Trópusi fertőzések kutatása: késik az uniós pénz, de a Debreceni Egyetemnek van megoldása

Bár a Tisza-tavi speciális kutatóbázis létrehozásának forrásai egyelőre nem állnak rendelkezésre, ideiglenes helyszínen már jövőre elkezdik a munkát a Debreceni Egyetem kutatói – közölte a Világgazdasággal Szilvássy Zoltán orvosprofesszor, a Debreceni Egyetem (DE) rektora. A „gyors reagálású tudományos hadtest” a klímaváltozás okozta károkat hivatott felmérni, mérsékelni és ha lehet, visszafordítania térségben.

A tudományos intézmény felállítására 9 milliárd forintot irányzott elő a DE modellváltásakor aláírt, 2044-ig érvényes keretmegállapodás. Bács Zoltán kancellár tájékoztatása szerint viszont ilyen nagyságrendű összeg csak akkor fog rendelkezésre állni, ha 

A kutatások megkezdéséhez azonban nem kell megvárni, amíg a megfelelő infrastruktúra létrehozásához szükséges pénz teljes egészében rendelkezésre áll. A tiszafüredi önkormányzat által felajánlott ingatlanban ugyanis már jövő év elején elkezdődhet a munka. A kutatóközpontot a globális felmelegedéssel összefüggő, gyakorta nyugtalanító

• változások feltérképezésére,
• a negatív következmények mérséklésére,
• esetlegesen visszafordítására
• és a Tisza-tó turisztikai vonzerejét erősítő kutatásokra

hozza létre a Debreceni Egyetem Tiszafüreden. Az alapvetően limnológiai és hidrobiológiai profilú intézet számos más klímaváltozással összefüggő probléma helyi mintavételeken és méréseken alapuló vizsgálata mellett a Nyugat-Nílusi lázat terjesztő tigrisszúnyogot, illetve, az általa terjesztett betegségeket is górcső alá kívánja venni.

Tiszafüredi turizmus: gyógyfürdő és tanuszoda

Stündl László dékán szerint az agrárkutatóknak a rövid ellátási lánc támogatása, a helyi termékek kifejlesztése, a helyi gazdaság dinamizmusának növelése lesz a fő feladat. A szántóföldi növénytermesztésben, kis létszámú állattartásban rejlő lehetőségek mellett a helyi élelmiszer-feldolgozás lehetőségeit is kutatják majd. Mindezzel a turizmus fellendítését kívánják szolgálni, amiben a DE közgazdasági karának kutatóival is együtt működnek.

A turizmus fellendülésére Ujvári Imre tiszafüredi polgármester szerint a várható és már megvalósult turisztikai nagyberuházások miatt lehet számítani. Ilyen a tavaly elkészült Kérész Központ és különösen ilyen a várhatóan több tízmilliárd forintos beruházással megvalósuló gyógyfürdő, valamint tanuszoda.

Ahhoz azonban, hogy ezek az infrastrukturális fejlesztések valóban vendégeket vonzzanak, a Tisza-tavat mint legnagyobb turisztikai attrakciót mindenképpen meg kell őrizni. A polgármester szerint ezt fogja szolgálni a maga komplexitásával önkormányzat által is támogatott kutatóintézet, amiben a közgazdászok a fejlesztések gazdasági tervezésében is a térség segítségére lesznek.

A Hortobágy és a tigrisszúnyog

A Tisza-tó európai szinten jelentős helyszíne elsősorban az édesvízi biodiverzitás megőrzésének, de Hortobágy és a Borsodi Mezőség földrajzi csatlakozása miatt a szárazföldi biológiai sokféleség fennmaradásának is – véli a DE biodiverzitás-központját igazgató Lengyel Szabolcs. Ehhez számos más egyéb mellett az ott élő fajok tudományos feltérképezése, a kulcsfajok meghatározása is szükségeltetik, ami a mikrotérség saját fajbeli gazdagsága mellett a klímaváltozás miatt behurcolt fajok számának megugrása miatt sem egyszerű feladat. 

Ez utóbbi csoport tagjainak egy része "csak" azért lehet veszélyes, mert felboríthatja a Tisza-tó kényes ökológiai egyensúlyát, más részük viszont emellett 

Ez a tény ma már a trópusi betegségek szövődményei miatt intenzív ellátásra szoruló betegek számának emelkedésében is tetten érhető, ezért az eddig nálunk szinte ismeretlen más kontinensekről bekerült kórokozók problémájával mindképpen foglalkozni kell – hívta fel a figyelmet Szilvássy Zoltán.

A professzor emlékeztetett, a szúnyogok által terjesztett 22-féle fertőzés közül számos kötődik a Hortobágyon elszaporodóban lévő tigrisszúnyoghoz. Ezek között van a kisfejűséget okozó Zika-vírus, valamint a sárgaláz, a Dengue-láz és a többek között az egyiptomi csípőszúnyogból is kimutatott Nyugat-Nílusi láz kórokozója is. Agyvelőgyulladást nyugat-nílusi láz szövődményeként augusztusban két betegnél detektáltak Magyarországon.

Szeptember elején viszont, ahogyan azt lapunk  is megírta, már tizenegy nyugat-nílusi vírussal összefüggő agyvelő gyulladásos esetet jelentett a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Ezzel az ilyen eredetű fertőzés miatt súlyos állapotú betegek száma 30-ra emelkedett. 

A betegek több mint fele férfi, a megbetegedésekből négyet a fővárosból jelentettek, kettő-kettőt Pest és Fejér vármegyékből, egyet-egyet pedig, Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Heves vármegyékből. A Tisza-tavi kutatóintézet keretében sok egyéb mellett a térségben jelen lévő vírushordozó rovarok a problémával is mélységében kívánnak foglalkozni.