Minimálbér 2025: fontos kérdések dőltek el a mai fórumon, egyelőre marad a garantált bérminimum

Több részkérdésben is sikerült megállapodniuk a munkaadóknak és a munkavállalói érdekképviseleteknek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülésén – tudta meg a Világgazdaság. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője lapunknak elmondta: megegyeztek abban, hogy az uniós minimálbérről szóló irányelv alapján intézményesedik a VKF, az erről szóló kormányrendeletet vitatták meg a felek. Eddig ugyanis a háromoldalú megállapodás alapján működött a fórum, a jövőben azonban már jogszabályi formát ölt, azaz felhatalmazást kap a minimálbér és a garantált bérminimum megállapítására.

Mészáros Melinda jelezte, hogy a kormányrendelet, amelyet megvitattak, még a mai nap folyamán a Stratégiai Kabinet elé kerül, ez rögzíti a VKF mellett azt is, hogy mi az a referenciaérték, amelyhez viszonyítani fogják a minimálbért.

Emellett meghatározták azt az időszakot is, amely a viszonyítási alap lesz majd: a tárgyalások megkezdésének időpontjától számított négy negyedévnek a rendszeres bruttó átlagkereseti adata. Ha a tárgyalások több hónapig elhúzódnak, ezt a viszonyítási alapot folyamatosan korrigálni fogják, mindig a legfrissebb négy negyedéves adatot figyelembe véve.

Középtávon maradhat a garantált bérminimum

A Liga Szakszervezetek vezetője beszélt a garantált bérminimumról, amelynek megszüntetését a szakszervezetek támogatják. Mészáros Melinda elmondta, hogy a kormány sem zárkózik el egy új rendszer kialakításától, egy dolgot nem szeretne, hogy vegyes megállapítási rendszer alakuljon ki, tehát több fórum legyen hivatott az ágazati tarifák megállapítására.

– mondta a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy egyelőre csak kisebb technikai módosításokat tervez a kormány, jogszabály-módosításokra csak a következő években kerülhet sor. Addig, amíg az új rendszer nem alakul ki, egy átmeneti időszak lenne, ami kellő felkészülési időt tenne lehetővé a felek számára. Megjegyezte, hogy aki hamarabb képes és kész erre, annak most is megvan a lehetősége az ágazati tarifarendszerre való átállásra.

A munkástanácsok az ágazati megoldások felé terelnék a tárgyalásokat

Intenzívebb tárgyalásokat szeretne a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnök a Világgazdaságnak azt mondta, örvendetes, hogy a minimálbér nagy arányban emelkedhet a következő években, valójában a központi kérdés, hogy mi lesz a garantált bérminimummal. Korábban a Bruttó című makrogazdasági podcastünkben a szakszervezeti vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre inkább gátjává válik a hazai bérdinamikának a kételemű magyar bérrendszer. A munkástanácsok épp ezért szorgalmazza, hogy ágazati megoldások, azaz a bértarifa rendszer kidolgozásának irányába haladjanak a tárgyalások, amelyekről az eddigi egyeztetéseken csak érintőlegesen esett szó.

Makrogazdasági adatokra várnak a vállalkozók

„Azt a rendszert, amely meghatározza, hogy az EU-irányelvnek megfelelően továbbra is a VKF egyeztet a minimálbérről és a garantált bérminimumról, leütöttük” – mondta lapunknak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, hozzátéve, hogy ez a megállapodás tartalmazza azt is, hogy a rendszeres átlagkereset lesz a vetítési alap, „ezt mindenki tudomásul vette”. Elmondása szerint a hat szereplőből a munkaadói oldal egyhangúlag támogatta, a munkavállalói oldalon kettő támogatta, egy tudomásul vette.

Reményei szerint ugyanakkor szeptember végéig megkapják a pontos adatokat, ezt követően októberben ülhet össze ismét a VKF. Perlusz László a garantált bérminimum kapcsán elmondta, hogy a mai tárgyalás alapvetően nem erről szólt, ugyanakkor érintették, már csak azért is, mert a minimálbér-emelési tételeknél egyáltalán nem mindegy, hogy mi lesz a sorsa. Megismételte, amit korábban mondott lapunknak, hogy nyitottak a rendszer átalakítására, de azt is el tudják fogadni, hogy a jelenlegi formájában fennmarad.

Kompromisszumokkal született meg az előterjesztés

Azt az előterjesztést, amely megszületett, kompromisszumokkal, de végül is egyhangúlag támogatta a VKF munkáltatói és munkaadói oldala – nyilatkozta lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Hozzátette, hogy az előterjesztés is tartalmazza a garantált bérminimumot, illetve a VKF hatáskörébe tartozik az erről való megállapodás, ugyanakkor a megszüntetését nem tartalmazta.

– mondta a szakmunkás-minimálbér megszüntetését firtató kérdésünkre. Szerinte nagyon nehéz egy ilyen ágazati rendszert kidolgozni, ami nagyon komoly munkát igényel. „Ha úgy döntünk, hogy ebbe belevágunk, az egy hosszú és bonyolult tárgyalássorozat” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy be kell tartani a minimálbér-tárgyalások menetrendjét, meg kell várni a makrogazdasági adatokat, ráadásul ha hároméves bérmegállapodást akarnak kötni, akkor három évre vonatkozó előrejelzésre is szükségük lesz. Annak a fényében lehet majd megítélni, hogy mekkora minimálbér-emelés kivitelezhető a következő években.

Reális pálya az évi 11-12 százalékos minimálbér-emelés

Perlusz László arra a kérdésre, hogy reális-e az szám a jövő évi minimálbér-emelés kapcsán, amelyről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter több ízben is beszélt, azaz hogy a következő években 11-12 százalékkal emelkedhet a kötelező legkisebb munkabér összege, azt mondta, hogy ez az egyik modell, nagyon sok tényező függvénye. Felhívta rá a figyelmet, hogy az uniós irányelv nemcsak azt tartalmazza, hogy tisztes megélhetést kell biztosítani a munkavállalóknak, hanem hogy a termelékenységet is figyelembe kell venni. Mindenesetre a jelenlegi ismeretei alapján Perlusz László úgy látja, a miniszter által jelzett, átlagos éves 11-12 százalékos minimálbér-emelés egy lehetséges „pálya”. De hangsúlyozta, hogy amíg nem tudni, mi lesz a garantált bérminimum sorsa, addig nem érdemes nagyon számolni, hogy pontosan hogyan fog emelkedni a minimálbér 2027-ig.

Soha nem volt kormányzati szándék a szűrővizsgálatok kötelezővé tétele

Az ülésen jelen volt Takács Péter egészségügyi államtitkár, aki több kérdést is tisztázott.

– számolt be lapunknak a lényegesebb tudnivalókról Mészáros Melinda. Hozzátette, hogy az elmúlt időszak jogszabálydömpingjéből próbáltak a sorok között tájékozódni, most úgy tűnik neki, hogy a felek számára egyértelművé vált sok minden. Perlusz László szerint tisztába tette az államtitkár, hogy nem a túlzott szigorítás az, amiben előrébb lehetne lépni, hanem az ösztönzés, ezt munkaadói oldalról is támogatták. A VOSZ részéről felajánlották a segítségüket a rendszer összeállításában, ugyanis nagyon jelentős magánegészségügyi kapacitás épült ki az elmúlt években hazánkban. Ezzel is tovább lehetne fejleszteni ezt a rendszert – érvelt a VOSZ főtitkára, aki szerint a kormány is nyitott volt a javaslataikra.