Szezon, fazon, Maastricht és a Messiás – alapvetően nincs jó helyzetben a költségvetés
Az elsőre rossznak tűnő államháztartási adatok önmagukban nem jelentenek tragédiát, a fő kérdés, hogy az ország tudja-e finanszírozni a hiányát és erre a válasz egyértelmű igen – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak.
Fotó: Shutterstock
A Pénzügyminisztérium (PM) friss közlése szerint az államháztartás hiánya novemberben közel 600 milliárd forinttal haladta meg az október végi értéket, így a központi alrendszer 4074,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ennek tudatában jogos a felvetés, hogy az ősszel módosított 5,2 százalékos deficitcél tartható-e kormányzati beavatkozás nélkül? A szakértő szerint azonban nem ez a legfőbb kérdés.
Nehéz tisztán látni, amit ugyanis a kormányzat közöl, azok pénzforgalmi szemléletű adatok, leegyszerűsítve, hogy mennyi pénz jött be és mennyi ment ki
– mondta Virovácz Péter, aki szerint a szezont keverjük a fazonnal, hiszen a maastrichti hiánycél eredményszemléletű, és amikor a kormány módosította, akkor nem rakott mögé pénzforgalmi szempontú hiánycélt.
Mit lehetne elkönyvelni 2022-re vagy 2024-re?
Az ING Bank vezető elemzője hozzátette: az egyetlen dolog, amiből kiindulhatunk, az Államadósság Kezelő Központ finanszírozási terve, amely valamivel 4 ezer milliárd feletti, tehát ekkora hiányt kellene pótolni. Ám ebben lehet előfinanszírozás is, amivel nem a folyó hiányt kezelik, hanem például egy 2024-es projektet. Ez mégis jó indikátor, ezért ha azt látjuk, hogy novemberre teljesült a hiánycél 99 százaléka, akkor decemberre valóban nehéz feladatnak tűnik, hogy teljesüljön az éves finanszírozási terv.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A szakértő rámutatott, hogy sok a technikai, számtani és módszertani kérdés. Például milyen olyan tétel van, ami idén kiadást generált, ám esetleg el lehet számolni 2022 vagy 2024 terhére az eredményszemléletű folyamatban? Ezért nehéz tisztán látni, ugyanakkor szerinte kijelenthető:
alapvetően nincs jó helyzetben a költségvetés, hiszen a tervezettnél alacsonyabbak a bevételek és magasabbak a kiadások.
Mindezek okán pedig aligha lepődünk meg, ha nem sikerül tartani az 5,2 százalékos hiánycélt.
De!
Az EU-s forrásokat vártuk, mint a Messiást
Fontos elmondani: mindegy, hogy 5,2 vagy 5,5 ez a mutató, ha közben az ország tudja finanszírozni a hiányát és jelen pillanatban ezt látjuk – folytatta Virovácz, aki kitért a jórészt visszatartott EU-s forrásokra is.
Habár 1200 milliárd megjött az agártámogatások révén, a megfogalmazása szerint „az EU-s forrásokat egész évben vártuk, mint a Messiást” – mindeközben viszont a költségvetés képes volt finanszírozni önmagát.
Ez alapján tehát lényegtelen, lesz-e elcsúszás a hiánycélban, az a fontos, hogy a nemzetközi befektetők, a hitelminősítők miként ítélik-e meg: fennáll-e fizetési vagy adósságprobléma? Az elemző szerint jelenleg nem, és amíg Magyarország képes a piacról felvenni hitelt, ez nem is fog változni.
Mindeközben igaz persze, hogy elvileg jövőre már tartani kéne a maastrichti kritériumokban rögzített 3 százalékot, de lesz még másik 16 tagország, amely nem fogja tudni teljesíteni, tehát nem egyedül ülünk majd az úgynevezett szégyenpadon
– tette hozzá Virovácz Péter.
Fotó: Rosta Tibor / MTI
Az ING Bank vezető elemzője kitért a friss inflációs adatokra is, amelyek illeszkednek az eddigi csökkenő trendbe. Ehhez is volt azonban háttérmegjegyzése.
„Ezt is két oldalról nézhetjük. Egyfelől örülhetünk a mutatónak, hiszen 25 százalékról jöttünk le a mostani szintre, ez nagyon pozitív. Másfelől ez még közel sem elegendő” – közölte Virovácz Péter. Kifejtette, hogy a költségvetés számára is fontos lenne, hogy még alacsonyabb legyen az infláció, mert az elmélet szerint ilyenkor hiába folyik be több bevétel, ez csak akkor igaz, ha nem alakul ki fogyasztói válság, mint nálunk.
Hiszen ha nem vásárolnak az emberek – vagy a felélénkülő vásárlóturizmus keretében nem idehaza vásárolnak –, akkor az elméleti ÁFA-bevételből nem lesz gyakorlati.
Tehát szükséges az inflációs fékeződés a költségvetés rendbejöveteléhez is, mivel visszahozza a bizalmat is, hiszen elhisszük, hogy túl vagyunk a sokkon, és megengedhetjük magunknak a fogyasztást – csakhogy ez időbe telik, ezért is kell folytatni azt a politikát, ami fékezi az inflációt.
A mégis érkező EU-s források a 2024-es mozgásteret bővíthetikA napi események sorához tartozik, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint az Európai Unió pénzügyminiszterei elfogadták Magyarország módosított helyreállítási tervét, amely így az 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatáson felül hivatalosan is kiegészült egy 3,9 milliárd eurós hitelrésszel, valamint egy 0,7 milliárd eurós, szintén vissza nem térítendő kerettel a REPowerEU tervből. „Majd lássuk meg, hogy mi történik…” – hűtötte le a kedélyeket Virovácz Péter. Óvatosságát optimizmussal vegyítve úgy folytatta, hogy az ING-nél maguk is úgy készülnek, hogy még az idén születik megegyezés az Európai Bizottság és a magyar kormányzat között, ám ez a 2023-as költségvetés tekintetében „már nem oszt, nem szoroz”, inkább a 2024-es mozgásteret bővítheti. A vezető elemző hozzátette: a Bizottság hazai képviseletétől származó információi szerint következő lépésként a kohéziós alapból mintegy 10 milliárd euróhoz juthatunk majd hozzá, a 27 szupermérföldkő teljes kipipálása pedig a jövő év elején várható. Virovácz is megjegyezte ugyanakkor, hogy amíg az Európai Bizottság jogi, addig az Európai Parlament politikai szemszögből vizsgálja a helyzetet, ami nem egyszerűsíti a megoldást. |
Románia áll hozzánk hasonlóan
Régiós összevetésben vegyes a kép. Virovácz meglátása szerint a költségvetés szempontjából Románia hasonlít ránk a legjobban, hiszen ott is magas volt az infláció, csökkent a vásárlóérték, megvalósult a fogyasztási sokk. Ráadásul mindkét költségvetés úgy van hangolva, hogy a fogyasztási típusú adók adják a bevétel derékhadát, ezért a válság mélypontján ezek a költségvetések állnak a legrosszabbul.
Szerinte a fő kérdés, hogy milyen út áll mögöttünk? Mert nálunk igenis volt drasztikus csúcspontja az inflációnak, a régióban máshol ez kevésbé volt jellemző.
Nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy 2021 januárjához képest a KSH adatai szerint idehaza 60 százalékos a fogyasztói kosár inflációja, máshol a régióban nagyjából a fele
– összegzett Virovácz Péter. Szerinte akkor tudnánk visszatérni a régiós versenybe, ha nálunk sokáig és sokkal alacsonyabban marad az infláció.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.