Utat tört a Fed az MNB előtt: folytathatja a kamatvágásokat a jegybank
Augusztusban a jegybank szüneteltette a kamatcsökkentési ciklusát, ám nem zárta le – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Múlt hónapban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint egyéves sorozatot szakított meg azzal, hogy nem vágta tovább az alapkamatot, hanem a júliusi döntésének megfelelően 6,75 százalékon hagyta. Azóta azonban több olyan esemény is volt, amely újra kinyitotta a kamatcsökkentések lehetőségét – a legfontosabb szeptember 17-én történt. A Fed ugyanis négy év után ismét csökkentette az irányadó rátát, ezzel jócskán kitágult az MNB mozgástere.
A legtöbb tényező a kamatvágás mellett szól
Regős szerint az elmúlt időszakban a jegybankoknál megszokhattuk, hogy az előre szóló iránymutatás gyengült, azaz nem hangzik el egyértelmű lépés a jövőre vonatkozóan, és jellemzően inkább csak az adatvezérelt üzemmódot hangsúlyozzák. Az MNB az augusztusi ülését követően ugyanakkor közölte: egyrészt a kamatkondíciók további óvatos mérséklése várható, ami 25 bázispontot jelenthet, miközben lehetséges a kamatszint változatlanul tartása is, másrészt a szeptemberi lépés kapcsán négy döntő szempontot határozott meg. Ezek a következők:
- Az első szempont az augusztusi infláció alakulása. Az augusztusi inflációs adat a vártnál kedvezőbben alakult, 3,4 százalékot tett ki. Ez tehát támogatja a kamatcsökkentést.
- Szintén meghatározók a nagy jegybankok szeptemberi döntései. Az EKB 25 bázisponttal, míg a Fed 50 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját. Az EKB esetében a 25 bázispontos vágást biztosra lehetett venni, míg a Fednél kérdés volt, hogy 25 vagy 50 bázispont lesz a vágás üteme. Az amerikai jegybank végül a nagyobb vágás mellett döntött, ez pedig szintén támogatja a magyar kamatcsökkentést.
- A harmadik szempont a kockázati megítélés alakulása. Ebben egyrészt meghatározó a költségvetési egyenleg, másrészt jó indikátora a forint árfolyamának változása. Az elemző szerint ez utóbbi az inflációs folyamatok és a pénzügyi stabilitás miatt is kiemelt fontosságú, így semmiképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni. Véleménye szerint tekintettel a magas augusztusi költségvetési hiányra, illetve a viszonylag gyenge forintárfolyamra (bár ez még keddig erősödhet), ez a szempont nem támogatja a kamatcsökkentést.
- A negyedik szempont a lakossági és vállalati bizalom alakulása volt: itt érdemi változás nem történt, így ez semleges a kamatdöntés szempontjából.
Összességében tehát két szempont szól a kamat csökkentése, és egy a változatlanul tartása mellett. A kamatcsökkentést segítheti az is, hogy ezt a piac már beárazta, így remélhetőleg nagyobb árfolyamváltozást nem okoz. Azaz kedden 25 bázispontos kamatvágásra számítok, a változatlan kamatszint esélye ennél jóval kisebb
– emelte ki Regős Gábor. Hozzátette: további kamatcsökkentésekhez fontos lenne a harmadik szempont, a kockázati megítélés érdemi javítása is. Itt elsősorban a költségvetési egyenleg alakulása, illetve az Európai Unióval való viszony lehet meghatározó. „Az év végéig – összhangban az Európai Központi Bank várható politikájával – további egy kamatvágásra számítok, így az irányadó ráta az év végén 6,25 százalékot tehet ki, ám ennek megvalósulása kapcsán is kulcskérdés lesz az inflációs folyamatok és a forintárfolyam (kockázati megítélés) alakulása” – húzta alá a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Óvatos maradhat az amerikai elnökválasztás miatt az MNB
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy amire most jobban összpontosíthat az MNB, az a külső környezet, kiemelten pedig a nagy jegybankok (EKB, Fed) kamatpolitikája. Az EKB ugyan tovább folytatta szeptemberben a kamatcsökkentéseket, azonban a várható kamatpályát illetően óvatos maradt a kommunikáció hangneme. Ennél fontosabb, hogy a Fed az első nagyobb, 50 bázispontos kamatvágáson felül, idénre további 2, míg jövőre 4 darab 25 bázispontos kamatvágást irányozott előre, amely érdemi mozgásteret jelentene a hazai monetáris lazítási ciklus folytatására. Ezenfelül a nemzetközi pénzpiaci hangulat és hazánk kockázati megítélése lehet majd a döntő tényező az újabb kamatvágás kérdésében.
Várakozásaik szerint a november eleji amerikai elnökválasztás és az azt követően várhatóan kialakuló piaci turbulencia, amelyre bármelyik jelölt győzelme esetén számítani lehet, inkább óvatosságra és kivárásra inti majd a jegybankot.
Ezt is figyelembe véve tehát még egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít a szeptemberin kívül idén decemberben.
Nem szabnak gátat az inflációs folyamatok a kamatcsökkentésnek
Molnár Dániel úgy látja, az inflációs folyamatok jelenleg nem szabnak gátat a kamatcsökkentéseknek. Augusztusban az áremelkedési ütem visszatért a toleranciasávba, és várhatóan szeptemberben is ott marad. Azt követően kismértékben emelkedik majd a bázishatások nyomán, azonban előrejelzésük szerint év végéig 5 százalék alatt maradhat a ráta, hogy aztán ismét csökkenjen és jövő nyárra érje el a jegybanki célt.
Regős szerint ugyanakkor az inflációs folyamatok nagyobb óvatosságra kell hogy késztessék az MNB-t.
Látható, hogy ha van indok az áremelésre, ez azonnal meg is történik, így ennek elkerülésére figyelni kell, ehhez pedig kulcsfontosságú a forintárfolyam alakulása
– mutatott rá a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy van néhány olyan jól megfogható tényező, amely erősíteni tudná a forintot. Ilyen például
- egy kedvező költségvetési vagy növekedési adat,
- a konfliktusok enyhülése az Európai Unióval,
- a hazánknak járó forrásokhoz való hozzájutás vagy
- éppen a jegybank szigorúbb kommunikációja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.