Magyar-osztrák közös labdarúgó-bajnokság?

A kétfordulós alapszakasszal kezdődő nemzetközi ligában kedden, pénteken és vasárnaponként játszanak majd egymás ellen a résztvevők. A sorozat küzdelmei szeptember 9-én indulnak és 2009. január 18-ig tartó alapszakasz után kezdődik a február elejéig tartó rájátszás. A magyar és román csapatok között egyébként már korábban is volt együttműködés, hiszen például a tavalyi magyar bajnokságban két csíkszeredai együttes is elindult.

A két ország csapataival szerevezett közös liga mind sportszakmai, mind gazdasági szempontból előnyös a magyar jégkorong számára – mondta a VGO-nak Kovács Zoltán a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) főtitkára. Mint kifejtette: a sportágnak további fejlődési lehetőséget teremt, hogy olyan romániai gárdákkal mérhetik össze erejüket, mint a két csíkszeredai csapat, a Steaua Bukarest vagy éppen a Progym Gyergyószentmiklós, amelyek mögé a közelmúltban stabil anyagi hátteret biztosító befektetők álltak, s ennek köszönhetően ma már igen komoly játékerőt képviselnek.

Ezen kívül a közös liga ötlete javította a jégkorong képviselőinek tárgyalási pozícióját is a szponzorokkal szemben, hiszen egy majd 35 milliós kelet-európai piac igen vonzó lehet. Nem véletlen, hogy a Mol – amelynek komoly romániai érdekeltségei vannak – kapva kapott a lehetőségen, s névszponzorként a sorozat mögé állt.

Kovács Zoltán honlapunknak jelezte: a számos előny mellett ugyanakkor a sportolóknak nehézség, hogy az új sorozat miatt ebben az évben még az eddigieknél is nagyobb terhelésnek lesznek kitéve. A ligával párhuzamosan ugyanis természetesen megrendezik a magyar bajnokságot is, s bár a két sorozat alapszakasza fedi egymást, a jégkorongozóknak így is legalább hússzal több összecsapáson kell részt vennie.

Egy más országgal közösen rendezett versenysorozat egyébként nem a jégkorongban merült fel először Magyarországon, a közös bajnokság gazdasági előnyeit felismerők már más sportágakban is tettek utalásokat ilyen törekvésekre. Hazánkban és a környező 8-10 milliós népességű közép-kelet európai államokban ugyanis a piac nem képes eltartani egy sportágon belül 15-20 csapatot, sőt gyakran ennek felét sem.

A fogyasztók alacsony száma miatt ugyanis sem a szponzorok, sem a televíziós csatornák számára nem olyan vonzó egy régióbeli piac, mint egy népesebb nyugat, vagy kelet-európai, ráadásul a stadionokat, csarnokokat sem olyan könnyű megtölteni, mint a nagyobb országokban, így jóval korlátozottabbak az itten csapatok anyagi lehetőségei.

Nincs ez másképp egyébként a labdarúgásban sem, ahol például a kisebb, de viszonylag sikeres nyugat-európai országok (Hollandia, Portugália) esetében is megfigyelhető, hogy jóval kisebb összeget tudnak begyűjteni a szponzoroktól és a televíziós csatornáktól, s éppen ezért gyakran költségvetésükben sokkal komolyabb szerep jut a játékostranszferből származó bevételeknek, mint mondjuk a Big 5 országaiban.

Nem véletlen tehát, hogy a hazánkban a rendszerváltás óta komoly finanszírozási gondokkal küzdő labdarúgás vonatkozásában is felmerült már a Mol jégkorong ligához hasonló ötlet, a foci esetében azonban a sportszakmai és a sportág makrokörnyezeti szempontjából is hasonló Ausztriát említették sokan, mint lehetséges partnert. A koncepció ugyanakkor az ötlet szintjénél nem jutott tovább, a sportág vezetői komolyan egyelőre nem foglalkoztak egy más országgal közösen rendezett bajnokság kidolgozásán.

Pedig a gazdasági racionalitás szerint igenis lenne létjogosultsága egy ilyen elképzelésnek. Nem csak azért, mert egy közös bajnoksággal javítható lenne a sportág alkupozíciója, többszörösére nőhetne a szponzoroktól, illetve a közvetítési jogok értékesítéséből származó bevétel, hanem azért is, mert egy ilyen lépéssel megoldhatóak lennének például a létesítményi problémák.

Nyugat-Európában a legnagyobb városokban sem igazán van 2-3 elsőosztályú csapatnál több, s azok is gyakran egy stadiont használnak (mint például az AC Milan és az Internazionale, vagy éppen a Bayern München és az 1860 München). Ezzel szemben Budapestnek jelenleg öt élvonalbeli gárdája van - úgy, hogy a legnagyobb múlttal és szurkolóbáziossal rendelkező Ferencváros a másodosztályban szerepel - ráadásul minden csapat külön „arénát” „tart fenn”. Gazdasági szempontból ez a rendszer teljesen irracionális, s komoly többletterhet ró az amúgy is pénzügyi gondokkal küzdő klubokra.

A más országgal közösen rendezett bajnokság koncepciójának pont az lenne a lényege, hogy területileg szétszórtan helyezkedjenek el a csapatok, s mivel egy ilyen sorozatba egy ország 6-8 csapatnál nem adna többet, 2-3 budapesti együttesnél többre semmiképp nem lenne szükség.

Márpedig éppen ez ami a legnagyobb gátját jelenti az elképzelés megvalósulásának, ugyanis lényegében teljeséggel elképzelhetetlen, hogy olyan patinás csapatokat, mint a Ferencváros, az Újpest, a kispest, az MTK vagy éppen a Vasas megszüntessenek.