Mi sem mutatja jobban, hogy véget ért a nyár a politikában, minthogy Orbán Viktor naptárja újra besűrűsödött. Miközben az augusztus még viszonylagos csendben telt el – és semmi sem zavarta, hogy a figyelem az olimpiai játékokra összpontosuljon –, szeptemberre ráfordulva már ugyancsak egymást érik az események.
A magyar miniszerelnök pénteken még a világ egyik legfontosabb gazdasági és geopolitikai konferenciáján beszélt Olaszországban, szombaton pedig már Kötcsén tart előadást, hogy útmutatást adjon a konzervatív tábor első sorainak.
Egy szokásos politikai évben hagyományosan több meghatározó Orbán-beszédre is sor kerül. Ezek közül három mindenképpen kiemelkedik:
Utóbbi van most napirenden. Kötcsét az is különlegessé és titokzatossá teszi, hogy ez nem nyilvános program, csak a meghívottak lehetnek ott. Éppen ezért különösen izgalmas, mi szivárog ki a zárt körben elmondott kormányfői beszédből. Már csak azért is, mert ezekből már látszanak az irányvonalak a parlamenti szezonra vonatkozóan. A hírek szerint az országgyűlés szeptember 30-án ül össze először.
Erre immáron huszonharmadik alkalommal kerül sor. A szervező a Polgári Magyarországért Alapítvány, amely 2004 óta – egy kivétellel, a Covid idején – vállalja a lebonyolítást. Az idei mottója: Legyen béke már. Kötcse tényleg más, mint a többi, a találkozó kifejezetten kötetlen, a miniszterelnököt nemcsak az előadása kapcsán, hanem a szabad program során is bármiről lehet kérdezni. Fontos még, hogy a kormány számos minisztere is jelen van, akik szintén tájékoztatást adnak.
A kötcsei program csúcspontja azonban minden évben Orbán Viktor beszéde. Ebben a cikkben azt járjuk körül, melyek lehetnek a kormányfő főbb mondanivalója, és hogy ezekből milyen következtetések vonhatók le.
Az elmúlt évek miniszterelnöki beszédei alapján nem okoz majd meglepetés, ha a kötcsei is masszív külpolitikai értelmezésre épül fel. Ennek alapvetően az az oka, hogy a nemzetközi térben játszódó események le- és szétválaszthatatlanok a belpolitikától. Ami a határokon túl zajlik, az döntően hat a kormányzat lépéseire. Vagyis ahhoz, hogy Orbán Viktor fel tudja rajzolni, mi vár a magyarokra, először azt kell elmondani, mi történik a nemzetközi viszonyokban.
Ezt a cselekvési mezőt a 2020-as pandémai hozta magával, majd a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború még inkább ráerősített. Éppen ezért a magyar kormányzat is dominánsabb külpolitikát visz, és ezt jól mutatják az elmúlt négy év diplomáciai eseményei.
Deák Dániel politikai elemző ennek kapcsán arról beszélt az Indexnek, hogy a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választás után átalakult a magyar belpolitika szerkezete, mivel a régi baloldali pártok gyakorlatilag eltűntek. „Teljes mértékben új helyzet alakult ki, és értelemszerűen a jobboldali politikai közegből sokan várják, hogy Orbán Viktor választ adjon arra, hogyan alkalmazkodik a Fidesz politikája, milyen irányba indul el, milyen új eszközöket vet be, illetve milyen új lehetőségeket lát. A miniszterelnök vélhetően ezeket a szempontokat és elvárásokat is figyelembe veszi a beszédére készülve” – fogalmazott.
A Világgazdaság szombaton figyelemmel követi a kötcsei eseményeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.