Veszélyes társaság az eurózónában

Kifejezetten megroppant bankrendszere számára kérne segítséget sajtóértesülések szerint az ír kabinet. Brian Lenihan pénzügyminiszter ilyen módon próbálná meg elkerülni, hogy az uniós pénzügyi mentőalapból (EFSF) közvetlenül az államnak kelljen kölcsönt felvennie. Írország továbbra is csőd szélén álló és túlméretezett bankrendszere megmentéséért küzd, amelynek következtében az idén rekordnagyságú, 32 százalékos GDP-arányos deficitre lehet számítani. Eközben annak az esélye is egyre jobban nő, hogy Portugália is segítséget kér.

Az Irish Independent értesülései szerint Lenihan ma tárgyalja meg uniós kollégáival Brüsszelben, hogy milyen módon lehetséges közvetlenül a bankrendszer számára segítséget kérni, hogy azt aztán a pénzintézeteknek kelljen visszafizetni a költségvetés helyett. Dublin tervei szerint 50 milliárd eurót kellene pumpálni az ír bankrendszerbe.

A kormány ezzel a lépéssel is arra próbálja meg ráirányítani a figyelmet, hogy a szigetország korántsem küzd olyan strukturális problémákkal, mint az euróövezet másik „rossz tanulója”, Görögország. A különbségre egyébként elemzők is többször rámutattak már: Dublin szinte kizárólag a túlméretezett bankszektor bedőlése miatt került adósságcsapdába.

Az uniós segítség felvételét ugyanakkor más okból is addig próbálja meg halogatni az ír vezetés, amíg lehetséges. Dublin attól tart ugyanis, hogy az uniós mentőakció után olyan kívánságokkal állhat elő a többi tagállam, amelyek ronthatják az ír befektetési környezet vonzerejét. Ilyen lehet például a sokak szemében szálkának számító 12,5 százalékos társasági adó, ennek emelését kérhetik a költségvetés rendbetétele érdekében.
Fernando Teixeira dos Santos portugál miniszterelnök ugyanakkor arra figyelmeztetett hétfőn, hogy az euróövezeti hitelválság nem az egyes bajba került tagállamok tényleges helyzetét tükrözi, vagyis a görög, ír és portugál nehézségek együttese miatt ideges piacok indokolatlanul „büntetnek” egyes országokat. A portugál tárcavezető szerint egyre nagyobb a veszélye annak, hogy hazája is az uniós mentőalap támogatására szorul.

Teixeira dos Santos mindamellett elismerte, hogy Portugália igen későn kezdte el a megszorításokat, mivel a gazdaságélénkítés túlságosan lekötötte a kabinet figyelmét. Lisszabon csupán májusban kezdte meg a takarékossági intézkedések bevezetését.

A görög kabinethez hasonlóan a portugál pénzügyminiszter sem mulasztotta el, hogy a német–francia válságmechanizmus tervezetét kritizálja. Kormányunk megszorítási javaslatai pozitív piac visszhangra találtak, de a helyzetet ennek ellenére elrontotta az új mechanizmus körüli befektetői bizonytalanság – nyilatkozta a Financial Timesnak.

Újabb görög „meglepetés”

Immár elkerülhetetlennek tűnik a görög államadósság törlesztésének átütemezése, mivel az athéni állampapírok után fizetett hozam lassan tarthatatlanná válik – nyilatkozta hétfőn Hans-Werner Sinn, a tekintélyes müncheni Ifo intézet elnöke. Az Eurostat tegnap közzétett, pontosított adataiból kiderült, hogy mind a deficit, mind az államadósság-állomány nagyobb volt 2009-ben a korábban jelzettnél.

Az új adatok szerint Athén tavaly nem 13,6, hanem 15,4 százalékos GDP-arányos hiányt volt kénytelen elkönyvelni, miközben az államadósság-állomány a GDP 116 százaléka helyett 126,8 százalékot tett ki. A görög kabinet az új számok dacára is úgy nyilatkozott, hogy tartani kívánja a 2014-re vonatkozó 3 százalékos deficitcélt. Athén eközben újfent Németországot támadta, amiért a Berlin által szorgalmazott válságmechanizmus terve gerjeszti a befektetői bizonytalanságot.