Több mint 160 millió tavaly Magyarországon elhangzott zeneszám adatait dolgozta fel az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI), és ezzel lezárta az idei jogdíjfelosztást. Ennek eredményeként több mint 1,5 milliárd forint jogdíjat fizettek ki kilencvenezernél is több magyar és külföldi zenész számára – derül ki az összegzésből.
A rádiós, televíziós sugárzási, háttérzenei jogdíjakra, a külföldi jogkezelőktől beszedett díjakra, valamint a meghosszabbított védelmi idejű hangfelvételek előadóit illető kiegészítő díjazásra kiterjedő jogdíjfelosztás során csaknem hetven előadónak utaltak egymillió forintot meghaladó összeget.
Tízmilliónál is több rádiós, illetve televíziós elhangzás adatát feldolgozva
A zenét felhasználó boltok, vendéglátó- és szálláshelyek által megfizetett jogdíjat az EJI idén a korábbiaknál lényegesen több, 150 milliónál is több elhangzás feldolgozása alapján osztotta fel.
Volt olyan felvétel, amelyet hatvanezer alkalommal szólaltattak meg üzletek és szálláshelyek.
A bolti zenék között a magyar felvételek aránya nem éri el a 10 százalékot, de
a tíz legmagasabb összegű jogdíjban részesülő előadó között idén is volt magyar, de nevet ezúttal sem közölt a jogvédő iroda.
A jogdíjfelosztás eredményeként azok az előadók is hozzájutnak jogdíjukhoz, akiknek szereplését évtizedekkel ezelőtt rögzítette a közmédia vagy az állami hanglemezgyár. Ezeket a felvételeket az MTVA és a Fotexnet ma is intenzíven hasznosítja.
Az érintettek között idén 200 millió forintnál is többet osztott fel az EJI – közölték.
A járandóságból jelentős arányban részesülnek a már nem aktív előadóművészek, akiknek felvételeit ma is szívesen hallgatja a közönség. A rádiós ismétlési jogdíjban a közmédia által készített felvételek előadói részesülnek, míg a hangfelvételek kiegészítő díjazása az 50 évnél régebbi felvételek előadóművészeire terjed ki.
Pazarul jövedelmezhet a Reptér, tisztul a könnyűzenei jogdíjpiacBonyolult a zenei piac jogdíjrendszere, ám elengedhetetlen az ágazat fehérítése. Az Artisjus tavaly 8,67 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek szerzőinek. Egy zenei hangfelvételnél három, jogilag elismert közreműködő van: szerző, előadó, hangfelvétel-jogtulajdonos – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Tabár István, az Artisjus vezetőségi tagja, az Exotic zenekar alapítója és billentyűse. A szakember úgy véli, a legtisztább helyzetet a streaming teremtette meg. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.