BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

KIM: veszélyes, ezért cél a digitális függőség csökkentése

A Z generáció tagjai, vagyis az 1995 és 2009 között születettek hétköznapokon hat-hét, hétvégén pedig akár tíz-tizenkét órát töltenek az online térben, döntő többségében közösségi platformokon. Szakemberek szerint a korai és túlzott mértékű digitális eszközhasználat olyan maradandó idegrendszeri és fejlődési elváltozásokat okozhat a gyermekeknél, amely fejlesztéssel sem hozható be.

Első alkalommal tartották meg a Digitális Gyermek Jólléti Konferenciát és Kiállítást szombaton, Budapesten. A rendezvénnyel a szervezők célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a digitális eszközhasználat túlzott térnyerésére és a digitális függőség visszaszorításának fontosságára, módjaira.

digiális függőség
A digitális függőség korai kialakulása idegrendszeri elváltozásokat, figyelemzavart okozhat / Fotó: Brandhuber György

Tudatos neveléssel a digitális függőség ellen

Az ENSZ felmérése szerint a közösségek hiánya és magány a legnagyobb problémák a fiatalok körében. 

A kormány és a témáért felelős KIM célja a digitális függőség csökkentése, hogy a fiatalok kevesebb időt töltsenek online, vagy ha ez nem lehetséges, akkor hasznosan töltsék az időt 

– mondta Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Digitális Gyermek Jólléti Konferencia és Kiállítás megnyitóján.

Az eseményen Somogyi Ákos Gergő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezetője arról beszélt, hogy a digitális világ jelentette veszélyek leginkább a gyermekeket érintik, ezért nagy felelőssége van a szülőknek és a pedagógusoknak a tudatos nevelés terén.

Fontos, hogy megfelelő korban és módon találkozzanak a digitális eszközökkel

A szakértők egyetértenek abban, hogy a digitális technológiai eszközök önmagukban nem ártalmasak, de kulcsfontosságú, hogy a gyerekek a megfelelő életkorban, mennyiségben és felkészültség mellett használják azokat. Nem az online térben töltött idő jelenti a legnagyobb problémát, hanem azok a tevékenységek, amelyektől elvonja az időt. 

Kutatások igazolják ugyanis, hogy a képernyő előtt töltött idő negatívan és tartósan hat a fejlődő, még kialakulatlan idegrendszerre. A gondolkodó agyat kizárólag a megértett és átélt valóság fejleszti, az idegrendszer csak valódi játék és mozgás során fejlődik.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság ajánlása 

  • 0–3 éves kor között ezért egyáltalán nem támogatja a digitális eszközhasználatot. 
  • 3–6 éves kor között a gyermekek idegrendszere napi 20 perc képernyőidőre érett. 
  • 6 és 12 éves kor között pedig a logikus gondolkodás kialakulása és az élő szociális kapcsolatok kialakulása a legfontosabb, ekkor maximum 45 percet javasolnak a szakértők. Fontos azonban, hogy 
  • 23–24 éves kor körül fejeződik be teljesen a fiatalok fejlődése, mindaddig klinikai és idegrendszeri elváltozásokat okozhat a túlzott digitális eszközhasználat. 

Maradandó következményei lehetnek a túlhasználatnak

Szakemberek szerint klinikai és idegrendszeri elváltozások jelei már most is egyértelműek a gyerekek körében, 

egyes kutatások szerint nyolcszázszoros a figyelemzavar és megjelentek olyan problémák is, mint a digitális demencia, a digitális autizmus, a szorongás, a depresszió és a függőség is.

Az életkornak nem megfelelő, aránytalan technikahasználat, a túlterhelt idegrendszer kognitív elváltozásokhoz, viselkedési problémákhoz vezethet. Ennek jele lehet, ha a gyermek nem viseli el a hibázást, nem tudja kezelni az indulatait, torzul a valóságképe, kevésbé lesz motivált a cselekvő tevékenységekre. Hosszú távon függőség alakulhat ki és csökkenhet az IQ-szintje is. A virtuális kommunikáció során nem termelődik az egészséges kötődéshez szükséges oxitocin hormon sem, ezért az így nevelkedő gyerekeknek sérül az emberi és szociális kapcsolatokra való képessége is. A fejlődési deficit pedig nem behozható fejlesztéssel. 

A szakértők szerint az egészséges gondolkodási struktúra kialakulásában a zene, a természet, a sport, képzőművészet támogatja leginkább a fejlődő agyat. A szülők és pedagógusok egyik legfontosabb feladata a gyermekek felkészítése a digitális világra. Legalább ugyanennyire fontos a pozitív példamutatás és az, hogy alternatívát kínáljanak a gyerekeknek, digitális ingerek helyett valós élmények formájában.

Még ennél is nagyobb veszélyeket rejt a netezés

A konferencián felhívták a figyelmet a gyermek kitettségére is az elé tárt reklámoknak, játékoknak és káros tartalmaknak. Az okostelefont szülői kontroll nélkül használó gyermekeknek 80 százaléka találkozhat például pornográf tartalommal, de a káros tartalmaknál nagyobb veszélyek is leselkednek a fiatal felhasználókra.

Mint elhangzott, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Internet Hotline Osztályára több mint 4400 bejelentés érkezett tavaly visszaélésekről. Az online behálózás és zaklatás mellett nagy probléma a gyermekpornográfia, ami az illegális internetes tartalmak mintegy 76,9 százalékát teszi ki. Egy megdöbbentő adat is elhangzott: szinte hihetetlen, de 13 éves korukra a gyerekek digitális lábnyoma átlagosan több mint 3000 fotót tesz ki, ami még inkább megerősíti a tudatos internethasználat fontosságát.

A Digitális Gyermek Jólléti Konferencia és Kiállítás szervezői szerint a szülők, pedagógusok felelőssége megkerülhetetlen a digitális tudatosság kialakításában, amelyet ezzel a szakmai nappal is  igyekeztek segíteni. A konferencián számos hasznos eszközt, programot és módszertant bemutattak, az előadások anyagait pedig hamarosan online is elérhetővé teszik, a szervező EduTech Hungary honlapján. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.