Rámozdultak az új ingatlanokra a lakáshitelesek, a felújítások még nem indultak be

Látványos növekedést hozott 2024 első negyedéve az új ingatlan vásárlására fordított lakáshiteleknél: az egy évvel korábbi nem egészen 13 milliárdhoz képest idén március végéig 37,7 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket az ügyfelek, vagyis éves összevetésben majdnem a triplájára dagadt a piac – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

A hirtelen megugró érdeklődésnek köszönhetően az új lakás vásárlására fordított lakáshitelek aránya is érezhetően nőtt az új szerződésekben: a 2023. első negyedévi 11,3-ről mostanra 14,2 százalékra ugrott. Az új lakások iránti növekvő érdeklődést részben a CSOK Plusz idén januári megjelenése is magyarázza: az egyébként használt lakások vásárlására is fordítható, támogatott konstrukciónál 50 millió forint a felvehető, kedvezményes kamatozású kölcsön maximuma, ami sokak számára reális alternatívává teszi az új lakások vásárlását. A másik ok, ami hozzájárulhatott az új lakások iránti kereslet növekedéséhez, az a használt ingatlanok változatlanul magas ára.

Az új lakások finanszírozása iránti növekvő érdeklődés ellenére még mindig a használt ingatlan vásárlása a leggyakoribb cél a lakáshiteleknél. Sőt, a használt lakás vásárlására felvett hitelek aránya még növekedett is 2023 első három hónapjához képest: az akkori 70 százalékról az idei év első negyedére 73,3 százalékra.

Ingatlan: a felújítási hitelek még nem buzognak 

Ami viszont különösen figyelemreméltó, hogy a felújítás, korszerűsítés még mindig nagyon kicsi arányt képvisel az új folyósításoknál: a múlt év eleji 5,6-ről mostanra 3 százalékra olvadt. Ennek hátterében változatlanul az állhat, hogy a lakásfelújítást tervező háztartások elsősorban személyi kölcsönökben gondolkodnak, ha külső finanszírozási igény merül fel, elsősorban a gyorsabb hozzáférés miatt, illetve azért, mert a személyi hiteleknél ingatlanfedezet bevonására sincs szükség. Az otthonfelújítási program második ütemének júniusi elindulásával viszont változhat a helyzet, és a felújítás mint felhasználási cél ismét gyakoribb lehet a lakáscélú hiteleknél.

Az új támogatott konstrukciók megjelenése várhatóan az előttünk álló időszakban is jelentős lökést ad a lakáshitelek iránti keresletnek. A pörgés egyébként rá is fér a piacra, hiszen a múlt év első negyedéve mindössze 115,5 milliárd forintnyi új szerződést hozott, és az egész évi kihelyezések is megálltak 600 milliárd forint környékén. A folytatás szempontjából mindenesetre biztató, hogy idén március végéig már 265 milliárd forint értékben születtek új lakáshitel-szerződések, vagyis éves összevetésben jóval több mint a duplájára nőtt a piac.