Véget érhetett a recesszió, de az idei év már szinte biztosan elúszott
A második negyedév csalódást keltő GDP-adata után végre eljöhetett a fordulat a magyar gazdaságban. A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggeli adatközlését megelőzően a Világgazdaság által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy a július és szeptember közötti három hónapban éves bázison stagnálhatott a kibocsátás, ugyanakkor negyedéves alapon 1,3 százalékkal nőhetett,
ezzel tehát egy év után véget érhetett a technikai recesszió, amelybe 2022 közepén, az energiaválsággal egy időben csúszott a magyar gazdaság.
Hasonló negyedéves bővülésre utoljára 2022 első három hónapjában került sor, azóta nagyot fordult a világ, a felrobbanó energiaárak, majd a begyűrűző infláció mellett a jegybank keresletszűkítő lépései is megtették a hatásukat: tavaly a harmadik és negyedik negyedévben is negyedéves alapon 0,9 százalékkal csökkent a GDP. A második negyedévben már mindenki a felpattanást és a recesszió végét várta, ehhez képest meglepetést okozott, hogy 0,3 százalékkal tovább csökkent a kibocsátás.
Meglepetés: az ipar és az építőipar is támogatta a növekedést
Az elmúlt hónapokban megismert havi gazdaságmutatók alapján várhatóan nem csak a felszínt karcolva lesz pozitív a növekedés. Negyedéves alapon erős, 1,1 százalékos bővülésre számítok, ezzel véget érhetett a négy negyedév óta tartó technikai recesszió
– mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, hozzátéve: a termelési oldalon az ipari teljesítmény egyértelműen javult a második negyedévhez képest, és az augusztusi masszív építőipari növekedés akár pozitív GDP-hozzájáruláshoz is vezethetett a szektor részéről a harmadik negyedévben.
„Mindemellett az erős turisztikai szezon (bár erről azért egymásnak eléggé ellentmondó adatok állnak rendelkezésre) fellendíthette a szolgáltatási ágazatot. Végül, de nem utolsósorban a mezőgazdaság is segítheti a kilábalást, köszönhetően az idei kedvező időjárási körülményeknek. Sőt, talán pont a mezőgazdaság részéről számíthatunk a legnagyobb pozitív hozzájárulásra” – fejtette ki a közgazdász.
Az infláció csökkenésével a fogyasztás is lassan belendülhetett
A kifejezetten gyenge első félévi teljesítmény után a második hat hónapban az energiaárak meredek visszaesésével már fordulat várható, amelyet a mezőgazdaság is támogat a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt – írta kommentárjában Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Szerinte
a fogyasztást az év elején még visszafogta a csökkenő reálbér, de az év második felében a láthatóan visszaeső infláció miatt a reálbérek újra növekedést mutatnak, ezért az fokozatosan helyreállhat.
A beruházásokat a magas kamatok és az állami és uniós beruházások visszaesése csökkenti, de a masszív beáramló és termelésbe álló FDI részben ellensúlyozhatja ezt. „Az idei évi kilátásokat az elmaradó akut energiaválság, az európai gazdaságok alkalmazkodóképessége, az energiaárak folytatódó visszaesése javították, a gyenge belső és globális külső kereslet azonban némileg beárnyékolja a kilátásokat a pozitív tényezők mellett. Ezenfelül kedvező, hogy az ipar rendelésállománya továbbra is növekszik, a növekedéshez pedig új feldolgozóipari kapacitások is hozzájárulhatnak, ami szintén segíti a harmadik negyedévtől várhatóan bekövetkező pozitív fordulatot” – emelte ki az elemző.
A nettó export a növekedés legnagyobb támasza
Becsey Zsolt, az UniCredit Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a belső kereslet ezzel együtt gyenge maradt, a háztartások fogyasztása és a beruházási aktivitás továbbra is árnyéka korábbi önmagának, ezek növekedésre gyakorolt kedvezőtlen hatását a közösségi fogyasztás szerény bővülése pedig nem tudta ellensúlyozni.
Az egyetlen, nem túl markáns növekedést támogató tényezőt a szűkülő belföldi felhasználás miatt lassuló import, illetve a szerény kivitel nyomán javuló nettó export jelentette
– mutatott rá a közgazdász, aki szerint a bázishatás és az enyhén pozitív külpiaci folyamatok hozzájárultak a mezőgazdaság bővüléséhez, miközben enyhítették az ipari termelés és a szolgáltatások teljesítményének visszaesését. Az építőipari termelést erősen visszaveti a keresleti okokkal összefüggő nyomott beruházási kedv, a hiányzó uniós források és a kedvezőtlen hitelezési kondíciók.
Szinte borítékolható, hogy idén nem lesz növekedés, a jövő már fényesebb
Virovácz Péter úgy véli: habár a technikai recesszió véget érhetett, az éves alapú GDP-növekedés várhatóan még csak közelíti a nullát, de még mindig alatta maradhatott a harmadik negyedévben. A 0,2 százalékos év per év visszaesés egyben azt is jelenti, szinte borítékolható, hogy az idei év egészét számítva a GDP volumene alacsonyabb lesz, mint a 2022. évi adat.
Az ING Bank számítása szerint 0,5 százalékkal zsugorodhat 2023 egészében a gazdaság teljesítménye.
Ugyanakkor úgy látja, jövőre már érdemi növekedés várható, amelyet egyrészt a még mindig jó (de már gyengülő) exportteljesítmény húzhat. Másrészt pedig a lakosság vásárlóerejének lassú helyreállásával párhuzamosan a fogyasztás is elindulhat fölfelé.
Azonban ez nem egy rohamtempójú kilábalás lesz
– állítja a közgazdász. Úgy véli, a négy negyedévnyi zsugorodást követően legalább két-három negyedév biztosan kell majd, hogy a magyar gazdaság ledolgozza a megélhetési válság okozta visszaesést.
Azonban mindennek van még egy nagyon fontos feltétele: a beruházási aktivitás növekedése, amelyet az uniós forrásokhoz való hozzáférés segíthet 2024-ben. Vagyis a jövő évre várt 3,4 százalékos növekedés mögött az a feltételezés is meghúzódik, hogy az uniós források lehívása megkezdődik, és ez lassan elkezdi emelni a gazdaság teljesítményét – magyarázta az ING Bank elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.