Rövid távon hasznos, hosszú távon talán halálos – mindenki az időszakos böjt hatásait kutatja
Hasznosak lehetnek a rövid, napközben néhány órát felölelő diéták is, de bőven vannak apró betűs részek és főleg kérdések, mivel a téma még kutatások, tanulmányok tárgyát képezi, mintsem biztos tudás.
Miként a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika adjunktusa, dr. Leiszter Katalin előrebocsátotta: orvosként gyakran találkoznak azzal, hogy a páciensek bármilyen oknál fogva böjtölni kezdenek. Ilyen okok lehetnek a következők:
- testsúlycsökkentési vagy életmódváltási szándék,
- formába hozás a nyárra, strandidőszakra,
- húsvétot megelőző nagyböjti időszakban vallási indíttatás.
A gasztroenterológus is említette, hogy a böjtölés élettani hátterére, az úgynevezett autofágia mechanizmusára az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább, aktuálisan azok a legtöbbet kutatott böjtformák, amelyek egy napon belül bizonyos idősávra korlátozzák a táplálkozást.
Ezek közül is a legelterjedtebb a 16/8-asnak hívott böjt, amelynek során 8 órás a táplálkozási időablak, például délelőtt 10-től este 18 óráig. A fennmaradó 16 órában az említett autofágia jobban működhet, erőteljesebbé válhat a sejtmegújulás, ami nyilvánvalóan pozitív változásnak hangzik.
Amit eddig ezekről a böjttípusokról tudunk, hogy hozzájárulhatnak a fogyáshoz, csökkenthetik bizonyos vérzsírok szintjét és gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos páciensek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet
– folytatta dr. Leiszter Katalin, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az időszakos böjtök hasznossága, betegségmegelőző szerepe kurrens kutatási téma, főleg, hogy a 16/8-as mellett ismert a 14/10-es és a 18/6-os változat is.
Nagy kérdés viszont, hogy ezek az időszakos böjtök hatékonyabbak-e, mint a hosszabb ideig tartó, csökkentett kalóriabevitellel járó tartós diéták. Ezért is vizsgálódott tovább a sanghaji Csiao Tung Egyetem kutatócsoportja.
Rövid távon javulhat a vérnyomás és a vércukorszint
Ők arra jutottak, hogy sokan hivatkoztak olyan rövid távú javulásra, amely a vérnyomáshoz, a vércukor-, valamint koleszterinszinthez kapcsolódik, ellenben a hosszú távú hatások vitathatók, sőt, inkább negatívak.
A sanghaji kutatók húszezer felnőtt által kitöltött kérdőívből dolgoztak – köztük fele-fele arányban voltak férfiak és nők –, amelyeket az Amerikai Egyesült Államokban végzett egészségi és táplálkozási vizsgálatból emeltek ki. A kutatásban részt vevő alanyoknak 2003 és 2018 között évente kellett beszolgáltatniuk adatokat az étkezési szokásaikról – a kutatók ezeket vetették most össze az amerikai járványügyi központ 2003 és 2019 közötti halálozási adataival.
Azt találták, hogy akik a 8 órás napi időablakba szorították a táplálkozásukat, nem éltek tovább, mint mások, sőt, 91 százalékkal nagyobb arányban haltak meg szívproblémák következtében.
Külön is vizsgálták azokat, akik eleve ismert szívgondokkal jelentkeztek a kérdőíves vizsgálatra, és 8-10 órába szűkítették a napi táplálkozásukat: náluk 66 százalékkal találták nagyobbnak a szívgondok miatti halálozást. A rákbetegséggel küzdő vizsgálati alanyoknál pedig az jött ki, hogy ha 16 órára vagy még hosszabb időre terítették el a táplálkozásukat, az csökkentette a halálozási veszélyt.
Mindez azonban nem bizonyíték semmire – tette hozzá a kutatást vezető Ven Cö-csung, ami elvezet a következő problémakörhöz.
Csökkenhet a teljesítőképesség, nőhet a feszültség
Az Amerikai Szívszövetség korábbi táplálkozástudományi vezetője, Jo Ann Carson a kutatás ismertetésekor megjegyezte, hogy mit sem tudni arról, hogy a vizsgálati alanyok milyen minőségű élelmiszereket fogyasztottak. Márpedig ennek jelentős hatása lehetett az eredményekre és így a levont következtetésekre is. Ezért ő azt az általános tanácsot adta, hogy mindenki igyekezzen szívbarát étrendet folytatni, függetlenül attól, hogy a nap mely szakában táplálkozik, ha pedig időszakos böjtölésre adná a fejét, előtte egyeztessen az orvosával.
Hasonló álláspontra helyezkedett itthon a Semmelweis Egyetem is.
Dr. Leiszter Katalin is kifejtette, hogy a böjt nem való mindenkinek, például nem javasolt várandós és szoptató édesanyáknak, gyerekeknek. Továbbá hatványozottan
ajánlott egyeztetni a kezelőorvossal a böjt megkezdése előtt számos alapbetegség: szív- és érrendszeri, anyagcsere-, daganatos és nőgyógyászati betegségek, meddőség, alultápláltság, étkezési zavarok esetén.
Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a böjti időszak alatt a fokozódó éhségérzet következtében az érintettek feszültebbek lehetnek, és átmenetileg csökkenhet a fizikai vagy szellemi teljesítőképesség, emiatt érdemes a böjti napokat a kevésbé aktív napokra, például hétvégére időzíteni.
A megfelelő táplálékbevitel csökkentheti a vastagbélrák veszélyét
Mindezek tetejébe a következő általános irányelvek a követendők a gasztroenterológus szerint: a megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás, rostbevitel, valamint folyadékfogyasztás (főként tiszta víz) javíthatja a bélnyálkahártya állapotát (integritását), a bél mikrobiom-összetételét és diverzitását, valamint gyorsíthatja a bél tranzitidejét, vagyis az időszakot, amíg a táplálék a bélrendszerben tartózkodik.
Mindezen tényezők együttesen csökkenthetik a daganatos betegségek, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Ennek oka többek között, hogy
ha rövidebb ideig tartózkodnak a bélben az esetlegesen rákkeltő anyagok, akkor kevésbé károsítják a bélnyálkahártyát,
illetve a megfelelő rostbevitel mellett olyan rövid szénláncú zsírsavak is keletkeznek, amelyek szintén hozzájárulhatnak a bélnyálkahártya épségéhez. Ez azért különösen fontos, mert előrejelzések szerint 2030-ra minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.