Egyre tudatosabban kezeli pénzügyeit a magyarok többsége – minden harmadik félre tudott tenni havonta
Javult a magyarok pénzügyi helyzete, kiderült továbbá, hogy háztartáson belül inkább a nők fordulnak a pénzintézetekhez, valamint az alacsonyabb iskolázottságúak többsége családon belül, a diplomás munkavállalók pedig inkább a bankokon keresztül jutnak hitelhez – hangzott el a Provident Pénzügyi Zrt. reggelivel egybekötött sajtótájékoztatóján a Pénzmúzeum Panoráma Teraszán, ahol egyben újságírói kérdésekre is reagált Boczán Viktor vezérigazgató és Pálfalvi Márta kommunikációs igazgató.
Nőtt azoknak a magyar embereknek a száma, akiknek marad valamennyi pénzük a hónap végén, és csökkent azoké, akik semmilyen megtakarítással nem rendelkeznek – derült ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának megbízásából készült 4500 fős reprezentatív kutatásból, amelyet 2024 júniusában a Kantar készített.
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest többen vannak azok, akik hónap végén félre tudnak tenni egy bizonyos összeget, és azok is, akik magabiztosnak érzik magukat a pénzügyeikben.
A sajtótájékoztató elején Boczán Viktor vezérigazgató ismertette az Ökumenikus Segélyszervezettel való stratégiai együttműködésüket is, amelynek célja, hogy elősegítsék a hátrányos helyzetű csoportok pénzügyi tudatosságát.
A Provident elkötelezett a nyugdíjas generáció pénzügyi tudatosságának erősítése mellett is, ezért indítottuk el a Nyugdíjas Akadémia oktatási programot
– hangsúlyozta.
A felmérés eredményeit Pálfalvi Márta ismertette, amely alapján a magyarok csaknem negyedének (23,5 százalékának) kisebb vagy akár nagyobb összeg marad a hónap végén a zsebében.
Ezen belül
a megkérdezettek 20,5 százaléka tisztes, 3 százaléka pedig nagyobb összeget tud félretenni a havi jövedelméből
– mondta Pálfalvi Márta.
Szemmel látható, hogy a 2024-as felmérés adatai jobbak, mint az előző éviek. A kommunikációs igazgató hozzátette: érdemes a 2023-as felmérésre ránézni, annak a 19,7 százaléknak, akinek maradt pénze a hónap végén, 17 százaléka tisztes, 2,5 százaléka pedig nagyobb összeget takarított meg havonta.
Minden harmadik magyar (33,3 százalék) tudott havonta valamennyit félretenni, összesített arányuk az előző évihez képest minimálisan, mindössze 0,2 százalékkal csökkent.
Mintegy 11 százalékuk előre meghatározott összeget tesz félre, 22,1 százalékuk esetlegesen, változó nagyságú pénzösszeget tud megtakarítani
– hangzott el a sajtótájékoztatón.
Többen vettek fel hitelt, de a többség így is hitelmentes
A Provident kutatása rávilágított arra is, hogy a megkérdezettek 53,4 százaléka nem vett fel kölcsönt az elmúlt egy évben, ez 2,3 százalékponttal alacsonyabb adat, mint az egy évvel korábbi, amit az is magyarázhat, hogy többen tudtak megtakarítani.
A középkorúak (35–54) valamivel több, mint a fele, az idősebb korosztály (55–75) csaknem kétharmada nyilatkozott úgy, hogy ha lehet, nem kérnek kölcsön.
A felmérés szerint azok is tartózkodnak a kölcsönöktől, akiknek a hónap végére még marad pénzük.
Akik kölcsönkértek, azok közül a legtöbben (32,8 százalék) a családjukhoz, azon belül is legnagyobb arányban a szülőkhöz (12,8 százalék) fordultak segítségért, míg a pénzügyi intézmények kölcsönét csak 13,8 százalékuk vette igénybe, 1,6 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.
Egyre magabiztosabbak a magyarok a pénzügyekben
A felmérés adatai szerint a megkérdezettek 52,3 százaléka magabiztosnak érzi tudását a pénzügyi termékekkel kapcsolatban, 46 százalékuk viszont nem érzi komfortosnak magát ezen a területen. Ez kismértékű javulás tavalyhoz képest, akkor még 50,1 százalék gondolta tudását magabiztosnak, és 47,6 százalék volt bizonytalan.
A felmérés adatai szerint a 18–34 évesek között található a legtöbb (54,4 százalék), az 55 év felettiek között pedig a legkevesebb (47,4 százalék) pénzügyileg magabiztos ember.
A nagyvárosban élők 61,3 százaléka érezte úgy, hogy megfelelő tudással rendelkezik a pénzügyi szolgáltatásokról, ez az arány a kistelepüléseken ugyanakkor csak 41,8 százalék.
A Provident az Ökumenikus Segélyszervezettel karöltve ezután is különös figyelmet fordít majd a kistelepülések fokozott tájékoztatására. A Világgazdaság kérdésére Pálfalvi Márta azt válaszolta, már most is nagyon sok kistelepülésen jelen vannak.
Minden egyes hiteligénylésnél alaposan megvizsgáljuk az igénylő körülményeit, a jövedelemigazolását, természetesen a munkahelyi biztonságára nincs rálátásunk. A személyes kapcsolattartásra épülő üzleti modellünkből kifolyólag is zömében kistelepüléseken dolgozunk, ahol nincs bankfiók, hiszen egy nagyvárosban bárki be tud sétálni egy bankfiókba, de egy kistelepülésen élő idős ügyfélnek, nagyon nagy segítség, ha egy személyes képviselő kimegy házhoz.
A Nyugdíjas Akadémia oktatási programmal például azt szeretnénk elérni, hogy felkaroljuk azt a generációt is, amely számára a pénzügyi nevelés kevésbé volt hozzáférhető korábban, így biztosítva a naprakész tudást a modern pénzügyek világában
– hangzott el a vezérigazgató részéről a sajtótájékoztatón.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.