A hazai bankrendszer változatlanul stabil, sokkellenállási képessége erős, a tőketartalékok szintje egy súlyosabb stresszhelyzet esetére is elegendő – közölte Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a Pénzügyi stabilitási jelentést ismertető online sajtótájékoztatón kedden.
A pénzintézetek jövedelmezősége várhatóan csökkenni fog, a kockázatok pedig emelkednek, emiatt fontos, hogy az osztalékpolitikák konzervatívak legyenek – mondta.
Több területen is jelentkezhetnek a nehézségek, ezek:
A kockázatok döntően a magas infláció és alacsony növekedés együtteséből adódhatnak.
A magyar bankszektor az első fél évben 675 milliárdos profitot ért el nem konszolidált adatok alapján, ez meghaladja a kétezres évek óta megfigyelt, összes eddigi teljes év profitját, illetve jóval magasabb a tavalyi év első felének 199 milliárd forintos számánál. A sajáttőke-arányos jövedelmezőség is nagymértékben javult, közel 17 százalékot tett ki az első fél év végén, szemben az előző évi 9 százalékkal – ez már nem historikus maximum.
A kiugró eredmény hátterében részben az áll, hogy az értékvesztés hatása mérséklődött, de leginkább az magyarázza az adatokat, hogy a bankok MNB-vel szembeni bevételei nagymértékben bővültek:
a jegybanktól jövő kamatjövedelem 627 milliárd forinttal emelkedett az első fél évben az egy évvel korábbihoz képest.
Ez utóbbi eredménytétel – az MNB-vel szembeni kamatjövedelem – nem tekinthető fenntarthatónak, így a profit egésze mérséklődni fog a következő években.
A nem teljesítő hitelek aránya – NPL-ráta – javult a háztartásoknál, augusztusra 3,2 százalékra csökkent a tavalyi 4,4 százalékról, főleg technikai okok miatt – a moratóriumból való kilépéskor a hiteleket vissza lehetett sorolni teljesítő kategóriába. A vállalati NPL-ráta szintén csökkent, de ebben a szegmensben a 90 napon túli tartozások aránya már 1,2 százalékról 1,4 százalékra nőtt.
Jelenleg 1200 milliárd forintos hitelállomány van a kamatstop hatálya alatt, ami 300 ezer szerződést takar. Ezen hitelek esetén, ha az év elején kivezetnék a kamatstopot, a törlesztőemelkedés mediánja 27 százalék lenne – ismertette az MNB főosztályvezetője.
A bankok vállalati hitelállománya 5,4 százalékkal bővült éves összevetésben szeptemberben, az ütem mérséklődik, hiszen júniusban még 11 százalékot mértek.
A háztartási hitelállomány 2,8 százalékkal nőtt 2022 szeptembere és 2023 szeptembere között. Ugyanakkor az új kibocsátások volumene csökkent az idei év első kilenc hónapjában éves összehasonlításban; a legnagyobb visszaesés a lakáshiteleket érintette.
A koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború kitörése óta a magasabb kamatkörnyezet jókora eredményjavulást okozott a bankszektorban.
A normál profiton felüli banki nyereségre egyre több kormány tekint extraprofitként, és a többletjövedelemre addicionális adót vet ki
– írja az MNB az idei utolsó jelentésében. Ilyen adónemet vezettek be 2022-től Csehországban, Spanyolországban és Magyarországon, illetve 2023 közepétől Litvániában. Az elmúlt hónapokban Olaszországban, Lettországban, Szlovéniában és Romániában is úgy döntöttek, hogy különadót vetnek ki a banki jövedelemre, Belgiumban, Írországban és Hollandiában pedig megemelték a bankadó mértékét, míg Észtországban a bankok társasági adóját tervezik emelni 2025-től – sorolja a jegybank.
A jelentés egyik grafikonjából az is kiderül, hogy a sajáttőke-arányos megtérülési mutatóban (ROE) az EU-tagállamok között Magyarország abszolút az élen van a közel 30 százalékával.
A ROE-mutatóban Magyarországot Ciprus követi kicsit több mint 25 százalékkal, majd Lettország és Litvánia következik szintén 25 százalékot valamivel meghaladó értékekkel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.