Financial Times: Brüsszel tönkreteszi a magyar gazdaságot, ha a kormány nem szavazza meg az ukrán segélyeket
Az Európai Unió gazdasági csapást mér Magyarországra, ha a magyar kormány nem szavazza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyt – olvasható egy Brüsszelben kidolgozott dokumentumban. Az uniós terv célja, hogy végleg megoldja az EU és Magyarország közötti csatározást az ukrán támogatásokkal kapcsolatban.
Az uniós tisztviselők által összeállított terv a Financial Timeshoz jutott el. A dokumentum egy olyan stratégiát tartalmaz, amely kifejezetten a magyar gazdaság gyenge pontjait veszi célba. Az intézkedések így többek között a forintot és a Magyarországba vetett befektetői bizalmat támadnák.
Magyarország ugyan nem vétózta meg, hogy elinduljanak Ukrajna uniós csatlakozásáról a tárgyalások, viszont egyetlen országként áll ellen annak, hogy a közösség újabb 50 milliárd eurót küldjön Ukrajnába a háború folytatására. Brüsszel a segélyek felszabadítása érdekében arra készül, hogy ha a magyar kormány nem áll el a vétótól, akkor végleg leállítja a Magyarországnak járó uniós források kifizetését.
Egy ilyen lépés rendkívül megviselné a magyar gazdaságot, többek között elijesztené a nemzetközi piacokat a forinttól, ami árfolyamromlást idézne elő. Emellett Magyarország csak magasabb költségekkel juthatna hitelekhez, valamint a befektetői bizalom romlása miatt kevesebb nemzetközi cég lenne érdekelt abban, hogy befektetéseit az országba vigye
– írták a brüsszeli tisztviselők a dokumentumban.
Ezzel azt üzenjük Orbán Viktornak, hogy itt az ideje beállni a sorba. Lehet, hogy nálatok ott a pisztoly, de nálunk páncélököl van
– ezt az Eurázsia Group tanácsadó cég európai igazgatója, Mujtaba Rahman mondta.
A Financial Timeshoz eljutott dokumentumban az olvasható, hogy
ha Magyarország a február 1-jén tartandó uniós csúcstalálkozón nem járul hozzá az Ukrajnának szánt ötvenmilliárd euró kifizetéséhez, akkor az állam- és kormányfők végleg elvágják hazánkat az uniós forrásoktól.
Ha ez a lépés megvalósul, az gyorsan gyengítené a forint árfolyamát, valamint az államháztartási hiány növekedését idézné elő.
Magyarország uniós miniszterét megkereste a Financial Times az üggyel kapcsolatban. Bóka János azt mondta a lapnak, hogy hazánknak nincs tudomása erről a pénzügyi fenyegetésről, de kijelentette, hogy a kormány nem enged a fenyegetésnek és a nyomásgyakorlásnak.
Az Ukrajnának szánt támogatás és a Magyarországnak járó uniós források között nincs kapcsolat. Hazánk elutasítja, hogy mások a kettő között összefüggéseket húzzanak. Magyarország továbbra is konstruktívan részt fog venni a tárgyalásokon
– mondta Bóka János.
Bóka arról is beszélt, hogy Magyarország szombaton új javaslatot küldött Brüsszelnek, amelyben az áll, hogy hazánk nyitott arra, hogy az uniós költségvetést az ukrán segélyek finanszírozására használják.
A magyar gazdaságot támadó tervet az Európai Unió Tanácsának nyújtotta be egy brüsszeli tisztviselő. A dokumentumban konkrétan a magyar gazdaság gyenge pontjait sorolják fel, illetve kiemelik, hogy az uniós pénzek nélkül Magyarország nehezen tudja fenntartani a gazdasági növekedését. Konkrétan ki van benne emelve a magas államháztartási hiány, az infláció, illetve a gyenge forint.
Az Európai Unió Tanácsának a szóvivője nem kommentálta a kiszivárgott dokumentumot. Az Európai Unió már korábban is alkalmazott pénzügyi nyomást egyes tagállamokkal szemben, de egy olyan stratégia, amely kifejezetten egy ország gazdaságát veszi célba, eddig példátlan lépésnek számít. A Financial Timesnak nyilatkozó uniós diplomaták azt állították, hogy sok ország támogatja a tervet.
Bóka János közölte, hogy Magyarország egy konstruktívabb megoldást szeretne találni az Ukrajnának szánt uniós támogatások megvitatására. A miniszter azt is közölte, hogy a Magyarországra nehezedő politikai nyomás ellenére a kormány nem enged a külső befolyásnak.
Állítólag több uniós tagállam még a gazdasági retorziónál is messzebbre menne Magyarországgal szemben, egyes országok azt vizsgálják, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkével lehetőség lenne-e Magyarországot megfosztani a szavazati jogától Brüsszelben. Ez a kérdés pusztán feltételes lehet, hiszen egy ilyen súlyos intézkedés alkalmazásától a közösség nagyobb része tartózkodna.
Az Európai Unió egységét meg kell őrizni, ezért hajlandóak vagyunk kompromisszumokat kötni mindaddig, amíg azok nem érintik a létfontosságú érdekeinket
– mondta Bóka János. Hozzátette, hogy Magyarország célja egy az uniós költségvetésen kívüli Ukrajna-alap létrehozása lenne, amelyből az unió finanszírozhatná az országot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.