Uniós források: végre megnyílt a pénzcsap, egy nap alatt több tízmilliárdról döntött a kormány – íme a támogatottak listája

Magasabb ütemre kapcsolt a hazai uniós fejlesztési intézményi rendszer, erre utal, hogy a múlt héten 77 pozitív támogatói döntés született, csak szeptember 12-én, egy nap alatt 75 pályázat kapott zöld jelzést. A szeptember 9-ei héten a palyazat.gov.hu-ra felkerült támogatott projektek összértéke meghaladta a 100 milliárd forintot, amelyből a legnagyobb tételt a Nemzetgazdasági Minisztérium által felügyelt 78 milliárd forint keretösszegű munkaerőpiaci projekt képviselte, a többit, bő 20 milliárdot pedig a települések fejlesztésére hivatott TOP Pluszból ítélték oda.

Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában beszélt arról, hogy a közvélekedéssel ellentétben tagállami mércével nézve egyáltalán nem állunk rosszul az uniós pályázatok lehívása terén. A kormányfő nem a levegőbe beszélt. A szeptember 16-i, hétfő reggeli állás alapján a 2021-2027-es uniós ciklus félidejében 

• az operatív programokból már 3686 milliárd forint támogatást ítéltek oda a kedvezményezetteknek, 
• amiből 3340 milliárd forint hatályos szerződéssel rendelkezik, 
• a kifizetett összeg pedig 1715 milliárd forintra rúg.

Dübörögnek az élelmiszeripari beruházások

Több pályázati felhívás jelent meg az utóbbi hónapokban, legnagyobb számban a vidékfejlesztési és agrár pályázatok – erősítette meg Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke a Világgazdaságnak. A szakértő szerint egyértelműen az élelmiszeripari pályázatok pörögnek a legjobban, a kisebb cégekre szabott kiírás, amely „Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” nevet viselte és 50 milliárd forráskerettel lett meghirdetve, augusztusban járt le, illetve most várható egy nagyobb roham.

Essősy elmondása szerint összesen 300 milliárd forintot rakott félre a kormány az élelmiszeripar hatékonyságának fejlesztésére. Mivel 50 százalékos támogatási intenzitásról beszélünk, ezért mintegy 600 milliárd forint értékű beruházást generálhat a program, amivel óriási lépést tudunk tenni a versenyképességünk növelése érdekében.

– mondta nagyon határozottan a Mapi elnöke, hozzátéve, hogy jelennek meg felhívások a következő hónapokban például állattartó telepek és kertészetek fejlesztésére is. 

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a feldolgozóipari pályázatok már nem állnak ennyire jól, hiába igényelhetnek a cégek képzési támogatást vagy nullaszázalékos kamattámogatású hitelt. Sokan leginkább a vissza nem térítendő támogatásra várnak, az már más kérdés, hogy egyáltalán lesz-e ilyen uniós forrás. Szerinte biztos, hogy lesz uniós forrásvesztés, még a GINOP Pluszon belül is, ugyanis az alapítványi egyetemek kapcsán még mindig vitában áll a kormány az uniós szervekkel, ez pedig a gazdaságfejlesztési projektek egy részére is hatással lehet.

Kalocsa, Dabas, Kiskőrös és Monor is fejleszthet

Az operatív programok közül a legjobban a TOP Plusz áll, itt lassan a teljes, 2000 milliárdos keret fele, mintegy 959 milliárd forint talált gazdára, a szeptember 12-én megszületett döntések is egy az egyben ebből a programból kerültek ki. Döntően helyi humán fejlesztések, energetikai korszerűsítések, illetve élhető települések projektekben hirdettek nyerteseket.

A nagyobb projektek, amelyek pozitív elbírálásban részesültek:

• a legtöbbet Cegléd kapta, a Pest vármegyei település a termálfürdő energetikai korszerűsítésére 2,5 milliárdot fordíthat,
• Monor 1,4 milliárd forintot nyert „Monor város élhető település” kategóriában.
• Az ugyancsak Pest vármegyei Dabas összesen 1,3 milliárdból építhet kulturális központot,
• Budakeszi 1,1 milliárd forintól építhet multifunkcionális közösségi teret és játszóteret,
• önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére pályázott Kalocsa és Kiskőrös, mindkét település 1-1 milliárd forintból újíthatja meg az uszodáját. A térség országgyűlési képviselője, Font Sándor a közösségi oldalán is bejelentette, hogy mindkét helyszínen jövő tavasszal indulhat az építkezés.