BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bin Laden halála csak hosszabb távon lehet pozitív

A piacok is visszaigazolták tegnap azt, hogy komoly kockázattól menekült meg a világ Oszama bin Laden halálával. Arra azonban minden vezető figyelmeztet: a terrorizmus attól még valós veszély, hogy az al-Kaida vezetőjét amerikai katonák likvidálták.

Kedvezően reagáltak a világ piacai arra a hírre, hogy amerikai katonák megölték Oszama bin Ladent. A világ legkeresettebb, lassan tíz éve bujkáló terroristájának halálhírét rendkívüli tájékoztatón, magyar idő szerint hétfő hajnalban jelentette be Barack Obama amerikai elnök, és nemcsak az amerikaiak kezdtek spontán ünneplésbe, de a tőzsdéken is – úgy tűnt – megfordult a korábbi borúlátó hangulat. Az árutőzsdéken az árak csökkenése volt jellemző, míg a részvények, illetve a dollár árfolyama növekedni kezdett.

A pozitív hangulatot nem csak a Fehér Ház derűlátó nyilatkozatai okozták: azt minden szakértő elismeri, komoly politikai kockázat szűnt meg Bin Laden megölésével. „A piacok Oszama bin Laden halálhírét a globális terrorfenyegetettség csökkenéseként érzékelik majd, igaz, az elkövetkező időszakban izolált konfliktusokra is számítanak a Közel-Kelet és Ázsia egyes területein” – nyilatkozta Mohamed el-Erian, a Pimco igazgatója. A világ legnagyobb kötvényalapját kezelő kaliforniai központú cég vezetője szerint a hosszabb távú kedvező hatás és a rövid távú kockázatok együttes eredményeként világszerte növekedhetnek a részvényárak, miközben a hagyományosan kockázatkerülő befektetésnek számító állampapírokra nagyobb nyomás nehezedhet. A fő pozitív hatást azonban az jelentheti az üzletember szerint, hogy Obama nemzeti egységet sugárzó bejelentése komoly lökést adhat fontos gazdasági és politikai reformoknak is az Egyesült Államokban.

Tény, az amerikai elnök számára komoly politikai adut jelent az első számú közellenség kiiktatása, amelyet hivatalos közlés szerint egy kis katonai csoport hajtott végre abban a pakisztáni fővároshoz közeli házban, ahol Bin Laden élt a családjával. Távolról sem lehet azonban azt állítani, vezetője nélkül nem működik tovább az iszlamista terrorszervezet. A pakisztáni tálib sejtek máris bosszút esküdtek, ám kétséges, hogy az ázsiai ország törzsi területein túl komoly károkat tudnának okozni a világban. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az elmúlt évek nagy terrorakciói – például a 2008-as mumbai támadások – nem az al-Kaida központi szárnyához köthetők. A CIA igazgatója is a veszélyre hívta fel a figyelmet: terrorista csoportok „csaknem biztosan” megpróbálnak bosszút állni amiatt, hogy amerikai kommandósok megölték Oszama bin Ladent, az al-Kaida vezetőjét – fogalmazott Leon Panetta.

Ronald Noble Interpol-vezető felhívására világszerte megerősítették a biztonsági készültséget, és ennek fontosságát hangsúlyozták az Európai Unió és tagországainak vezetői is. Erről beszélt Martonyi János is. „Oszama bin Laden halála ugyan fontos győzelem, de ezzel még nem ér véget a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem” – nyilatkozta a magyar külügyminiszter. Ezzel egy időben – a világ számos pontjához hasonlóan – megerősítették az Egyesült Államok hazai létesítményeinek védelmét is.

Kérdéses azonban, mennyire valós az a veszély, hogy az al-Kaida újabb akciókat képes kivitelezni a nyugati országokban. Oszama bin Laden megölése komoly csapás az al-Kaida számára, helyettesítése nyilvánvalóan nem egyszerű. Ám szakértők figyelmeztetnek: az alapító szerepe – így kiiktatásának fontossága is – inkább csak szimbolikus, hiszen nem tudni, az elmúlt időszakban mennyire játszott fontos szerepet a hálózatban. Sőt, a dzsihádista mozgalom is éppen most értékelődik újra – emeli ki elemzésében a Financial Times. A lap emlékeztet: az elmúlt időszakban az al-Kaida inkább Pakisztánban aktivizálódott, miközben az arab világban terjedő megmozdulásokban a radikális szervezet szerepe marginális, holott a terrorhálózat vezetői korábban éppen egy ilyen jellegű változás keretében képzelték el a hatalomátvételt.

Korlátozott hatások

Hétfő délelőtt szinte valamennyi gabonaféle ára csökkent a nemzetközi árutőzsdéken Oszama bin Laden halálának hírére. Elemzők szerint az első számú terroristavezér halálával csökkent az ügyletek kockázati felára.

A kukorica ára 1,80 százalékkal, 7,40 dollárra esett bushelenként (25,4 kilogramm) a meghatározónak tartott chicagói gabonatőzsdén, a búza 1 százalékkal lett olcsóbb, és 7,60 dolláron jegyezték hétfő délelőtt bushelenként. A szója ára 0,5 százalékkal csökkent, 13,87 dollárra.

A kőolaj esetében nagyjából 4 százalékos volt a mérséklődés, a brent típusút az áprilisi 127 dolláros csúcsnál nagyjából 6 dollárral adták olcsóbban.

Az azonnali arany ára 1540 dollár körüli szintre csökkent unciánként, miután korábban rekordszintre, 1575,79-ra emelkedett. Az ezüst ára mintegy 10 százalékkal zuhant, 2008 vége óta a legnagyobb egynapi csökkenéssel, részben a dollár erősödése, részben technikai korrekció miatt. Az ezüst ára az elmúlt 12 hónapban 170 százalékkal nőtt, a múlt héten történelmi csúcsra hágott.

A pénzpiacok is növekedéssel reagáltak a hírre. Az ázsiai piacok a március 11-i japán földrengést megelőző szintre kapaszkodtak vissza, a tokiói tőzsde 10 ezer pont fölé került. Elemzők azonban figyelmeztetnek: a pozitív hatások nem lesznek tartósak. A líbiai háború például sokkal inkább – ráadásul tartósan – befolyásolja az olaj árát.

A kukorica ára 1,80 százalékkal, 7,40 dollárra esett bushelenként (25,4 kilogramm) a meghatározónak tartott chicagói gabonatőzsdén, a búza 1 százalékkal lett olcsóbb, és 7,60 dolláron jegyezték hétfő délelőtt bushelenként. A szója ára 0,5 százalékkal csökkent, 13,87 dollárra.

A kőolaj esetében nagyjából 4 százalékos volt a mérséklődés, a brent típusút az áprilisi 127 dolláros csúcsnál nagyjából 6 dollárral adták olcsóbban.

Az azonnali arany ára 1540 dollár körüli szintre csökkent unciánként, miután korábban rekordszintre, 1575,79-ra emelkedett. Az ezüst ára mintegy 10 százalékkal zuhant, 2008 vége óta a legnagyobb egynapi csökkenéssel, részben a dollár erősödése, részben technikai korrekció miatt. Az ezüst ára az elmúlt 12 hónapban 170 százalékkal nőtt, a múlt héten történelmi csúcsra hágott.

A pénzpiacok is növekedéssel reagáltak a hírre. Az ázsiai piacok a március 11-i japán földrengést megelőző szintre kapaszkodtak vissza, a tokiói tőzsde 10 ezer pont fölé került. Elemzők azonban figyelmeztetnek: a pozitív hatások nem lesznek tartósak. A líbiai háború például sokkal inkább – ráadásul tartósan – befolyásolja az olaj árát. Tízéves bujkálás - Oszama életútja 1957. június 28-án született a szaúd-arábiai Rijádban, jemeni származású apja gazdag építési vállalkozó, halála után 300 millió dollárt örökölt. 1973-ban tagja lett egy iszlamista csoportnak. 1979-ben csatlakozott az Afganisztán szovjet megszállása elleni harchoz.

A kilencvenes évek elején fordult az Egyesült Államok ellen Izrael támogatása és a közel-keleti olajvagyon elrablása miatt. Ekkor alapította az al-Kaidát, amely amerikai célpontok ellen szervezett terrorakciókat.

1991-ben száműzték Szaúd-Arábiából, miután bírálta az Öböl-háború idején az amerikai beavatkozást támogató kormányt. Szudánba menekült, és több tucat kiképzőtábort alapított.

1992-ben a jemeni Ádenben követte el az al-Kaida az első robbantásos merényletet. A támadásnak két halálos áldozata volt.

1993-ban az al-Kaida merényletet követett el a New York-i Világkereskedelmi Központ ellen. A támadás hat halálos áldozatot követelt.

1995-ben egy rijádi, egy évvel később egy dahráni amerikai támaszpont ellen követett el pokolgépes merényletet, a két támadásnak összesen 25 halálos áldozata volt.

1996-ban Szudán kiutasította, visszatért Afganisztánba.

1998-ban Pakisztánba hívta össze több mint száz iszlamista szervezet vezetőit. A találkozón hét szervezet alapított szövetséget a „zsidók és keresztesek elleni szent háború” céljából. A szervezet azóta is finanszírozza nemzetközi militánsok kiképzését.

1998. augusztus 7-én a kenyai és a tanzániai fővárosban követett el az al-Kaida összehangolt támadásokat. Az amerikai nagykövetség elleni merényletek 248 életet követeltek.

2000. október 12-én az amerikai Cole rombolóhajót robbantotta fel a terrorszervezet a jemeni Áden kikötőjében.

2001. szeptember 11-én Bin Laden irányításával négy eltérített utasszállító repülőgéppel hajtott végre az al-Kaida terrortámadásokat az Egyesült Államokban. A merényletek háromezer emberéletet követeltek. A támadás után indította meg George W. Bush amerikai elnök a terrorellenes háborút, amelynek első lépéseként az Egyesült Államok támadást intézett az afganisztáni tálib kormányzat erői és al-Kaida-központok ellen. Bin Laden a merénylet óta bujkált, többször halálhírét keltették. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.