A szállodai és turisztikai piaci szakértő szerint egyre fontosabb kérdés, hogy miközben utazni, új helyeket megtapasztalni élmény, és élmény egy „cool” szállodában megszállni, egy jó étteremben étkezni, vajon élmény lehet-e egy ilyen helyen dolgozni? A kérdés nem költői, nem is ezért nehéz rá jó választ adni.
Az irodák világában egyre divatosabb, hogy egy cég központja közvetíti azt az életérzést, amit a cég, a márka képvisel, és próbál nemcsak a fogyasztók részére átadni, hanem a dolgozói kedvében járni is. Ez nemcsak a b.h.o (before home office) korszak előtt dívott, hanem mostanság is jelentős lendületben van: egyrészt a munkatársak visszacsalogatásának is eszköze, másrészt csapatot épít, összetart és a kötődést erősíti.
Nem utolsósorban pedig a dolgozó nem érzi, hogy robotként van kezelve
– hangsúlyozta a Prophex Europe Consulting ügyvezetője.
A szállodaiparban és a vendéglátásban az „az vagyok akinek látsz” elv, azaz a design, az egyediség mindig jelen volt, még azokban a látszólag jellegtelennek tűnő doboz vagy kocka épületekben is, amelyek egy-egy adott fejlesztési kort vagy termékirányt fémjeleztek.
Ezekre a dobozokra példa az osztrák hitelprogram keretén belül épült Duna-parti „tankok” – a Marriott, InterContinental vagy a jelenleg teljes átalakuláson átmenő Sofitel, vagy a BAH-csomópontnál található Novotel és Kongresszusi központ, vagy vidéken említhetők a balatoni nagy szállodák, többek között a Marina és az Annabell is.
Belül ezek az épületek is hordoznak azonban olyan megoldásokat, egyedi dizájn elemeket, amelyek a hotelek önálló arculatát hivatottak tükrözni.
A klasszikus épületek persze mind-mind önálló értékkel, emlékekkel és rejtélyekkel bírnak, emlékezzünk csak a Corinthia Royalra, vagy a várbeli Hiltonra amely hotelben a Dominikánus udvar a főváros egyik ikonikus rendezvényhelyszíne – mutatott rá Hegedűs Attila, hozzátéve, hogy ilyen volt a Gellért is.
Mind-mind ikon, arculattal, hírnévvel és misztikummal.
Mostanság a szállodaiparban a lifestyle és a dizájn végigvonul a középkategóriától a luxuson át és olyan „wow” effektusokat kínál vendégeinek, ami által a város és a hotel kínálta emlékeket viszi magával a turista. A standardizált, egységes képet közlő szállodamárkák és a független hotelek egyaránt és egymás után csempészik be a szobákba, a közösségi terekbe az adott településre utaló kis elemeket. Fotók vannak például a szobák falán (így a T62 Hotel), az adott városra utaló képek a lobbyban és közösségi terekben (például Ibis Citywest). A szállodák márkától, üzemeltetőtől és tulajdonostól függetlenül is igyekeznek épületen belül is jelezni a vendégeiknek, hogy éppen hol tartózkodik, melyik város vendégszeretetét élvezi.
Jellemzően ugyanakkor a felső kategóriában
megjelennek az új építészeti megoldások és „aha” elemek, sokszor úgynevezett sztárépítészek által a tulajdonossal közösen megálmodott csodavilágot tárva elénk.
Példa erre a Vörösmarty téren található Dorothea vagy a Bem téren hamarosan nyíló Kimpton, de ilyen élményt tervez kínálni a Párisi Udvarban az Unbound by Hyatt is.
Cél, hogy a vendéget már foglaláskor is megfogja és az utazási vágyát tovább erősítse a látvány.
Ehhez kapcsolódik a szálloda által a vendége felé közvetített üzenet, hogy mi mást lehet még csinálni az adott desztinációban, melyek a város unikális kínálati elemei.
Egyre több luxushotel veszi célba MagyarországotLegalább ezer szobával bővült tavaly Budapest szállodai kapacitása, amit gyorsan felszívhat a kereslet, ha nem lesz lassulás. Az új szereplők jókor érkeznek a hotelpiacra, a magyar főváros külföldi vendégforgalma ugyanis dinamikusan nő. A további kapacitásbővítést viszont a magas hitelkamatok fékezik, fejleszteni most leginkább önerőből éri meg. |
A termékfejlesztés ezen lépései a tulajdonos és az üzemeltető/brand személyiségének a leképezése és az értékteremtés első lépései, a „hardver” megalkotása, aminek előremutatónak, de időtállónak is kell lennie, hiszen az alap dizájn általában 10-15 évig nem változik. Mindez kihívás építésznek és belsőépítésznek egyaránt. Ugyanakkor a hardver mit sem ér működő szoftver nélkül, de ez
a szoftver ebben az ágazatban jelentős humán elemmel bír.
A vendéglátásban és az éttermek, bárok világában az élményelemek, a látvány képes gyorsan, rapid módon változni, ami nagyon komoly kihívást jelent a vendéglátósoknak. Választ kell találniuk ugyanis arra, hogy egy étterem arculat és menüváltása közben hogyan kerülhető el, hogy ne kelljen teljesen átfazonírozni az adott éttermet.
A szállodákban is kiemelt jelentősége van a HR munkában annak, hogy olyan háttérkörülményeket teremtsenek meg a dolgozóknak, aminek eredményeként
a vendég nem a diplomatikusan, képzetten, hanem az őszintén mosolygó kollégát látja az étteremben és a folyosón.
Ilyen helyeken arra törekednek, hogy a szállodák rejtett hátsó világa, az úgynevezett back of house is tartalmazza azokat a pihenőtereket, irodai részeket, közösségi tereket, ahol a dolgozók fel tudnak töltődni, és örömmel vesznek részt az üzemeltető csapat munkájában.
Ahol a háttérüzemben dolgozók is örömmel teszik a dolgukat, örömmel járnak be a minőségi munkahelyükre,
ahol fontos, hogy a vendég nem csak egy hotelbe jön, hanem egy magyarországi hotelbe, onnan ezt a „wow” és „aha” élményt biztosan magával viszi
– fogalmazta meg az összefüggéseket Hegedűs Attila.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.