Ukrán–magyar olajválság: megszólalt az Ukrtransnafta – fontos részletre hívta fel a figyelmet

Reagált az ukrán fél az elmúlt napok felháborodására, miután részlegesen elzárta a Barátság csővezetéket, amelyen Magyarország és Szlovákia kapja az orosz kőolajat.

Ahogy azt a Világgazdaság is megírta, a múlt hét óta csak részben érkezik orosz kőolaj Magyarországra, miután Ukrajna a Lukoil elől elzárta a Barátság csővezetéket. Orosz források szerint ez havi 1,1 millió hordó olaj kiesését jelenti. Ez a mennyiség nemcsak a magyar piacról hiányzik, hanem a szlovákról is. Itthon a Dunai Finomító (DuFi), Szlovákiában pedig a pozsonyi finomító (mindkettő a Mol érdekeltsége) a végállomása a Barátság csővezetéknek. Korábban ökölszabályként az volt elmondható, hogy mindkét üzemben a feldolgozott olaj mintegy kétharmada orosz eredetű.

Magyarországra továbbra is jön orosz olaj, de ebből a Lukoil jókora részt képviselt. Hivatalosan erről azt lehet tudni, hogy a keleti irányú csővezetékes import felét a Lukoil adja: Magyarország és Szlovákia évente körülbelül kétmillió tonna kőolajat szerez be a vállalaton keresztül.

A Mol egyelőre nem kommentálta a kialakult helyzetet. Nyilvános adatok szerint a magyarországi olajtársaság 2025-ig kötött szerződést a Lukoillal évi 4 millió tonna olaj szállítására, ami az orosz cég kitermelésének körülbelül az 5 százaléka. Az is ismert, hogy a DuFi napi 165 ezer hordó, vagyis évi 8,1 millió tonna kőolaj-feldolgozási kapacitással rendelkezik, ezzel a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb finomítója.

Ukrán–magyar olajválság: végre megszólaltak az ukránok – ezt üzenik Magyarországnak

A szlovák és a magyar kormány is keményen bírálta az ukrán lépést, a nemzetközi sajtó pedig arról cikkezett, hogy az intézkedés miatt energiaválság és árrobbanás érheti el Magyarországot. Ukrajna látványosan csöndben maradt, de aztán mégis megszólalt.

Az ukrán médiában egészen pontosan az ukrán Forbes hozta le az ukrán energetikai vállalat, az Ukrtransnafta közleményét az ügyben. Ennek szövege alapján úgy tűnik, igyekeznek hűteni a kedélyeket. Az ukrán kőolajszállítási rendszer üzemeltetője először is (némiképp meglepő módon – a szerk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnán keresztül az EU-ba irányuló olajszállítás 

Egészen pontosan úgy fogalmaztak, hogy „a kőolaj szállítása az európai országokba a tervek szerint történik, az európai vásárlóktól kapott kéréseknek megfelelően”. Azt is kiemelték – és ez a jelenlegi helyzet megoldása szempontjából fontos részlet –, hogy a szankciókkal sújtott Lukoil nem tulajdonosa a Mol Nyrt. magyar energetikai vállalat számára Ukrajnán keresztül szállított kőolajnak. Ezt a magyar olajtársaság állítólag a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak küldött levelében is megerősített az Ukrtransnafta számára. A levél akkor született, amikor az ukránok feketelistára tették az orosz Lukoilt.

Ez a körülmény az ukránok szerint azt jelenti, hogy más orosz beszállítók továbbra is szállíthatnak olajat Ukrajnán keresztül az EU-ba. Ez pedig erősen abba az irányba mutat, hogy lesz megoldása az ukrán–magyar olajválságnak. Ha ugyanis a korlátozást kizárólag a Lukoillal szemben vezetik be, akkor más, nem büntetett orosz cégek kőolajával valóban pótolható a hiány.

Pláne, hogy az ukránok is tényként kezelik, hogy jogi szempontból az ukrán területen átfolyó, orosz származású olaj már nem minősül orosz olajnak, így tehát nem is vonatkozhat rá szankció. Persze a békülékenyebb ukrán hangvétel nem csoda. Az Ukrtransnafta 2019-től tízéves szerződés keretében szivattyúzza az orosz olajat, ami számítások szerint Ukrajnának tíz év alatt 1,5 milliárd dollár tranzitbevételt hoz.