alól továbbra is kivétel maradt a villamos berendezés gyártása (akkumulátorgyártás) és az autóipar. A javuló szeptemberi teljesítmény tehát a nyári leállások után ismét a teljes kapacitáson működő exportszektoroknak volt köszönhető. Az adatok alapján ráadásul úgy tűnik, hogy a Volkswagen csoportot érintő, technikai jellegű probléma szeptember végén sem okozott olyan mértékű termeléskiesést, ami lefelé húzta volna az ipar teljesítményét. „Meglátásunk szerint, amíg a gazdasági környezet tartós változást nem mutat, addig az év eleje óta megfigyelt termelési szint körül ingadozik majd az ipari termelés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az év egészét nézve is olyan 5-6 százalék körüli ipari visszaesésre lehet számítani” – figyelmeztet Virovácz Péter. |
Nem változtak érdemben a kockázatok
A kockázatok terén az ING az elmúlt egy hónapban érdemi változást nem azonosított. A külső kereslet – vagyis az exportra termelő ágazatok oldalán – gyülekeznek a felhők, ugyanis az európai ipari teljesítmény továbbra sem képes magára találni, miközben a kínai gazdaság növekedése inkább befelé forduló, ami aligha segíti a világkereskedelem élénkülését.
A belső gazdasági folyamatokat figyelve pedig egyelőre nem látszik olyan tényező, amely a belső piacra termelő ágazatok kibocsátásának hamarosan beinduló, gyors növekedését vetítené előre rövid távon.
Ami azonban az év végét és a jövő évet illeti, az mindenképpen pozitívabb kilátásokkal kecsegtet, hogy az iparvállalatok újraköthetik az energiaszerződéseiket egy már jóval kedvezőbb piaci áron. Mindez nagymértékben csökkentheti a költségeiket, aminek hatására talán elkezdhet élénkülni a termelés az elszálló költségek miatt most visszafogottabban teljesítő szektorokban. Ezt tovább segítheti, hogy az infláció fékeződésével és a vásárlóerő újbóli növekedésével itthon az év vége felé a belpiacra termelő ipari szektorok nemcsak a kínálati, de a keresleti oldalról is kaphatnak némi pozitív lökést, és ez ellensúlyozhatja az ipari export kezdődő gyengülését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.