BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Továbbra is siralmas számokat produkál a magyar ipar

Még mindig a gyenge európai konjunktúra hatásaitól szenved a magyar ipar, amely júliusban idei legrosszabb termelési adatát produkálta. A várható fordulatot nehéz megbecsülni, a minisztérium szerint a munkaerőpiaci stabilitás, a reálbérek növekedése, az alacsony infláció támogathatja az ipari teljesítmény helyreállását.

Továbbra sincs túl a nehezén a magyar ipar – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel közölt adataiból. Júliusban az ipari termelés volumene 1,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az utóbbi idén a legalacsonyabb éves alapú érték, ugyanakkor tavaly pont júliusban volt egy nagyobb felfutása az ipari termelésnek, tehát várható volt, hogy a mostani adat nem lesz túl kiugró.

Fotó: Szigetváry Zsolt

Ezt megelőzően júniusban az ipari termelés volumene 8,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A jelentős eltéréseket a nyers adathoz képest az okozza, hogy akkor kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2023 júliusában, ezúttal pont fordítva történt, két munkanappal több volt. Mindenesetre akárhogy nézzük, idén már a negyedik egymást követő hónapban esik vissza éves alapon az ágazat kibocsátása, csak februárban volt pozitív tartományban a volumen. Értelemszerűen ezt láttuk megjelenni a vártnál gyengébb második negyedéves GDP-adatokban.

A mai adat után tehát a magyar gazdaság továbbra sem számíthat az egyik húzóágazatára, így a harmadik negyedéves teljesítményben még mindig visszahúzó erő lehet a hazai ipari termelés.

A fő kérdés továbbra is, hogy mi lesz az exportpiacainkkal. Bár a KSH a részletes adatokat később ismerteti, az exportra termelő vállalatok továbbra is szenvedhetnek. A KSH annyit közölt, hogy  a négy legnagyobb súlyú alág közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában csökkent, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában nőtt a termelés volumene. Azaz amíg a belföldi keresletnél egyre inkább látunk egy lassú felfutást, ami a belgazdaságra termelő vállalatokat kedvező helyzetbe hozza, addig a külső kereslet továbbra is rendkívül erőtlen.

A nagyobb gond, hogy egyelőre nem is nagyon látszik, mikor állhat helyre a külső kereslet. Németországban épp a héten jelentette be a Volkswagen, hogy a kevés megrendelés miatt több gyárat is be kell zárnia. Az igazgatóság ülésén el is hangzott egy konkrét szám, amely rávilágít a járműgyártás problémáira: hiába van a wolfsburgi székhelyű konszernnek 14 millió autó legyártására alkalmas kapacitása, ha csak 9 milliót tud évente legyártani megrendelés hiányában. Már tavaly is 70 százalék körüli kapacitással működtek a német gyárak, úgy tudjuk, hogy a magyar feldolgozóipar is hasonló termelési szintet tudott produkálni az év első hónapjaiban. Ráadásul ez biztosan nem fog tovább javulni, a Mercedes az idei év második felében végig két műszakon fog termelni. Tehát a korábbi 150 ezres éves legyártott gépjárműszám harmada ki fog esni, ez akkora mennyiség, amely a GDP-ben is biztosan megjelenik.

NGM: júliusban stabilizálódott az ipari termelés volumene, tartós fordulatot a béke hozhat

A háború és az elhibázott szankciós politika továbbra is hátráltatja az európai gazdaság, különösképpen legfontosabb külpiacunk, Németország gazdasági helyreállását. A helyzetet súlyosbítja, hogy újra romló képet mutatnak a legfrissebb európai bizalmi és beszerzésimenedzser-indexek. A kedvezőtlen nemzetközi, exportpiaci helyzet a magyar gazdaság számára gyenge külső keresletet eredményez, ami negatívan hat az ipar teljesítményére is értékelte az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A szaktárca közleményében kiemeli, hogy havi alapon az előző hónapban szezonálisan és munkanappal kiigazítva 0,5 százalékkal bővült az ipari teljesítmény, júliusban pedig változatlan maradt a kibocsátás volumene, így megállapítható, hogy az ipari termelés a stabilizáció jegyeit mutatja.

Ez a teljesítmény különösen annak fényében pozitív, hogy az ágazat szereplői kereslethiányt jeleznek, sőt egyes hazai autógyártók – a külpiacok válsága és a mérséklődő rendelésállomány miatt – csökkentették a műszakok számát

állapítja meg a NGM, hozzátéve, hogy a rövid távú kilátásokat rontja, hogy a főbb európai autópiacokon meredek visszaesés következett be augusztusban: Németországban 27, Franciaországban 24, Olaszországban 13, Spanyolországban 7 százalékkal zuhant a forgalomba helyezett autók száma. 

A minisztérium szerint a hazai ipar várható fordulatát nehéz megbecsülni, mindazonáltal a munkaerőpiaci stabilitás, a
reálbérek jelentős növekedése, az alacsony infláció, így a stabilizálódó belső kereslet és a háztartások óvatossági motívumának fokozatos oldódása támogathatja az ipari teljesítmény helyreállását. Ez azonban nem tudja teljes mértékben kompenzálni a gyenge külső keresletet, a gazdaság helyreállásához ugyanis békére van szükség.

A kedvezőtlen külső környezet ellensúlyozására a kormány több eszközzel is támogatja a hazai ipar fellendülését, ilyen volt a korábban meghirdetett és 1200 milliárd forint keretösszegű Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, illetve a jelenleg elérhető, 155 milliárd forintos KKV Technológia Plusz Hitelprogram és az Otthonfelújítási Program – olvasható a közleményben.

 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.