Mint korábban írtuk, Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön értékelte a tavalyi államháztartási folyamatokat, amiből kiderült, hogy a jóslatunknak megfelelően jócskán elszaladt a 2023-as hiány. Az eredeti, még 2022 nyarán elfogadott előirányzathoz képest mintegy 1000 milliárd forinttal lett magasabb a pénzforgalmi hiány, összegszerűen 4593 milliárd forintot tett ki. Azt a tárcavezető nem közölte, hogy ez eredményszemléletben mit jelent, ami lényeges az uniós szabályok miatt, továbbá az államadósság csökkentéséről sem mondott konkrétumot.
Viszont kapott egy elég konkrét kérdést, hogy akar-e jegybankelnök lenni. Erre csak annyit mondott, hogy erről túl korai beszélni.
Matolcsy György jelenlegi elnök mandátuma 2025 márciusig tart, így csak akkor merül fel ez a kérdés, „addig a jegybankelnök úr a helyén van”. A nemzeti bank kamatcsökkentéséről pedig úgy vélekedett, hogy a jegybank magatartása kiszámítható volt az elmúlt időszakban, ami segített piaci bizalom helyreállításában.
Varga Mihályt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter napokban tett nyilatkozatairól is kérdezték, aki kifejezetten megengedőbb lenne a magasabb hiánnyal kapcsolatban. A pénzügyminiszter a kérdést azzal ütötte le, hogy az infláció letörésével párhuzamosan a növekedés támogatása a legfontosabb, és ezen a téren véleményazonosság van a kormányon belül.
A kormánynak pedig nincs olyan szándéka, hogy az egyensúlyi mutatókat elrontsa
– tette hozzá. Arra már nem adott egyértelmű választ, hogy kőbe van-e vésve az idei 2,9 százalékos hiánycél. Szerinte, mivel még csak január 4. van, ez a kérdés korai, előttünk van még 362 nap.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.