Itt az év botránya: elbukta az uniós forrásait a Budapest melletti ellenzéki település

Korábban több cikkben számoltunk be arról, hogy meglehetősen nyögvenyelősen haladnak a Budapest melletti agglomerációs település 2014–2020-as uniós progamozási ciklusából finanszírozott vekopos (Versenyképes közép-magyarországi operatív program) beruházásai, amelyekre a város még 2017-ben, idestova hat éve kötötte meg a támogatási szerződéseket, ugyanabban az évben pedig többségükre a pénzt is megkapta az államtól. A közel hatmilliárd forintos keret több olyan forgalmas csomópont megújítását tette volna lehetővé, ahol szinte heti rendszereséggel történnek balesetek, és ami a település elhanyagolt infrastrukturális feltételeit javítaná. 

Már 2022 júliusában írt cikkünkben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a város által kezelt kilenc beruházás közül mindössze kettő készült el, alig pár százmillió forint értékben, miközben a többi projektelemre kiírt közbeszerzést egymás után nyilvánította eredménytelennek az önkormányzat. Az idő azért is sürgető volt, mert ugyan az uniós szabályok lehetővé teszik a zárási időszakot, ám a programozási ciklus lényegében 2020-ban már lezárult, ráadásul időközben az építőiparban az árak az orosz–ukrán háború kitörésével egy időben alaposan elszálltak. A város akkor több felületen is reagált cikkünkre, és arra hivatkozva hárították el lapunk állításait, hogy folyamatosan haladnak az egyes projektelemekkel. Azt viszont már nem tették hozzá, hogy a védekezésként bemutatott beruházások állami közbeszerzések voltak, tehát azokra eleve kevés ráhatása volt a településnek.

Bár a helyzet később annyiban javult, hogy végül sikeresen kiírták a közbeszerzést a még hiányzó hat fejlesztésre, az eredményhirdetésre azonban csak 2023 szeptemberében került sor, ennek alapján borítékolható volt, hogy a december 31-i határidőre minden egyes projektet lezárni, és elszámolni az unió felé nem lesz egy fáklyásmenet.

Mindez pedig azért problémás, mert egy forrásunk szerint véget ért az állam jóindulata ilyen esetekben, amely korábban nem kérte vissza a kifizetett előleget, ha a projektgazda esetleg kifutott a hatőridőkből. Ez most a költségvetés helyzete alapján nehezen képzelhető el, így az állam nyugodtan hivatkozhat arra, hogy volt elég idő a projektek befejezésére, tekintve, hogy a programozási ciklus kilenc évig tartott.

Most a helyzet úgy áll, hogy a közbeszerzés során kiválasztott kivitelezők (a Strabag, Pulzus és Közműépítő Kft., a HE-DO, valamint a Colas) hozzá sem láttak például a Gellért utcai, a Szent István úti csomópontnak, illetve a Fenyves-Parkvárosban felépült iskola megközelítését biztosító útfejlesztéseknek. Az Ercsi út felújítása csak részben készült el, az M6-osig tartó útszakasz befejezésére már nem jutott idő. A bajt érzékelve a december elsejei közmeghallgatáson Csőzik László polgármester előre bebiztosította magát, amikor az Ercsi út felújításának folytatása kapcsán arról beszélt, hogy az hazai forrásból tud megvalósulni, de „nem tenné rá a nagyesküt”, bár „goromba lenne… hiszen Érdet illető pénzről van szó, és ezt nem kellett visszaküldeni az EU-nak”.

A városháza szerint a kormány a hibás

„Az Önkormányzat minden tőle telhetőt megtett, hogy a projekteket sikeresen le lehessen zárni. A szükséges engedélyeztetési eljárásokat és a tervezést lezártuk, a kivitelezőket megtaláltuk, a munkaterület átadását előkészítettük” – írta a Világgazdaságnak László Ferenc, a városháza kommunikációs vezetője. Válaszlevelükben arra hivatkoznak, hogy az irányító hatóságtól korábban azt az ígéretet kapták, hogy pénzügyi akadálya a beruházásoknak nem lesz, ezért adták vissza a Budai út felújítására szánt összeget, hogy aztán ráemelés formájában visszakapják a többi vekopos projekteknél.

László Ferenc szerint a kormány azonban a mai napig nem adott hozzájárulást az átcsoportosításhoz a többi projektet illetően, azaz nem adott zöld utat ahhoz, hogy a nyertes kivitelezők munkagépei felvonulhassanak a többi munkaterületen. 

– magyarázta a kommunikációs vezető, hozzátéve: abban bíznak, hogy jövőre zöld utat kapnak, és akkor a beruházások pár hónap alatt befejezhetők, de már nem uniós, hanem nemzeti forrásból.

A lassúság is magyarázhatja a fedezethiányt

Nem ez az első alkalom, hogy utolsó pillanatra hagyja a település a beruházásait, aminek szimbolikus esete volt a tárnoki út felújítása, amelyre 2018-ban kapott a Pénzügyminisztériumtól 150 millió forintot, de csak 2021 nyarán, tehát több mint három év után volt hajlandó a közbeszerzést kiírni. A késlekedésnek meg is lett az ára, a közbeszerzésen győztes Colas, majd a második helyezett Swietelsky is visszalépett, miután úgy ítélték meg, hogy a rendelkezésre álló keretösszegből nem tudnák megvalósítani a tervbe vett beruházást. Mindkét vállalat a háború kitörése óta tapasztalt kőolajár-robbanásra hivatkozott döntésében.

Nem kell különösebb közgazdasági ismeret ahhoz, hogy megállapítsuk, ami elég volt 2018-ban, az 2023-ban biztosan nem elegendő az elmúlt években látott építőipari- és alapanyagár-emelkedések miatt, tehát ha meg is valósulnak a projektek, a vége lebutított műszaki tartalom lesz, ahogy ez meg is látszik számtalan érdi útfejlesztésnél.