BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A GVH ígéri: a piaci szereplőkkel együtt dolgozzák ki az új versenytörvényhez szükséges gyakorlatot

Az Országgyűlés elé került a versenytörvény módosítása, ami lehetővé tenné az „alapvető jelentőségű vállalkozások” kényszerértékesítését a piaci verseny torzulása esetén. Ez azt jelenti, hogy ha a kijelölt cégek a működésükkel rontják a magyar piaci versenyt, akkor a GVH részben vagy egészben a vállalkozás értékesítésére kényszerítheti a tulajdonost. A versenyhivatal hangsúlyozta, hogy ez egy Európában régóta bevett gyakorlat, aminek alkalmazásához a piaci szereplők véleményét is ki fogják kérni.

Bevonja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az érintett piaci szereplőket és képviselőiket a jogalkalmazói gyakorlatának kialakításába azt követően, hogy az Országgyűlés elfogadja a versenytörvény módosítását – erről is beszélt a GVH elnöke, Rigó Csaba Balázs a Kossuth rádióban. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti versenyhatóság minden esetben az érintett piacok szereplőivel együttműködve, széles körű konzultáció alapján alakítja ki a jogalkalmazói gyakorlatát, amelyet aztán közleményben tesz közzé.

HZ1_6316
A GVH ígéri: a piaci szereplőkkel együtt dolgozzák ki az új versenytörvényhez szükséges gyakorlatot / Fotó: Havran Zoltán

Rigó Csaba Balázs megerősítette, hogy 

az alapvető jelentőségű vállalkozások kijelöléséhez hasonló rendelkezésekre nemzetközi és hazai szinten is számos példa van. 

A cél a magyar fogyasztók és a tiszta verseny védelme.

A versenytörvény módosításáról a GVH 2024. április 3-án küldött ki közleményt. A magyar törvény módosítását többek között német mintára – a német versenyjogi szabályozást alapul véve, ugyanakkor annál enyhébb formában – módosíthatják. A legfontosabb újdonság az alapvető jelentőségű vállalkozásra vonatkozó rendelkezés beiktatása, amely preventív megközelítéssel segítheti a GVH gyors és hatékony beavatkozását versenytorzítás esetén.

Rigó Csaba Balázs úgy fogalmazott:

A legjobb fogyasztóvédelem a verseny, a tervezett módosítások – az Országgyűlés általi elfogadásuk esetén – pedig a verseny élénkítését, versenytorzulás esetén pedig a verseny beindítását szolgálják.

Még nem tudni, hogy a gyakorlatban miként működik majd a módosított versenytörvény

A nemzeti versenyhatóság jogalkalmazó szerv, amely nem rendelkezik jogalkotói hatáskörrel – mutatott rá a GVH elnöke. Hozzátette azt is, hogy ha az Országgyűlés elfogadja a 2024. április 2-án benyújtott törvényjavaslatot, a GVH évtizedes saját gyakorlata és a vonatkozó nemzetközi gyakorlatok alapján, 

a piaci szereplőkkel és azok képviselőivel folyatatott széles körű konzultáció után, részletes jogalkalmazói közleményben fogja tisztázni a versenytörvény módosításának gyakorlati alkalmazási részleteit.

A hivatal azt is közölte, hogy 2010 óta a jogalkalmazói közleményeit széles körű társadalmi egyeztetés után alakítja ki. Példának hozta fel, hogy 2023-ban, az összefonódások engedélyezésére vonatkozó eljárásrend felülvizsgálatakor is minden érintett piaci szereplő megelégedésére, majdnem egy évig tartó konzultációsorozat eredményeként alakult ki a hatályos jogalkalmazói gyakorlat.

Parragh László: nemzetbiztonsági érdek a versenytörvény változtatása

A vállalatoknak aggasztó lehet, de az államnak geopolitikai érdeke a túlzott vállalati erőfölény kialakulásának megakadályozása, akár a magántulajdon korlátozásával is, ami a nyugati országokban évtizedek óta bevett piacvédelmi gyakorlat – mondta az MKIK elnöke. Parragh László szerint régóta napirenden van, hogy az állam a piac szabályozottabb működése és a túlzott vállalati erőfölény kialakulásának megakadályozása érdekében meghozhasson ilyen intézkedéseket is.

Rigó Csaba Balázs rámutatott, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ebben az esetben is így fog eljárni. Ez azt jelenti, hogy 

az érintett piaci szereplők és képviselőik, a GVH évtizedes gyakorlata alapján, részt tudnak venni a konkrét szabályok kialakításában és a számunkra megnyugtató, kiszámítható jogalkalmazói környezet megalkotásában. 

A GVH jogalkalmazóként eddig is csak jogellenes magatartások esetén lépett fel, és ezután is így fog tenni. 

Aki jogkövető, annak eddig sem kellett, és ezután sem kell tartania a GVH-tól

– mondta a nemzeti versenyhatóság elnöke.

Rigó Csaba Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett új hatáskör vonatkozásában maradéktalanul érvényesülnek a garanciális biztosítékok, hiszen az alkalmazás feltételei kizárólag versenyfelügyeleti eljárásban dőlhetnek el, továbbá a kijelölő és kötelezettséget meghatározó független versenytanácsi határozattal szemben közigazgatási per indítható. Az arányosság követelményére tekintettel a tulajdonjog korlátozása pedig csak – ahogy fogalmazott – „ultima ratio”, végső jogi lehetőség.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.