BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
20230413 BudapestCsontváry 170 A Bartók Tavasz Művészeti Hetek keretében,   a 170 éve született Csontváry Kosztka Tivadar festőművész életművének legjelentősebb műveiből nyílt nagyszabású kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.Fotó: Kallus György  LUS  Világgazdaság  VG A képen: Vitályos Eszter a Kulturális és Innovációs Minisztérium  KIM  parlamenti államtitkára repülőtér

Kockáztatni és innoválni kell – ez a jövő kulcsa

Több mint három évtized alatt sem változott jelentősen a feladat a hazai cégeknek. Vállalni kell a kockázatot, és innoválni – hangzott el a 32. Innovációs Nagydíj átadóján, ahol gyógyszerkutatási és -fejlesztési, nano- és ipari technológiai, élelmiszeripari, valamint oktatástechnológiai tevékenységeket értékeltek kiemelkedő színvonalúnak. Van azonban még teendő, mivel több évtizedes hátrányt kell ledolgozni, és kérdéses a tőketámogatás.

Olyan vállalkozások kellenek, amelyek az ötletből piaci terméket vagy szolgáltatást hoznak létre – közölte Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára a 32. Innovációs Nagydíj átadóján. Hozzátette: a cégeknek vállalniuk kell a kockázatot, ugyanakkor a kormányzat igyekszik ösztönözni, hogy az export minél nagyobb hányadát tegye ki az innováció.

20230413 BudapestCsontváry 170 A Bartók Tavasz Művészeti Hetek keretében,   a 170 éve született Csontváry Kosztka Tivadar festőművész életművének legjelentősebb műveiből nyílt nagyszabású kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.Fotó: Kallus György  LUS  Világgazdaság  VG A képen: Vitályos Eszter a Kulturális és Innovációs Minisztérium  KIM  parlamenti államtitkára
Vitályos Eszter szerint vállalni kell a kockázatot, és innoválni – szerencsére vannak cégek, amelyek így tesznek / Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Vitályos Eszter kifejtette, hogy innováció gyakorlatilag bármi lehet, ami kisebb közösségnek, de akár az egész világnak is fontosak lehet: lehet ilyesmi szoftver, gyártósor, irodai eszköz – bármi, ami könnyebbé és jobbá teszi a hétköznapokat. 

Az innováció elsődleges céljaként említette az árbevételt, a GDP-hez hozzájárulást: ez a gazdasági hatás. 

A kiemelt fejlesztések jellemzője, hogy képesek innovatív választ adni a társadalmi kérdésekre: ez pedig a társadalmi hatás.

A miniszterhelyettes emlékeztetett, hogy a nagydíj három évtizedes történetében több mint 240 innovációt díjaztak már, ugyanakkor jelentős tartalékai vannak a magyar gazdaságnak az agrárium, a környezetvédelem, az energetika és a szellemi tulajdon terén. 

Jól kell reagálni, tudatosan építkezni és vállalni kockázatot: innoválni

Kitért a Neumann János-programra is, amelynek kiemelt célja, hogy összekösse a vállalati szektort a felsőoktatással, emellett három kitörési pontot is meghatározott:

  • Digitális átállás: kihasználni, hogy nagy teret nyer a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia
  • Egészséges élet: nemcsak a várható élettartamot, hanem az egészségben eltöltött évek számát is növelni kell
  • Zöldátállás: energetikai rendszerek megújítása, agrárium, vízügyek

Vitályos Eszter örömmel nyugtázta, hogy a tavalyinál hússzal több pályamunka érkezett be idén, majd így összegzett: „A gazdasági életben csak azok a cégek maradhatnak fenn ,amelyek jól reagálnak, tudatosan építkeznek és innoválnak.”

Hasonló szellemben nyilatkozott Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke is, elismerve: 

a duális gazdaság terén van még hova fejlődnünk, de azért van olyan cég és olyan szektor, ahol már felvesszük a versenyt.

Ilyen szerinte a gyógyszeripar, amely olyan innovációs közeget hozott létre, hogy világszínvonalú termékek jöhetnek létre. Abban a tekintetben is példamutatónak nevezte a gyógyszeripar tevékenységét, hogy nemcsak minőségben, hanem mennyiségben is hozzájárul a magyar gazdasághoz, ráadásul a felsőoktatással is együttműködik.

Mobilizálni kell a belső erőforrásokat!

A szigorú pályázati kiírás mellett a 21. Magyar Innovációs Nagydíjra 57 pályamunka érkezett be, ami Závodszky Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke szerint egyszerre öröm és bánat, hiszen nőtt az érdeklődés, ugyanakkor a potenciálisan érintett több tízezer céghez képest kevés a konkrét pályázat, kivált, hogy „ezek többsége is inkább ötlet, mintsem megvalósult innováció”.

Kifejtette, hogy a kilencvenes években a külföldi tőke új impulzust adott a magyar innovációnak, idővel azonban ezek a hatások eltompultak, így tőke és technológia hiányában csak a tudásunkra és kezdeményezőkészségünkre támaszkodhatunk. Megjegyezte: az egy órára vetített munkahatékonyságunk az EU-átlag 70 százalékára tehető.

Belső erőforrásaink mobilizálása lehet a megoldás. Ennek kiépítése azonban a legnehezebb feladat, mert több mint fél évszázadra kiestünk a szerves fejlődésből

– folytatta Závodszky Péter. Úgy vélte, a gazdasági szerkezet mellett a társadalom állapota is meghatározó, ezért a humán tőke tartalékainak mozgósítását reméli középtávon, amivel egybeesik a kormány szándéka.

Alaposan vizsgálódott a zsűri

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója, a bírálóbizottság társelnöke elmondta, hogy februárban zajlottak le a szakértői értékelések: legalább két, olykor három profi értékelő vizsgálta a pályamunkákat.

Budapest, 2023. augusztus 22.Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatot bemutató sajtótájékoztatón Budapesten, a Kulturális és Innovációs Minisztériumban (KIM) 2023. augusztus 22-én. A 35 milliárd forint keretösszegű pályázat szeptember közepén jelenik meg.MTI/Balogh Zoltán
Bódis László elmondta: a zsűri alaposan megvizsgálta a pályamunkákat / Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A 31 tagú testület tagjait úgy válogatták össze, hogy a tudomány, az ipar és a kormányzat is képviselve legyen. 

Emeli a pályázat értékét, hogy idéntől a pályázatokon pluszpont jár azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a nagydíjon megméretnek, és legalább dicséretet érdemelnek ki.

A szakmai zsűri gyógyszerkutatási, gyógyszerfejlesztési, nanotechnológiai, ipari technológiai, élelmiszeripari, valamint oktatástechnológiai tevékenységeket értékelt kiemelkedő színvonalúnak a 2023. évben elért jelentős innovációs teljesítményük alapján: a fődíjat az Egis kapta.

Az innovációs szezonhoz kapcsolódva a múlt héten rendezte meg a Figyelő és a Világgazdaság az Innovációs Évadnyitó Konferenciát. Az esemény fő partnere a Magyar Innovációs Szövetség volt, a szervezet ügyvezető igazgatója pedig nem tudja eléggé hangsúlyozni az innováció fontosságát a hazai vállalatok számára. Mátrai Gábor szerint aki nem foglalkozik az innovációval, az könnyen kieshet a piacról a következő években. A Mátrai Gáborral készült vidcastot itt nézheti meg: 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.