Éves alapon nőtt a magyar gazdaság, de a második negyedév teljesítménye elmaradt a várttól

Továbbra sem talál magára a magyar gazdaság. A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggeli közlése szerint Magyarország bruttó hazai terméke a nyers adatok alapján 1,5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent. Utoljára 2023 első negyedévében láttunk ilyen gyatra teljesítményt a magyar gazdaságtól.

A Világgazdaság elemzői konszenzusa éves viszonylatban 2,5 százalékos, míg negyedéves bázison 0,5 százalékos növekedést jósolt, ami enyhe lassulásra utalt az első negyedévhez képest, amikor a GDP éves alapon 1,7 százalékkal bővült, negyedéves alapon pedig 0,8 százalékkal növekedett, amivel hosszú idő után életjelet adott magáról a magyar gazdaság. 

Bár a KSH a részletes adatokat csak később teszi közzé, amiből kiderülhet, hogy pontosan mi húzta vissza a hazai GDP-t, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter múlt héten az Inforádiónak adott interjújában nem hagyott kétséget afelől, hogy mi lehet a probléma, ami továbbra is visszahúzza a magyar gazdaságot. „Azt vártuk az első negyedévhez képest, hogy lesz további javulás és még tovább emelkedhet a GDP a második negyedévben. Most úgy tűnik, főleg az ipar miatt, hogy ez veszélyben van” – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint az alapprobléma az, hogy az exportdinamika jókora visszaesést mutat. Megjegyezte azt is, hogy 

Mint korábban mi is írtunk róla, hiába kapcsolódnak be a növekedésbe az egyes nemzetgazdasági szektorok, mint a kiskereskedelem vagy az építőipar, ha közben a magyar gazdaság húzóágazatának számító járműgyártás továbbra sem talál magára. Márpedig ez a helyzet azóta, amióta Németországban kivezették az elektromos autók állami támogatását. Az ipar folyamatosan bukdácsol, ami természetesen a hazai exportteljesítményben is megjelenik. Májusban szinte összeomlott a jármű- és villamosberendezések gyártása, így a villamos berendezések exportja közel harmadával, a járműexport közel ötödével esett vissza idehaza.

Ugyanakkor nemcsak a külső kereslet a belső kereslet is gyenge. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaság podcastjében, a Bruttóban beszélt arról, hogy hiba lenne minden nehézséget a külső piacainkra hárítani, a belgazdaságban is legalább annyira erőtlen a kereslet, mint a felevőpiacainkon, ez pedig rányomja a bélyegét az ipar teljesítményre vagy a beruházási dinamikára.

Azaz hiába van egy viszonylag dinamikus negyedévünk, ha utána megint stagnálás, majd egy felívelő szakasz, és újra stagnálás következik, ami arra utal, hogy az alapfolyamatok még mindig nagyon gyengék. 

„Erős a munkaerőpiac, erőteljesen nő a lakosság elkölthető jövedelme, csak nem költi el. Az elmúlt években ugyanis olyan sokkokkal szembesültek, amiután egyszerűen elfogytak a tartalékok” – magyarázta az elemző, aki szerint nem várható el azoktól a magyar háztartásoktól, amelyek 60 százalékának nagyjából egyhavi tartaléka van, hogy most ész nélkül elkezdenek fogyasztani. „Eljön az az idő is, de itt még nem tartunk.” Közben, ami még húzhatná a gazdaságot, az a beruházás, csakhogy a költségvetés sem épp támogató, ez pedig hiányzik a növekedésből. Míg a lakossági beruházások csak csepp a tengerben, a vállalatok részéről a gyenge belső kereslet a visszahúzó erő.

A mai adat után elemzők szerint nagyobb eséllyel lesz a 2 százalékhoz közelebb a növekedés, mint a 3 százalékhoz, tehát a 2,5 százalékos növekedési prognózis egyre optimistábbnak tűnik.