Munkahelyek: egyre kevesebb olyan magyar van, aki nem dolgozik

Áprilisában 4 millió 749 ezer főre nőtt a foglalkoztatottság Magyarországon – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki adatközléséből.

Ebből az is kiderült, hogy a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezer fővel nőtt. A munkanélküliek számát 217 ezer főre mérték, így 

Nemcsak az április foglalkoztatottság néz ki jól, hanem az utolsó három is. 

Hányan dolgoznak Magyarországon?

A 2024. február–áprilisi időszakban ugyanis a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 739 ezer fő volt, ami 41 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma érdemben nem változott,

• 2 millió 496 ezer főt tett ki,
• míg a nők esetében 39 ezerrel, 2 millió 243 ezer főre bővült.

Érdemes tudni, hogy a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 567 ezer fő dolgozott, 38 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Míg a külföldön dolgozók létszáma 11 ezerrel, 110 ezer főre bővült, addig a közfoglalkoztatottak létszáma 8 ezerrel, 62 ezer főre csökkent. A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,6 százalékponttal, 74,9 százalékra javult. A ráta a férfiak esetében változatlan, 78,7 százalék maradt, míg a nőknél 1,1 százalékponttal, 71,1 százalékra emelkedett.

Ugyanakkor a 2024. február–áprilisi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 27 ezer fővel, 224 ezer főre emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,5 százalékra nőtt. De ez önmagában kedvező jelként is felfogható, hiszen azt is jelenti, hogy egyre kevesebb az inaktív Magyarországon.

• A férfiaknál a munkanélküliek száma 124 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett.
• A nőknél a munkanélküliek száma 101 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra növekedett.

Nem pozitívum, hogy a munkakeresés átlagos időtartama 9,5 hónap volt. Az összes munkanélküli 39 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 35 százaléka már legalább egy éve keresett állást. Viszont az örömteli, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. április végén az egy évvel korábbihoz képest 2,1 százalékkal, 231 ezer főre csökkent.

Egyre több magyar jelenik meg a munkaerőpiacon

Egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon – így értékelte a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a friss KSH-adatokat. Czomba Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest 1 millióval dolgoznak többen, ráadásul átlagosan már több mint háromszor magasabb fizetésért. Szerinte az áprilisi munkaerőpiaci eredmények több szempontból is kedvezők.

Először is arra hívta fel a figyelmet, hogy egy év alatt a gazdaságilag aktívak száma 66 ezer fővel nőtt, ráadásul a munkaerőpiacra belépők több mint fele el is tudott helyezkedni. Az államtitkár rávilágított, hogy a dolgozók számának növekedéséhez jelentős mértékben járult hozzá, hogy a foglalkoztatottság a 65 év felettiek és a nők körében érdemben bővült. A csökkenő közfoglalkoztatotti létszám és az ezzel párhuzamosan emelkedő foglalkoztatottság rámutat, hogy egyre többen tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkapiacon. Ehhez a hazai és uniós forrásból megvalósított célzott munkaerőpiaci programok is hozzájárultak.

Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a kormány célja egyrészt az, hogy a mintegy 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósításával tovább emelje az aktivitást, másrészt az, hogy a 20–64 évesek körében a jelenlegi 81-ről 85 százalékra növelje a foglalkoztatottságot. „Ennek elérése érdekében a kormány 2030-ig mintegy 460 milliárd forint értékű forrásból indít uniós finanszírozású munkaerőpiaci programokat. Mindebből a fiatalok foglalkoztatottságának növelése érdekében áprilisban elindult a több mint 196 milliárd forint keretösszegű Ifjúsági Garancia Plusz Program, május 16-tól pedig 150 milliárdos kerettel indult el a 30 év feletti álláskeresők támogatása. Utóbbi uniós forrásból megvalósuló program bértámogatást, lakhatási és utazási támogatásokat, képzési támogatásokat tesz elérhetővé, mintegy 77 ezer álláskereső munkához jutását lehetővé téve” – sorolta Czomba Sándor.