Minimálbér 2025: fontos kérdések dőltek el a mai fórumon, egyelőre marad a garantált bérminimum
Több részkérdésben is sikerült megállapodniuk a munkaadóknak és a munkavállalói érdekképviseleteknek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülésén – tudta meg a Világgazdaság. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője lapunknak elmondta: megegyeztek abban, hogy az uniós minimálbérről szóló irányelv alapján intézményesedik a VKF, az erről szóló kormányrendeletet vitatták meg a felek. Eddig ugyanis a háromoldalú megállapodás alapján működött a fórum, a jövőben azonban már jogszabályi formát ölt, azaz felhatalmazást kap a minimálbér és a garantált bérminimum megállapítására.
Mészáros Melinda jelezte, hogy a kormányrendelet, amelyet megvitattak, még a mai nap folyamán a Stratégiai Kabinet elé kerül, ez rögzíti a VKF mellett azt is, hogy mi az a referenciaérték, amelyhez viszonyítani fogják a minimálbért.
A mai megállapodásuk értelmében 2027. január elsejétől a minimálbérnek a rendszeres bruttó átlagkereset összegének az 50 százalékát el kell érnie.
Emellett meghatározták azt az időszakot is, amely a viszonyítási alap lesz majd: a tárgyalások megkezdésének időpontjától számított négy negyedévnek a rendszeres bruttó átlagkereseti adata. Ha a tárgyalások több hónapig elhúzódnak, ezt a viszonyítási alapot folyamatosan korrigálni fogják, mindig a legfrissebb négy negyedéves adatot figyelembe véve.
Középtávon maradhat a garantált bérminimum
A Liga Szakszervezetek vezetője beszélt a garantált bérminimumról, amelynek megszüntetését a szakszervezetek támogatják. Mészáros Melinda elmondta, hogy a kormány sem zárkózik el egy új rendszer kialakításától, egy dolgot nem szeretne, hogy vegyes megállapítási rendszer alakuljon ki, tehát több fórum legyen hivatott az ágazati tarifák megállapítására.
Az már biztosra vehető, hogy a garantált bérminimum középtávon a jelenlegi formájában a VKF megállapításával megmarad. Hogy ezt követően hogyan tudjuk az ágazati párbeszédbizottságok rendszerét kialakítani, az egy hosszadalmasabb tárgyalási sorozatot vetít előre
– mondta a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy egyelőre csak kisebb technikai módosításokat tervez a kormány, jogszabály-módosításokra csak a következő években kerülhet sor. Addig, amíg az új rendszer nem alakul ki, egy átmeneti időszak lenne, ami kellő felkészülési időt tenne lehetővé a felek számára. Megjegyezte, hogy aki hamarabb képes és kész erre, annak most is megvan a lehetősége az ágazati tarifarendszerre való átállásra.
A munkástanácsok az ágazati megoldások felé terelnék a tárgyalásokat
Intenzívebb tárgyalásokat szeretne a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnök a Világgazdaságnak azt mondta, örvendetes, hogy a minimálbér nagy arányban emelkedhet a következő években, valójában a központi kérdés, hogy mi lesz a garantált bérminimummal. Korábban a Bruttó című makrogazdasági podcastünkben a szakszervezeti vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre inkább gátjává válik a hazai bérdinamikának a kételemű magyar bérrendszer. A munkástanácsok épp ezért szorgalmazza, hogy ágazati megoldások, azaz a bértarifa rendszer kidolgozásának irányába haladjanak a tárgyalások, amelyekről az eddigi egyeztetéseken csak érintőlegesen esett szó.
Makrogazdasági adatokra várnak a vállalkozók
„Azt a rendszert, amely meghatározza, hogy az EU-irányelvnek megfelelően továbbra is a VKF egyeztet a minimálbérről és a garantált bérminimumról, leütöttük” – mondta lapunknak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, hozzátéve, hogy ez a megállapodás tartalmazza azt is, hogy a rendszeres átlagkereset lesz a vetítési alap, „ezt mindenki tudomásul vette”. Elmondása szerint a hat szereplőből a munkaadói oldal egyhangúlag támogatta, a munkavállalói oldalon kettő támogatta, egy tudomásul vette.
A VOSZ főtitkára jelezte, hogy az összes többi kérdés megvitatásának feltétele, hogy a kormány rendelkezésükre bocsássa a jövő évi makrogazdasági adatokat, ugyanis egyelőre nem tudják, hogy mennyi lesz az infláció és a növekedés jövőre.
Reményei szerint ugyanakkor szeptember végéig megkapják a pontos adatokat, ezt követően októberben ülhet össze ismét a VKF. Perlusz László a garantált bérminimum kapcsán elmondta, hogy a mai tárgyalás alapvetően nem erről szólt, ugyanakkor érintették, már csak azért is, mert a minimálbér-emelési tételeknél egyáltalán nem mindegy, hogy mi lesz a sorsa. Megismételte, amit korábban mondott lapunknak, hogy nyitottak a rendszer átalakítására, de azt is el tudják fogadni, hogy a jelenlegi formájában fennmarad.
Kompromisszumokkal született meg az előterjesztés
Azt az előterjesztést, amely megszületett, kompromisszumokkal, de végül is egyhangúlag támogatta a VKF munkáltatói és munkaadói oldala – nyilatkozta lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Hozzátette, hogy az előterjesztés is tartalmazza a garantált bérminimumot, illetve a VKF hatáskörébe tartozik az erről való megállapodás, ugyanakkor a megszüntetését nem tartalmazta.
Bizonyos feltételekkel igen, ez is az egyik lehetséges változat, de nagyon sok buktatója van
– mondta a szakmunkás-minimálbér megszüntetését firtató kérdésünkre. Szerinte nagyon nehéz egy ilyen ágazati rendszert kidolgozni, ami nagyon komoly munkát igényel. „Ha úgy döntünk, hogy ebbe belevágunk, az egy hosszú és bonyolult tárgyalássorozat” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy be kell tartani a minimálbér-tárgyalások menetrendjét, meg kell várni a makrogazdasági adatokat, ráadásul ha hároméves bérmegállapodást akarnak kötni, akkor három évre vonatkozó előrejelzésre is szükségük lesz. Annak a fényében lehet majd megítélni, hogy mekkora minimálbér-emelés kivitelezhető a következő években.
Reális pálya az évi 11-12 százalékos minimálbér-emelés
Perlusz László arra a kérdésre, hogy reális-e az szám a jövő évi minimálbér-emelés kapcsán, amelyről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter több ízben is beszélt, azaz hogy a következő években 11-12 százalékkal emelkedhet a kötelező legkisebb munkabér összege, azt mondta, hogy ez az egyik modell, nagyon sok tényező függvénye. Felhívta rá a figyelmet, hogy az uniós irányelv nemcsak azt tartalmazza, hogy tisztes megélhetést kell biztosítani a munkavállalóknak, hanem hogy a termelékenységet is figyelembe kell venni. Mindenesetre a jelenlegi ismeretei alapján Perlusz László úgy látja, a miniszter által jelzett, átlagos éves 11-12 százalékos minimálbér-emelés egy lehetséges „pálya”. De hangsúlyozta, hogy amíg nem tudni, mi lesz a garantált bérminimum sorsa, addig nem érdemes nagyon számolni, hogy pontosan hogyan fog emelkedni a minimálbér 2027-ig.
Soha nem volt kormányzati szándék a szűrővizsgálatok kötelezővé tétele
Az ülésen jelen volt Takács Péter egészségügyi államtitkár, aki több kérdést is tisztázott.
Egyértelműen tisztázásra került, hogy soha nem volt olyan kormányzati gondolat, hogy kötelezővé tegyenek bizonyos típusú szűrővizsgálatokat
– számolt be lapunknak a lényegesebb tudnivalókról Mészáros Melinda. Hozzátette, hogy az elmúlt időszak jogszabálydömpingjéből próbáltak a sorok között tájékozódni, most úgy tűnik neki, hogy a felek számára egyértelművé vált sok minden. Perlusz László szerint tisztába tette az államtitkár, hogy nem a túlzott szigorítás az, amiben előrébb lehetne lépni, hanem az ösztönzés, ezt munkaadói oldalról is támogatták. A VOSZ részéről felajánlották a segítségüket a rendszer összeállításában, ugyanis nagyon jelentős magánegészségügyi kapacitás épült ki az elmúlt években hazánkban. Ezzel is tovább lehetne fejleszteni ezt a rendszert – érvelt a VOSZ főtitkára, aki szerint a kormány is nyitott volt a javaslataikra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.